2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Bõvül az oktatás-támogatási keret

szerk. 2002. november 18. 16:31, utolsó frissítés: 15:50

Konszenzussal zárult a Magyar Állandó Értekezlet ülése. A tanácskozáson megvitatott zárónyilatkozatot valamennyi résztvevõ szervezet képviselõi aláírták. A megállapodások nyomán várhatóan decemberben módosulhat a #b#kedvezménytörvény#/b#.





Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a tanácskozást sikeresnek értékelve arról beszélt, a megállapodásnak köszönhetõen az Országgyûlés várhatóan decemberben módosítani fogja a határon túli magyarok kedvezményeirõl szóló törvényt. Eszerint a többi közt bõvítik az oktatási-nevelési támogatottak körét, így a jogszabály elfogadását követõen minden határon túl élõ gyermek után jár majd a támogatás.


Nem konfliktusforrás...


Magyarország sikere az egész magyarság sikere is, hiszen az összmagyarság egyetértése nagyban hozzájárult az ország külpolitikájának sikereihez -- mondta Medgyessy Péter a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) VI. ülésén vasárnap Budapesten. A kormányfõ szerint a magyarság a Kárpát-medence országai számára olyan megkerülhetetlen tényezõvé vált, amely politikájában a legdemokratikusabb európai hagyományokat képviseli.

A miniszterelnök az értekezleten megjelent szervezetek képviselõi elõtt annak a meggyõzõdésének adott hangot, hogy a szomszédos országokban élõ magyar kisebbség nem potenciális konfliktusforrást jelent, e helyett az integrációban a kapocs szerepét töltheti be. Magyarország stabilizációs szerepet kíván betölteni a térségben a jövõben is -- hangsúlyozta Medgyessy Péter, aki bejelentette: 2003 tavaszán Magyarország uniós csatlakozásának a határon túli magyarságot érintõ ügyeirõl újabb Máért-ülést tartanak. A miniszterelnök azt is jelezte, hogy a kormány szándékai szerint, addig létrehoznak Budapesten egy intézményt, amely a magyarság kapcsolattartásának ügyeit szolgálja.


Nem pártpolitikai ügy...

A kormány nemzeti és nem pártpolitikai ügyként fogja fel a határon túli magyarság ügyét -- hangsúlyozta Kovács László külügyminiszter. Rámutatott arra, hogy a külpolitika feladatai között kiemelt helyet foglal el a határon túli magyarok sorsának figyelemmel kísérése, helyzetük javulásának elõsegítése.

A külügyminiszter a kedvezménytörvény módosításáról szólva kiemelte: a javasolt változtatások nem csökkentik a határon túli magyarság támogatásának mértékét, sõt kiterjesztik azt. Példaként említette, hogy az oktatás-nevelési támogatás egy gyermek után is járna, s az utazási kedvezményt évente négy menettérti útra lehetne igénybe venni.

Kovács ugyanakkor jelezte: a tervek szerint ugyan a munkavállalás, mint a magyar nemzetiséghez való tartozáshoz kötött kedvezmény kikerül a törvénybõl, de benne lesz egy szélesebb értelemben, tulajdonképpen ahhoz hasonló formában, ahogyan az az Orbán-Nastase-megállapodásban is szerepelt. Eszerint a határon túli magyarokra is a külföldiekre vonatkozó munkavállalási szabályok lennének érvényesek, amit persze kétoldalú megállapodásokkal kedvezõbbé lehet majd tenni.

A státustörvény gyakorlati beszüntetése?

A Fidesz szerint a mindenkori költségvetés rögzített százalékában kellene meghatározni a kedvezménytörvény végrehajtására, illetve a határon túli magyarság támogatására fordítható összeget. A párt azt javasolja, hogy az említett arány 0,5 százalék legyen, közölte Németh Zsolt. Zárt ajtók mögött elmondott, az MTI-hez írásban eljuttatott felszólalásában a politikus utalt arra: az elsõ félévre még az Orbán-kormány különített el 1,2 milliárd forintot, a második félévre azonban az új kabinet egyetlen fillért sem adott a törvény végrehajtására.

A jövõ évi költségvetési javaslat kapcsán hozzátette: a kért összegbõl mintegy 4,5 milliárd forintot vettek el, a törvény szigorú értelemben vett céljaira mindössze 1,2 milliárd forintot adtak, s ez az oktatási-nevelési támogatás várható költségeit sem fedezi. "Ez így nem más, mint biztos út ahhoz, hogy a gyakorlatban szüntesse meg a státustörvényt a szocialista kormány" - közölte.

Németh Zsolt a legfontosabb kérdésnek, a törvény lelkének az oktatás-nevelési támogatás ügyét nevezte, s rámutatott arra: üdvözlik, hogy a támogatás egy gyermek után is járna, több gyermek esetében azonban az összeget progresszívan emelni kellene. Véleménye szerint a kedvezménytörvény módosítási tervezetében több olyan pont szerepel, amely a magyarigazolvány jelentõségének elvesztéséhez vezethet, s ez azt jelenti, hogy az egész törvény elveszti értelmét. "Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a törvény jogalanya csak az lehessen, akinek magyarigazolványa van" - közölte.

A Fidesz alelnöke mindemellett úgy vélte: nem szükséges kivenni a törvénybõl a munkavállalást, már csak azért sem, mert Romániával -- az egyetlen olyan szomszédos országgal, amely fenntartásait hangoztatta -- az Orbán-kormány megállapodásra jutott. Németh Zsolt kitért arra is: szerencsétlennek tartják, hogy a módosítás benyújtása és annak parlamenti tárgyalása között hosszú idõ, esetleg több hónap teljen el.

Szavai szerint ez idõt és lehetõséget ad a törvény ellenzõinek, hogy különbözõ fórumokon megtámadják a törvényt és a módosításokat. Ennek elkerülésére a Fidesz nevében felajánlotta: hajlandóak hozzájárulni a törvény sürgõsségi tárgyalásához, amennyiben a kormány, a határon túli magyarság és az ellenzék megállapodásra jut a változtatásokról.


Felvidéki helyzet

Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetõ alelnöke még a MÁÉRT ülés elõtt úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a határon túli szervezetek többsége nem ért egyet a munkavállalás lehetõségének megszüntetésével, illetve azzal, hogy a módosítás gyengítené a magyarigazolvány pozícióját. Az oktatási-nevelési támogatás kapcsán úgy vélekedett: ahol lehet, ott meg kell hagyni a személyre szóló támogatást. Hozzátette: a felvidéki helyzet megoldására -- ahol a szlovák kormány tiltakozását váltotta ki a személyre szóló támogatás -- több javaslatot is kidolgozott, amelyek lényege az, hogy a családok helyett az iskolai, szülõi szövetségek lennének a támogatás kedvezményezettjei.

Újságírói kérdésre válaszolva utalt arra: a személyre szóló támogatásnak nem volna jogszabályi akadálya, a szlovák kormány a támogatás ellehetetlenítésével a magyar iskolába járók számának csökkenését szeretné elérni, hiszen a felvidéki magyar családok nagy részének rossz anyagi körülménye a jövõre várható áremelkedések mellett nem teszi majd lehetõvé a magyar oktatással kapcsolatos többletkiadásokat.

hírforrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS