Tõkés László válaszai
kérdeztek a disputázók 2002. november 07. 16:59, utolsó frissítés: 15:34
elhasznált
Püspök úr, Ön szerint a látszatokon túl milyen szerepet tölt be Verestóy Attila az RMDSZ legfelsõbb vezetésében? Feltételez-e pénzben mérhetõ érdekösszefonódásokat közte és a többi befolyásos RMDSZ-vezetõ között? Ha igen, mit tud ezekrõl az ügyekrõl? (Ha a következményektõl tartva nem mer nyíltan, konkrét eseteket említve a kérdésrõl beszélni, kérem, burkolja jótékony eufémizmusokba válaszát. Majd kihámozzuk, akiket a dolog érdekel.)
Nem túloznám el Verestóy Attila szerepét a romániai magyar politikában, õ pont olyan, mint az a hatalmi csoport, mint amely az RMDSZ vezetését magához ragadta. Sem jobb, sem rosszabb. Egyébként õ egy tipikus alakja a román politikai elitnek, román politikus de nationalitate maghiara.
Körte
Püspök úr, miért hitelesíti jelenlétével ezt az egész nemzetáruló társaságot? Miért nem áll csapatának élére és viszi tovább a Markó-Verestóy féle klikk által erõsen megtépázott erdélyi magyar zászlót?
Nem merném így egészében nemzetárulóként aposztrofálni az RMDSZ vezetõségét, kétségtelen, hogy vannak benne szerfölött kétes egyének, akiknek szinte semmi közük a magyar nemzeti érdekekhez, legfeljebb annyi közük van a magyarsághoz, hogy születési adottságként magyarul is beszélnek. Ezekkel felveszem a harcot, de nem tudok megoldást kínálni, hanem csak küzdeni vagyok képes ez ellen. Nagyon egyedül érzem magam néhány bajtársammal együtt, mert a romániai magyarság bénultan szenvedi el, ami történik vele, vagy pedig megszökik.
kiskiraly
Az 1989-es forradalom elõkészítésében és kirobbantásában ki volt nagyobb "hatással" önre: a magyarországi vagy az államokbeli titkosszolgálat? A vásárhelyi események benne voltak a forgatókönyvben?
Ez megint egy pimasz kérdés. Az ilyen arctalan, rosszindulatú kérdéseket nem szeretem.
libani
Mi a kedvenc bora (fajta, évjárat)? Meghívhatom Önt a kedvenc borára?
A legjobb szándékkal kérdezem mindezt!
Nincsen kedvenc borom, mert a kommunizmusban nem kényeztettek el a borok sokaságával, változatosságával. Éppen ezért, mivel a szocializációm idején nem ismerkedtem meg a jó borokkal, utóbb sem váltam a szakértõjükké. Szeretem a jó bort és ráismerek arra, ha éppen jó borral kínálnak. Megköszönöm, ha valaki újból jó borral kínálna.
a rendíthetetlen ólomkatona
1. Ha visszagondol az 1989-es eseményekre, Ön melyik változatot tartja igazinak: forradalom volt, forradalomnak indult, csak késõbb államcsínnyé alakult, vagy az egész elõre el volt tervezve.
Ha egy szóval kellene válaszolnom, akkor a második változat a legreálisabb, a harmadik az a konspiráció elmélet. Ez nagyon veszélyes, ugyanis tág teret nyújt a szabad spekulációnak, és többszörösen manipulálni képes a köztudatot, ami oda vezethet, hogy már azt sem tudjuk, volt-e 89-es esemény. Ezáltal a posztkommunista visszarendezõdés malmára hajtjuk a vizet.
2. Hogyan fogja Ön folytatni munkáját, ha az RMDSZ valamely szerve megvonja Öntõl a tiszteletbeli elnöki tisztséget?
Ha megvonják tõlem a tiszteletbeli elnöki tisztséget, akkor az õket és nem engem minõsít. Én nem a mostani vezetõségnek fogadtam hûséget, lojalitást és nem is egy rosszul felfogott egység mellett köteleztem el magam, hanem a magyarságnak az RMDSZ szabályzatához, eredeti célkitûzéseihez próbálok következetes, hûséges maradni. Egyáltalán nem viselne meg leváltásom, mert számoltam ezzel. Én nem azért vállaltam a kockázatot Temesváron, hogy püspök legyek, a tiszteletbeli elnöki funkcióm csak ráadásként adatott. Ezek a tényezõk engem nem befolyásolnak érdemben, sem a püspöki székem megõrzése, amely egyre másra inog, sem a tiszteletbeli elnökségem. Legfeljebb szomorúság töltene el, ha leváltanának, hogy ugyanazok, akik magasra emeltek 89-ben, most magasról próbálnak letaszítani.
3. Hogyan vélekedik arról, hogy az ismert okok miatt nem vehetett részt a MÁÉRT ülésén?
Személyi szempontból ennek nincs jelentõsége, mert az erdélyi magyarság képviselõi közül bárki mehet a MÁÉRT ülésére. Ennek a személyi vonatkozásnak nagyon komoly politikai szerepe van. Egyrészt purifikáció zajlik a MÁÉRT-ban. Míg ezelõtt két-három évvel a MÁÉRT az MSZP és az SZDSZ kivételével teljes egységet mutatott, olyannyira, hogy az összes magyarországi pártok és az összes határon túli szervezetek kerültek szembe a státustörvény kérdésében az említett, akkori két ellenzéki párttal.
Ezzel szemben gyökeresen megváltozott a helyzet, és azok akik két-három évvel ezelõtt egységesen szembe álltak az MSZP-SZDSZ politikusokkal, most teljesen egységesen a mostani kormánypártok oldalán találhatók. Természetesen a kivétel erõsíti a szabályt. Duray Miklósra gondolok, és egy-két, MÁÉRT-ban megragadt elvhû emberre, akiknek azonban nem jutott szó a MÁÉRT ülésen. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) legalább nem áldozta fel saját emberét Duray Miklós személyében, noha közismert, hogy Duray legalább olyan élesen szembe állt a baloldali kormánnyal, mint jómagam ezekkel a pártokkal, sõt Duray még élesebben exponálta magát a választások idején. Ennek ellenére volt annyi karakánság az MKP-ban, hogy saját emberét nem áldozta fel -- ez mondjuk, a mi vezetõink erkölcsiségét is híven tükrözi.
4. Szilágy megyében közismerten rossz a viszony az RMDSZ és az egyház között, fõként a Wesselényi kollégium miatt. Ön szerint hogyan oldható meg a jelenlegi helyzet?
A kollégiumot gyakorlatilag visszaállamosították olyan formában, hogy a kormánypárt összefogott külsõ szövetségesével, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetével, és elérte azt, hogy a zilahi iskolában az egyházi jelenlét csak jelképes legyen. Az egyháznak semmi beleszólása nincs az iskola irányításába: olyan tanárokat verbuváltak, akik politikai okok miatt élesen szembeszegülnek az egyházzal, vagy legalábbis egyházidegenek, tehát ez egy fõbenjáró politikai ügy, amely precedensértékû, mert felhívja figyelmünket arra, hogy bármely iskolánkkal megtörténhet ez, hiszen a román törvények nem biztosítják a felekezeti oktatás autonómiáját. Nincs rendezve törvényileg a felekezeti iskolák helyzete, tehát az utódkommunista, centralizált román oktatáspolitika azt tehet velük, amit éppen akar. A legfájdalmasabb azonban az, hogy az RMDSZ Szilágy megyei szervezete az országos szervezettel úgy került szembe, mint az elnyomott a hatalommal. A román uralkodó párt és az RMDSZ között csupán annyi a különbség, hogy az egyik románul, míg a másik magyarul beszél.
károlyi
Hogyan kommentálja azt a véleményt, hogy Önnek és Markó Bélának van egy alapvetõ közös tulajdonsága: egyikük sem nyitott a tevékenységét illetõ kritikákra, javaslatokra. Mindketten tudatosan és taktikusan tartják a távolságot a hazai (forrongó, sokszor kíméletlen, elégedetlen) politikai közegtõl. Pimasz, de jól érthetõ képbe foglalva ezt a helyzetet: Önök a hazai közélet szent tehenei, mindketten makacsul (vagy mert nem tehetnek mást?) fekszenek a síneken, ezért aztán se elõre, se hátra.
