Olvasástanítási projekt négy faluban
szerk. 2002. november 11. 17:30, utolsó frissítés: 17:03A hátrányos helyzetû kisiskolások felzárkóztatására dolgozott ki és alkalmazott módszertant az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja.
A cél egy olyan tanterv kidolgozása és kipróbálása volt, amely segít a kisdiákoknak az olvasás és írás elsajátításában, közvetve pedig hozzájárul ahhoz, a gyerekek ne hagyják el idejekorán az iskolát. A módszertan lényege a személyre szabott foglalkozás, aminek magával kell hoznia a sikerélmény megtapasztalását, az önbizalom serkentését.
Peti, Bundás és Tüskés
A Támogatás a hátrányos helyzetû gyerekek iskolai felzárkóztatására nevû projekt költségvetése közel 40 ezer euró volt; az Európai Unió PHARE ACCESS programja és az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának közös támogatásával jött létre. Négy falusi iskolát választottak ki (Újmikola - Szatmár megye, Kémer - Szilágy megye, Egresi-Gipszgyár - Kolozs megye, Temesfûzkút - Arad Megye), amelyekben 2-2 tanítót vontak be, és készítettek fel. A kisdiákok többségükben nagyon rossz szociális körülmények között élõ romák voltak, de akadtak közöttük románok, magyarok és ukránok is. Mint a ma délelõtti sajtótájékoztatón Kovács Mária, a projekt vezetõje elmondta, egy olyan modellt alakítottak ki és teszteltek, amely egyértelmû sikereket hozott, és nagyon könnyen alkalmazható más falvakban is.
Az elsõ lépés az volt, hogy egy olvasási teszt alapján beazonosították a tanulásban leginkább lemaradt diákokat. Az olvasási és írásproblémákkal rendelkezõ gyerekek esetében ugyanis fokozott annak a veszélye, hogy feladják az iskolába való járást. A tanítók úgynevezett pártfogókat választottak ki, közösségenként 10 személyt, akik heti 1-1 órában foglalkoztak a gyerekekkel. A pártfogóknak, akik amellett, hogy kifogástalanul kellett írjanak és olvassanak, megfelelõ empátiával is rendelkezniük kellett.
Természetesen voltak esetek, hogy a gyerekek nem jelentek meg a pártfogó otthonában tartott foglalkozásokon, vagy azért, mert a szülõk nem küldték el õket, vagy mert egyenesen megtiltották nekik, lévén, hogy a kisdiákokat gyakran befogják különféle munkákra. Kis színes képekkel illusztrált, rövid szövegeket tartalmazó kötetecskéket is kiosztottak közöttük. Nyolc ilyen kötetecske jelent meg, ebbõl négy románul, négy pedig magyar nyelven. Összesen 2400 példányt juttattak el az érdekelt tanfelügyelõségekhez, közöttük a Peti, Bundás és Tüskés címût is.
Az óra rendszerint a pártfogó és a diák közötti beszélgetéssel kezdõdött, majd felolvastak a kis tankönyvbõl, ezt követõen írási vagy olvasási gyakorlat következett, esetleg a pártfogó egy hosszabb mesét olvasott fel a tanulónak. Az eredmény jól olvasó és író, magabiztosabb gyerekek, felkészültebb tanítók és a közösségi aktivizmus iránt fogékonyabb emberek. Kovács Mária szerint a pártfogók és diákjaik közötti kapcsolat az esetek túlnyomó részében a projekt lezárulását követõen is megmaradt.
Korábban, 2000-2001 közözött, az EKFK húszezer ingyenes, speciálisan a nemzeti kisebbségek ötödikesei és hatodikosai számára összeállított román nyelv és irodalom tankönyvet juttatott el a középiskolákba.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak