Ne legyen retorika-verseny a határon túliak ügye
szerk. 2002. november 22. 13:51, utolsó frissítés: 13:26Magyarországon többletmunkaerõre lesz szükség, de az is létérdekünk, hogy innen #b#az agyelszívás#/b# fejezõdjön be -- nyilatkozta #b#Kuncze Gábor#/b# a Transindexnek. Az SZDSZ elnökét arról is kérdeztük Marosvásárhelyen, mit változtatnának határontúli politikájukon.
Transindex: -- Milyennek látja a romániai magyar liberális alternatíva esélyét abban a kontextusban, amelyben -- úgy tûnik -- a politikai küzdelem legjava a romániai magyar jobb- és baloldal között zajlik?
Kuncze Gábor: Én ebbe különösebben nem akarnék kívülrõl beleszólni, rábíznám a helyiekre. Az biztos viszont, hogy az ország jövõjét, és most eltekintve minden mástól, mégiscsak az jelenti majd, ha az európai fõállamok szerinti politikai formációk nyernek itt többséget és támogatást.
-- Megítélése szerint mennyiben játszott közre az MSZP választási sikerében az, hogy Kovács László MSZP-elnök azt nyilatkozta, erdélyi munkavállalók tömegesen fognak a kedvezménytörvény lehetõségeit kihasználva Magyarországra érkezni?
K.G.: Ez semmiképpen nem döntötte el a kérdést az én megítélésem szerint. Itt a választási eredményekben szerepe volt négy év kormányzati stílusának. Meg annak is persze, hogy az emberek észrevették, hogy nagyon sokszor retorika van csak, de hiányoznak mögüle a konkrét cselekedetek.
-- Ön szerint lehetséges-e a mainál tisztább helyzetet teremteni a határon túliaknak jutó magyarországi állami támogatások körül?
K.G.: Azt gondolom, hogy ez kell, ezt meg kell csinálni. Ráadásul olyan módon, hogy valóban átláthatóak legyenek a támogatási csatornák, pályázatokon dõljenek el a támogatások, lehetõség szerint a helyi intézmények bevonásával. A döntések születhetnek akár helyben is, de mindenképpen pályázatok útján, és a nyilvánosság számára ellenõrizhetõ módon.
Az SZDSZ-t gyakran éri az a vád, hogy megfeledkezik a határon túli magyarokról. Egyetért-e ezzel, illetve számíthatunk-e arra, hogy a közeljövõben intenzívebben lesz jelen az ügyrendjükben a határon túli tematika?
K.G.: Ezt vádnak tartom, nem értek ezzel egyet. Már csak azért sem, mert hadd emlékeztessek arra, hogy a '70-es évek végétõl, '80-as évek elejétõl a Magyarországon megjelenõ szamizdat-irodalomban rendszeresen foglalkoztak a határontúli magyarság problémáival. Mindezt akkor, mikor ez Magyarországon nem volt még elfogadott. Azok a demokratikus ellenzékiek, akik ezt csinálták, alapították meg a Szabad Demokraták Szövetségét. Az igaz viszont, hogy ránk soha nem volt jellemzõ, hogy versenyre keljünk, vajon a határontúli magyarokért retorikailag ki tud többet tenni. Azt viszont fontosnak tartom, hogy a jövõben a kapcsolat szorosabb legyen.
-- Az SZDSZ a magyar társadalom informatizálását propagáló politikai erõként ismert. Részese lehet-e ennek a fejlesztésnek a határon túli magyarság is, például bekapcsolódhat-e a Sulinet-programba?
K.G.: Igen! A mostani látogatásomnak egyik célja éppen az, hogy megvizsgáljuk és a következõekben tárgyaljunk is arról, hogy a szabaddemokrata irányítású minisztériumok mit tudnak tenni az RMDSZ céljainak segítéséért, azért, hogy a határon túli magyaroknak, például itt Romániában is jobb legyen a helyzetük. Ez vonatkozik az oktatásra is, a Sulinetre is, de egyéb informatikai programokra is.
K.G.: Most Magyarországon elindult a Sulinet Expressz program. Ennek keretében sor kerülhet határon túli iskolák támogatására. Létezik egy olyan mûszaki megoldás, amelyet a közeljövõben vezetünk be. Ez mûholdkapcsolattal biztosít internet-hozzáférést olyan településeken és intézményekben, ahol ennek a technikai feltételei egyébként nem léteznek. Ebbõl részesülhetnek erdélyi intézmények, iskolák is.
-- A magyar gazdaság növekedési bázisának kiszélesítése munkaerõ-behozatalt feltételez, implicit határon túli agyelszívást. Hogyan látja feloldhatónak azt a problémát, ami abból adódik, hogy a határ mindkét oldalán egyaránt nagy szükség van munkaerõre?
K.G.: Ez nagyon nehéz kérdés. Mert való igaz, hosszabb távon Magyarországon többletmunkaerõre lesz szükség, de azt is be kell látni, hogy az is létérdekünk, hogy innen viszont ne menjen el a képzett munkaerõ és az agyelszívás fejezõdjön be. A probléma persze az, hogy ehhez arra van szükség, hogy Románia is legyen része az európai integrációnak. Ez esetben, bárki bárhova költözik és mozdul, nem beszélhetünk elszívásról, hiszen az egységes Európában úgyis mindenki valahol megtalálja majd a helyét.
Mi az elképzelésük arról, hogyan fog alakulni a határon túliak státusa Magyarország EU-csatlakozása után?
K.G.: Azokkal a módosításokkal, amelyeket most a törvénnyel kapcsolatban elfogadtunk, ez a törvény akkor is létezhet majd, ha Magyarország belépett az Unióba. Másrészt pedig én azért vagyok itt, hogy megvizsgáljuk, Magyarország csatlakozását követõen a határon átnyúló regionális gazdasági együttmûködés milyen lehetõségeket kínál Magyarország keleti és Románia nyugati határai mentén élõknek. Fel kell készüljünk elõre, hogy amikor ez a lehetõség adódik, azt képesek legyünk megragadni.
Milyen politikai helyzetben veszítené el Ön a humorérzékét?
K.G.: Nem humorizálok öncélúan, és nem szeretném soha elveszíteni. Ha engem felpiszkálnak, annál inkább éled az irónia bennem.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