Egy politikus magatartását, legitimitását és igazát, nem ilyen vagy olyan stílusjegyek, hanem politikájuk tartalma minõsít. Véleményem szerint ebbõl a szempontból nem azonosítható Markó Béla és az én politikám.
Pista
Van-e forró drót a szövetségi elnök, az ügyvezetõ elnök, a parlamenti frakcióvezetõk és a tiszteletbeli elnök között? Van-e napi kapcsolat a szövetségi elnök, az ügyvezetõ elnök és a tiszteletbeli elnök között?
Milyen gyakran keresi fel személyesen Önt Markó Béla és Takács Csaba, Verestóy Attila és Kelemen Attila? Hát Ön õket?
Szerintem egyoldalúan az õ hibájukból teljességgel hiányzik az ilyen kapcsolat, kommunikáció, mert õk nem tartanak igényt sem reám, sem a politikai pluralizmusnak arra a formájára, amelyet rajtuk kívül én vagy valaki más képviselne. Sõt szabadulni akarnak tõlem és a hasonló személyektõl.
belekotyogo
1. Láttam egy televíziós közvetítésen, hogy Ön és Markó Béla legalább három órán keresztül közvetlenül egymás mellett ültek a magyar parlament ülésén meghívottként. Amikor a kamera Önöket pásztázta, úgy tûnt, feszülten ültek egymás mellett. Hogyan tud egymás mellett tartózkodni ennyi idõn keresztül két ember, aki között ennyi ellentét feszül? Milyen érzés hosszú órákon keresztül nem szólni a mellette ülõhöz?
Ez a kérdés erõsen szubjektív jellegû. Látszik, hogy a kérdezõ nem figyelhetett bennünket hosszú ideig, hiszen a kamerák minden bizonnyal csak rövid ideig filmeztek bennünket. Nem úgy van, ahogy a kérdezõ gondolja. Nem ültünk egymás mellett feszült némaságban, természetes módon szóltunk egymáshoz, és bennem legalább is nincs indulat Markó Béla elnök úr iránt. Az én ellentétem Markó Bélával elvi jellegû, ha pedig mégis van indulat, akkor az nemes felháborodás, például a Neptun-politika elvtelensége és nemzeti érdekeinket feladó voltával szemben.
2. Egy internetes fórumon Önnek tulajdonították a következõ mondatot: "az egyház egy jó üzlet". Mi a véleménye errõl, mennyi igazságtartalma van?
Nem tudom, honnan szedi ezt a kérdezõ, én ilyet nem mondtam.
3. Amikor az RMDSZ csúcsvezetõsége Önt kezdte támadni a magyar kormánytól kapott 1 millió dollárért, amit az Ön egyházkerülete a református találkozó megszervezésére kapott, Ön azzal válaszolt, hogy nyilvánosságra hozta a költségvetés részleteit. A szándék nemes, a válasz korrekt, mégis felmerül egy-két kérdés: épeszû ember nem kérdõjelezheti meg az infrastrukturális beruházások szükségességét, az egyházközösségek felszerelésének szükségességét, mégis korrektnek tartja, hogy mindez egy találkozó címszó alapján történt? Nem lett volna korrektebb direkt erre a célra igényelni támogatást?
A kérdezõ által támasztott kívánalomnak is megfelel a 242 millió forintra irányuló folyamodásunk, ugyanis a Reformátusok Világszövetségének európai nagygyûlése csak apropóként szolgált arra, hogy konkrét formában, nevesített módon támogatást kérjünk e célra. Úgy gondoltuk, hogy a külföldieket templomavatásokkal, cigánymissziós központ nyitásával, a nagyváradi Biblia hasonmásának kiadásával fogadjuk. Utóbbi jelentõs egyházmûvelõdési örökség. Ezek tételesen szerepeltek a vonatkozó pályázatunkban, tehát pontosan úgy jártunk el ahogyan õ etikusnak tartja.
