2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mostmár a romák lettek a mumusok

Sipos Géza 2002. november 19. 17:59, utolsó frissítés: 17:50

Románia polgárai inkább támogatnák, ha a magyar állam #b#állampolgárságot adna#/b# a romániai magyaroknak, mintha hathatósabban támogatná az erdélyi magyar nyelvû felsõoktatást. Mindez az Etnobarométer 3. kiadásából derül ki.





A romák elutasítottsága változatlan

A romániai nemzetiségek közti viszonyokat vizsgáló közvélemény-kutatás harmadik kiadását kedden mutatta be Mircea Comsa, a felmérést végzõ Metro Media Transilvania (MMT) a megrendelõ Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja (EDRC) kolozsvári székhelyén. A szociológus szerint a románok és magyarok közti viszony lassú enyhülést mutat: a tavalyi felméréshez képest több megkérdezett állította, hogy a két nemzet kapcsolatát az együttmûködés jellemzi (így vélekedett az összes megkérdezett 53 és a magyarok 46%-a). Az erdélyi magyarokat az összes megkérdezett személy közül a tavalyinál többen (32,5%) tartják szorgalmasnak, rendesnek és becsületesnek (21%).

A romák megítélése már korántsem ilyen pozitív. Az összlakosság 47-52%-a mocskos tolvajoknak tartja õket. A romániai magyarok 38-45%-a hasonlóképpen vélekedik. Az elutasítottságot jelzi az is, hogy az összes megkérdezett 77%-a elutasítja, hogy roma nemzetiségû egyén váljon családtagjává. Ezzel ellentétben a zsidó nemzetiségû családtagokat 42, a magyarokat 56, a németeket 64% kedvelné. Román nemzetiségû családtagot a magyarok 69%-a fogadna el. Annál nagyobb viszont az ellenérzés a romákkal szemben: ilyen nemzetiségû családtagot az erdélyi magyarok 82%-a nem tûrne.


Az oktatás javíthatna a nemzetiségek közti viszonyon

-- derül ki a felmérésbõl, noha az összlakosság 35%-a az erdélyi magyarok 60%-ának támogatása ellenére semmilyen formában nem kívánja, hogy magyar nyelvû egyetem létesüljön Romániában. Pozitív változás viszont, hogy az összlakosság 18%-a támogatja a magyar egyetem ötletét, ha annak mûködési költségeit a magyar állam állja.



Ehhez képest érdekes fejlemény, hogy az összes megkérdezett 67%-a egyetért azzal a javaslattal, hogy az iskolásoknak tanítsák a kisebbségek nyelveit is. A viszony javításához hozzájárulna az uszító tévémûsorok betiltása (92%), a vegyesházasságok (83%) és az is, ha az állam emelt szintû autonómiát biztosítana az önkormányzatoknak (53%). Az helyi önrendelkezés ötletét és a kisebbségi nyelvek tanítását a magyarok 93-85%-a támogatja.

Az oktatás ellentmondásos megítélését jelzi, hogy az összlakosságnak csak 39%-a ért egyet azzal az állítással, hogy Magyarország tankönyvekkel kellene segítse a magyar nyelvû oktatást. Ehhez képest valamivel többen, egészen pontosan 41% állítja, hogy Budapest magyar állampolgárságot kéne biztosítson a romániai magyaroknak. Az erdélyi magyarok mindkét javaslatot 80-85%-ban támogatják.


Elhelyezkedéskor számít a nemzetiség

Munkahely-kereséskor leginkább a romák kerülnek hátrányba -- így vélekedik a romák 68, a magyar megkérdezettek 53, és az összlakosság 50%-a. A magyarok háromnegyedének vélekedése szerint nemzetiségük nem játszik szerepet, ha valaki alkalmazza õket egy állás betöltésére, és ugyanígy vélekedik az összlakosság 70 és a roma megkérdezettek 44%-a. Az összlakosság 32 és a magyarok 25%-a viszont úgy gondolja, a munkaadók szívesebben alkalmaznak román nemzetiségû munkaerõt.

A közvélemény-kutatók arra is kíváncsiak voltak, a megkérdezettek kerültek-e olyan helyzetbe az elmúlt egy évben, hogy még ennivalóra sem futotta. Az összes megkérdezett szinte kétharmada (65%-a) válaszolt a kérdésre igennel, 67%-uknak nem volt pénze lakásuk fenntartási költségeit kifizetni. A magyarok 48 és 42%-ával fordult elõ az elmúlt évben, hogy nem volt ennivalóra és lakásra pénze. A romák 90%-a került hasonló helyzetbe. Az összes megkérdezett közül 37% havi jövedelme 1,1-2 millió lej (32-59 dollár) között mozog, 2,1-- 4 millió között 26,9% keres (ez 62-119 dollárnak felel meg).




Iliescu, Nastase és a PSD

segíti leginkább az etnikumközi kapcsolatok javulását, legalábbis az összes megkérdezettek 19, 17 és 16%-a így vélekedett így. A magyar megkérdezettek 44%-a az RMDSZ, 19%-a Markó Béla és -- meglepetésre -- Traian Basescu pozitív szerepét emelte ki. A legnegatívabb megítélésnek Corneliu Vadim Tudor (23%), Gheorghe Funar (20%) örvendhet az összes megkérdezett szerint.

Javult a romániai magyarság helyzete, mikor 1996-2000 között az RMDSZ kormányon volt. Legalábbis ez a véleménye az összlakosság 48%-ának, 45% viszont azt állítja, helyzetük ugyanolyan maradt, mint 1996 elõtt. Ettõl a véleménytõl a romániai magyarság álláspontja csak kismértékben tér el: 51% szerint a javuláshoz a kormányzati szerep hozzájárult, 44% szerint minden maradt a régiben. Különben az összes megkérdezett 48%-a a PSD-re, a magyarok 94%-a az RMDSZ-re, a romák 45%-a a PSD-re, 38%-a a Romák Pártjára szavazna, ha vasárnap lennének a választások.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS