Magyarország és Irak a szélsõséges
szerk. 2002. november 04. 13:48, utolsó frissítés: 12:42Noha Romániában a cigányságot nem kedvelik nyíltan, szélsõséges politikai alakulatnak mégis a Nagy-Románia Párt és az RMDSZ számít. A hazai közvélemény egyaránt szélsõségesnek tekinti Funart, Markót, Tõkést és Vadim Tudort.
A román közvélemény számára a szélsõséges politika fogalma jelentõs részben az országban élõ magyar nemzeti kisebbséghez és Magyarországhoz kapcsolódik - derült ki egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatásból. Az országos felmérést a Multimedia Political Communication (MPC) nevû intézmény megbízásából október közepén végezték, a kérdés az volt, miként vélekednek a románok a szélsõséges politikáról és a társadalmi diszkriminációról.
A felmérésbõl kiderült, hogy a megkérdezettek a szélsõséges politika fogalmát elsõsorban az etnikai kapcsolatokkal, a többség és a nemzeti kisebbség viszonyával hozzák összefüggésbe. Ennek egyik -- a felmérést megrendelõ intézet értékelése szerint -- legmeglepõbb jele az, hogy a megkérdezettek szerint a világon leginkább szélsõséges politikát folytató államok közül Irakot követõen (17,1%) Magyarország áll a második helyen (11,7%), az arab államok összességét (11%) megelõzve.
A románok nagy többsége szerint a szélsõségesség nem veszélyezteti Románia és szomszédai kapcsolatát. A kivétel Magyarország: a megkérdezettek 42%-a tart attól, hogy a két ország viszonya az extremizmus miatt rosszra fordulhat.
-- Nehéz lenne megmagyarázni, hogy mit keres egy békés közép-európai ország, amely maga is a demokratikus átmenet nehézségeivel küszködik, a terrorizmus által uralt arab országok között. Egy azonban biztos: a "szélsõséges Magyarország" képzete annak vitathatatlan bizonyítéka, hogy milyen zûrzavar és kétértelmûség jellemzi a román társadalomban ennek a fogalomnak az értelmezését -- állapította meg a MPC elemzése.
Hasonló módon viszonyul a román közvélemény a romániai magyarokhoz is. Bár a felmérésbõl az derül ki, hogy a románok jelentõs része csak a cigányokkal szemben viseltet nyílt elutasítással, a szélsõséges romániai pártok közé kizárólag a Nagy-Románia Pártot (PRM) és az RMDSZ-t sorolják.
A románok közel 30%-a egyetért azzal, hogy a szélsõséges pártokat be kellene tiltani. A betiltással egyetértõk 52,1%-a szerint a Nagy-Románia Pártnak, 37,5%-a szerint pedig az RMDSZ-nek kellene eltûnnie a politikai színtérrõl. A hazai politikusok közül Corneliu Vadim Tudort és Gheorghe Funart, illetve Tõkés Lászlót és Markó Bélát tartják szélsõségesnek a románok.
A romániai magyarokat a megkérdezett románok döntõ többsége "elfogadhatónak" tartja, de a megkérdezettek 44%-a úgy vélekedik, hogy a magyarok "nem lojálisak" a román állammal szemben. A választ adók többsége szerint a románok és a magyarok harmonikusan tudnának együtt élni, de ez a politikusok hibájából nem valósul meg. A harmónia megzavarásáért a megkérdezettek 57%-a szerint a román, 65%-a szerint pedig a magyar nemzetiségû politikusok a felelõsek.
Hírforrás: MTI
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