Tulajdonképpen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az európai naggyûlés esetében az Illyés Közalapítvány alkuratóriumához hasonlóan mûködött, vagyis a partiumi térségben egy nagymértékû összeget osztott el a szükséges célszerû, fontos ügyek szolgálatában. Ezért legfeljebb azt vetheti valaki a szememre, hogy miért nem az Illyés alkuratóriuma osztotta el. De meggyõzõdésem, hogy legalább olyan tiszta a mi elosztási rendszerünk, mint az Illyés alkuratóriumának az elosztási rendje, másfelõl, ha egy pályázati lehetõséget kihasználtunk többtucatnyi fontos ügynek, beruházásnak és építkezésnek, akkor ezzel a lehetõ legjobbat tettük, és csak arra tudom buzdítani valamennyi erdélyi civil szervezetet és egyházat, hogy õk is éljenek a lehetõséggel. Nem jött magától ez a pénz: felismertem, hogy mekkora politikai jelentõsége van az európai reprezentációnak Nagyváradon, hogy ez mit számít nemzeti szempontból. A magyar kormány nemzeti szempontból tartotta fontosnak támogatni ezt, és mindez beleillik az Orbán-kormány nemzetpolitikai támogatásába.
4. Az utóbbi idõben tett nyilvános nyilatkozataiban Ön felhívást intézett az RMDSZ vezetõihez, hogy számoljanak be a belsõ választásokra kapott 15 millió forint értékû támogatásról. Vannak Önnek konkrétabb információi errõl a támogatásról? Megosztaná-e a nyilvánossággal?
A Communitas Alapítvány viselt dolgai közismertek. Az alapítványhoz átutalt az Illyés Közalapítvány 15 millió forint összeget közérdekû tevékenység támogatására. Általános megnevezés címen, konkrét értelemben pedig belsõ támogatásokra irányuló céltámogatás gyanánt. Szûkebb körökben közismert, hogy ezt az összeget autóvásárlás címen számolták el a késõbbiekben. Mivel egyházkerületünk az Illyés alapítvány alkuratóriumával és fõkuratóriumával is közvetlen kapcsolatban áll, hónapokkal ezelõtt olyan értesüléshez jutottam, hogy ennek az összegnek az elszámolásával is rendkívüli gond van. Ezért a kérdésre kérdéssel válaszolnék: igaz-e az, hogy a Comunitasnak juttatott 15 milliós összegrõl --az Illyés alapítvány és az RMDSZ-en kívül -- egy harmadik szervezet számolt el?
5. Kérem, játszadozzunk el a következõ gondolatsorral.
Tételezzük fel, hogy az RMDSZ, mint szervezet úgy dönt, hogy ezentúl kimondottan pártfeladatokat lát el (vagy mondjuk, az RMDSZ érdekképviseleti funkciójának megtartása mellett létrejön egy olyan másik párt, amely elsõsorban a romániai magyarság politikai képviseletét kívánja felvállalni).
Az Ön megítélése szerint melyek azok a specifikus célkitûzések, amelyeket egy feltételezett második erdélyi magyar pártnak fel kell vállalnia. Hatalomra jutása esetén melyek azok a konkrét programpontok, amelyeket meg kell valósítania? Milyen pozíciókat kell kialkudnia, figyelembe véve az általa képviseltek érdekeit?
Elõrebocsátom, hogy nem hirdettem meg, és most sincs szándékomban egy második erdélyi politikai pártot indítani, ezért a kérdés szinte okafogyottá válik. De mégis játsszunk a gondolattal: egy másik pártnak azt kell megvalósítania, amit az RMDSZ elmulasztott.
6. Mi a véleménye arról, hogy Romániát várhatóan a novemberi prágai NATO-csúcs után felveszik e szervezetbe?
Közismert, hogy milyen éles viták folynak Magyarországon arról, hogy nem mindegy Magyarország milyen módon kerül be az EU-ba. Hasonló módon nekünk sem közömbös, hogy milyen stádiumban kerül be Románia a NATO-ba. Amit a felvétel feltételéül megkövetel az meglesz, hiszen Románia kénytelen teljesíteni azokat, de amit elmulaszt megkövetelni, az nagy valószínûség szerint utóbb sem fog megvalósulni.
Az Európa Tanácsba (ET) felvették Romániát felkészületlenül, és utóbb sem teljesítette a feltételeket. Májusban derült ki, hogy a felvétel után az ET monitorizáló bizottsága által elõírt öt feltételbõl Románia legalább kettõt egyáltalán nem teljesített. És mégis levették a megfigyelt országok listájáról. Azután már Romániának nem volt érdeke teljesíteni a felvétellel járó feltételeket. Ez a félõ a prágai csúccsal is: ha addig nem érjük el, hogy Románia teljesítse például a kisebbségi, az emberi jogok vagy az ingatlan-visszaszolgáltatás terén vállalt kötelezettségeket, akkor utána vagy egyáltalán nem teljesülnek, ezek a kívánságok vagy csak hosszú idõ után, nagy nehézségek árán.
Egyfelõl örvendenék, ha Románia bekerülne ugyan abba a katonai tömbbe, amelyben Magyarország is van, viszont másfelõl európai módra, szigorúan megkövetelném teljesítse a felvétel feltételét. Erre azonban nincs sok esély, mivel a NATO integrációban abszolút prioritássá lépett elõ a terrorizmus elleni harc, és ennek következtében félõ, hogy elnézõbbek lesznek Romániával szemben.
7. Mi a véleménye arról, hogy Romániában egyre nyomasztóbbá válik a szegénység, egyes felmérések szerint az összlakosság közel 30%-a létminimumon vagy az alatt él? Mi a véleménye arról, hogy Románia központi költségvetésének 10%-t szociális kiadásokra költik el? Ön szerint milyen szerep jut az egyházaknak ezen a téren?
Rendkívül sajnálom, hogy az RMDSZ szerepet vállalt egy kudarcos kormány gazdaságpolitikájában. Gondolok itt az 1996-2000 közötti kormányra, és a jelenlegi helyzetre, amikor elõbbi hibás politikájához következetes maradva ellenzéki kormánypártként továbbra is osztozik az elhibázott román gazdaságpolitika következményeiben. Ezzel nagy kárára van a romániai magyar nemzeti közösségnek. Ezért még csak az sem kárpótolhat, hogy holmi elõnyökhöz jutunk netalán egy kórház felépítésénél egy önkormányzat vagy egy megye gazdasági támogatása esetén, a részbeli haszon sem feledteti azt, hogy az RMDSZ cselekvõ módon részt vállal egy többé-kevésbé elhibázott gazdaságpolitikában.
Ami az egyházakat illeti, mi akképp vállaljuk a szociális, mûvelõdési, oktatási szolgálatot, mint megkötözött szárnyú madár. Sokkal többet tehetnénk a szociális szolgálat terén, de ahelyett hogy felismerné az egyházak kivételes lehetõségeit, ugyanazokat a bürokratikus megkötéseket alkalmazza az egyházakra, és érdemben nem támogatja az egyházak szociális szolgálatát. Tisztelet a kivételnek némely önkormányzatok, amelyek önerejükbõl ebben a centralizált államban hajlandók az egyházakkal együttmûködni.
8. Ismeri-e ön Mudura Sándort? A magyar Eximbank által neki nyújtott kedvezményes hitel besorolható-e az erdélyi magyar közösség gazdasági támogatásához? Szorgalmazza-e Ön az ilyen típusú támogatásokat?
A határon túli magyar közösség támogatását kollektív ellenõrzés mellett képzelem el, csak ekképpen tudom elfogadni. Amennyiben Mudura úr beleilleszkedne egy gazdasági támogatási koncepcióba, akkor elvben semmi kifogásom nem lehetne ellene, azonban kétségeim vannak a felõl, hogy az erdélyi magánegyetem támogatási összegét 600 millióval meghaladó óriási támogatás bármely kisebbségi ellenõrzés alatt állva valaki is megkérdezte volna a magyarság illetékes szervezetei közül e támogatás kiutalása felõl.
indian
1. Igaz-e, hogy Ön nem vesz részt az Operatív Tanács (OT) munkálatain és oda csak leveleit küldi el?
Rosszul esett és övön aluli ütésnek éreztem, hogy kivétel nélkül mindig 24 órával az ülés elõtt kaptam meg faxon a meghívót. Egyik legelfoglaltabb közéleti-egyházi ember vagyok. Illene, hogy jóval a gyûlés összehívása elõtt szóljanak. Szinte minden esetben Bukarestbe hívják össze az OT-t, ami szintén a bukarestcentrizmus egyik furcsa vadhajtása. Természetesen az egész OT-nek kedvez a fõváros, hiszen mindnyájan ott vannak Bukarestben. Nekem viszont nagy nehézségekbe ütközik a bukaresti leutazásom, ezért vagyok kénytelen mindig levelet írni.
2. Markó Béla és Ön között a viszony teljes mértékben elromlott. Lát-e esélyt a kiegyezésre? Meddig hajlandó elmenni a kompromisszumokkal, ha az a dilemma, hogy megõrizzék az RMDSZ egységét?
Bármikor hajlandó volnék Markó úrral, vagy bárki mással az RMDSZ körébõl az egyenlõség és a partnerség alapján tárgyalni, de ez a rossz viszony rendkívül egyoldalú, ugyanis az együttmûködéstõl nem én zárkózom el, hanem engem zárnak ki. Jellemzõ eset erre nézve, amikor féltucatnyi intervencióm volt annak érdekében, hogy a belsõ választások ügyét elõmozdítsam, mindig csak szájbavágás volt a felelet, kiátkozás megbélyegzés, gyalázás.
Azt kell mondanom, hogy kettõn áll a vásár. Sajnálatos az erdélyi magyarság szempontjából, hogy a jelenlegi súlyos helyzetben sem mutatkozik hajlandóság az RMDSZ csúcsvezetõségében és illetékes testületeiben a párbeszédre. Nem ismernek más viszonyulást, mint a kizárólagosságot, a türelmetlenséget, a megbélyegzést, és ezért nem csak nem velem nem jön létre párbeszéd, hanem sem a polgári szárnnyal, sem a Reform Tömörüléssel, sem senki mással, aki ultralojális módon nem teszi magáévá az RMDSZ hivatalos irányvonalát és döntéseit.
gõzmozdony
Mi a véleménye a demagógiáról? Ön szerint az RMDSZ politikusai közül melyik pólus használja többször: az RT vagy a Markó-Verestóy tandemhez tartozók?
A költõvel szólva: az RMDSZ lényege a demagógia, ami leginkább az egységdemagógia formájában jut kifejezésre. Olyan tökélyre vitték az egységdemagógiát, hogy vetekednek a pártállami idõk egységdemagógiájával, amelyek a pártunk és kormányunk körül szorosan összefogott országot és nemzetet hívták segítségül minden esetben politikájuk alátámasztására. Aki pedig ebbõl a pártállami egységbõl netalán kifelé sántikált, de elég volt, ha disszonáns hangot ütött meg ezzel szemben, az már súlyos fenyítésben részesült, osztályellenségnek, politikai ellenségnek minõsült. Sajnos, a demagógia, a propaganda a média és a technika jóvoltából károsabbak, mint valaha is voltak, hiszen a média korszerû hírközlése lévén valóságos társadalmi betegséggé válhat.
KS
Hogyan értékeli az RMDSZ-nek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett lépéseit? Ön szerint eredményesnek nevezhetõk-e?
Tavaly augusztusában, szeptemberében a romániai történelmi egyházak összegyûltek Kolozsváron, ahol egy fontos közleményt adtak ki, amelynek az a lényege, megelégelték már azt, hogy helyettük mások cselekedjenek. Nevezetesen az RMDSZ közvetítõ tevékenysége, és a szövetség ebbéli politikája iránti elégedetlenségbõl a történelmi egyházak elhatározták, hogy saját kezükbe veszik az ingatlanügyek rendezését. Négy pontos közleményben tûzték ki az önálló ingatlanpolitikai fellépésük fontosabb állomásait. Ennek megfelelõen rendeztünk tavaly novemberben nemzetközi ingatlanügyi értekezletet Kolozsváron, majd Strasbourgba küldtük szakértõinket december folyamán, a román államelnökhöz és kormányfõhöz fordultunk önálló kezdeményezéssel kihallgatást kérve, memorandumot terjesztve elõ.
Áprilisban a magyar történelmi egyházak képviselõi, közöttük én is újból Strasbourgba utaztunk. Ez vezetett oda, hogy májusban, amikor az Európa Tanács monitorizáló bizottsága Bukarestben tartotta az ülését az ingatlanügy kimozdult a holtpontról. Úgy ítélem meg, hogy kifejezetten az egyházak fellépése, eurókonform politizálása és határozottsága segítette elõ, hogy az ügy kimozduljon a holtpontról. Persze a közleményünkbe kifejtettük, hogy szívesen vesszük az RMDSZ támogatását is, de nem kívánjuk, hogy helyettünk járjon el. Támogatásuk kétségtelenül megvolt, azonban történelmi, politikai hamisítás azt mondani, hogy ezt az RMDSZ protokollumpolitikája érte el.
Szerintem a szövetség sikerpropagandájának szüksége van az egyházi ingatlanok visszaszerzésének babérjaira. Valójában az elmúlt tíz esztendõben az RMDSZ édeskeveset tett az egyházi ingatlanokért, ezért is vettük kezünkbe a kezdeményezést. A restitúciós-törvény megszületése után újból nagy konfliktus támadt az RMDSZ-szel, mert a szövetség alább engedte, mint amire az egyházak pályáztak, így kisebb-nagyobb botrányos esetek révén sikerült végül egy egységes álláspontra jutni. Mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy a borítékolhatóan tiszta európai ügy, akkor is nyerõre állt volna, ha az RMDSZ kormányon, kormány-közelben, éppen ellenzékben tartózkodott volna.
A magántulajdon szentségét, a demokratikus normák szerinti vagyon-visszaszolgáltatást egyetlen Európa fele igyekvõ ország sem kerülheti meg. Az RMDSZ sok esetben olyan eredményekkel dicsekszik, amelyekért nem kell elvtelenül megalkudni a hatalommal, mert jó politikával az európai integráció keretében és az európai követelményrendszernek megfelelõen amúgy is megnyernénk. Például a magyar feliratok kérdése. Nem a szövetség jó politizálása miatt oldódott meg, hanem mert elõbb-utóbb úgyis elkerülhetetlen ennek megvalósítása. Az RMDSZ büszkélkedik, hogy eredményt ért el, míg a román kormány azzal dicsekszik, hogy európai színvonalon mûködik. Mindkét fél jól jár, de tulajdonképpen nem is tehetne másképp.
Fey László
Salamon király arról ismerte fel az igazi édesanyát, hogy az inkább vetélytársnõjének engedte volna át a gyermekét, mintsem hogy kettévágják. Nem lehetne-e ezt a bölcsességet az RMDSZ vezetéséért versengõk esetében is alkalmazni?
Erõltetett a bibliai párhuzam.
Toroczkai József
Nem lehetne olyan pénzintézetet létrehozni a történelmi egyházak és a külföldi egyházak révén, amely támogatná a hazai jövedelmezõ vállalkozások létrehozását, ami munkalehetõséget biztosítana az erdélyi magyarságnak?
Ez a kérdés a külföldi egyházak jóhiszemû félreismerésébõl származik, ugyanis az egyházak kifejezetten gazdasági támogatásra csak a lehetõ legritkábban vállalkoznak. Mi is azt hittük 90 körül, hogy ez lehetséges, azonban rendre csalódnunk kellett az egyházi segítõkészség tekintetében.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak