2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szent-Iványi István válaszai

kérdeztek a disputázók 2002. december 12. 18:04, utolsó frissítés: 17:49




tango (Udvarhely)

1. Törzsök Erika négy évig, míg a hatalmon volt az SZDSZ, elõkészítette Németh Zsolt "társaságát". Kuncze mostani látogatása, a liberálisokat, liberalizmust kedvelõk számára jelent-e egy új fejezetet?

Törzsök Erika nagyon következetesen és tisztességesen képviselte azt a törekvést, hogy a támogatások olyan projekteket segítsenek, amelyek nem néhány ember kedvtelését, hanem az egész magyar közösség érdekét szolgálják. Kuncze Gábor mostani látogatásának célja a korábban vallott elvek megerõsítése és kiteljesítése volt, természetesen az SZDSZ-nek mint kormánypártnak ma komolyabb lehetõségei vannak az együttmûködésre és a liberális értékrend támogatásra.


2. Önnek Nyárádgálfalván vannak õsei... Tudja-e, hogy régóta odavárják?

Közvetlen õseim a háromszéki Sepsiszentivánból származnak, ahol még ma is megvan a Szent-Iványi kúria, amelyet legutóbb tavaly látogattam meg. A családom másik ága nyárádgálfalvi, régóta tervezem, hogy oda is ellátogatok Örülök, hogy emlékeznek a családra, és hogy visszavárnak.


ajani (hazafelé félúton)

1. Ön szerint van-e zsidó-kérdés ma Magyarországon?

Szerintem nincs zsidókérdés Magyarországon, de vannak emberek, akik nagyon szeretnék, ha lenne. Nem szeretem a 'zsidókérdés' kifejezést, mert rossz mellékíze van, azt sugallja, hogy egy olyan problémáról van szó, amely politikai (törvényhozási vagy hatósági) megoldást igényel. Ilyen kérdésrõl pedig nem tudok.

2. Az önök pártja nyíltan státustörvény-ellenes volt annak szavazásakor is (Apropó, most?). Most egy olyan kormány delegálta az integrációs bizottság élére, amelyik így-úgy, de elfogadja a státustörvényt...

Mi valóban elutasítottuk a státustörvényt, de helyette javasoltuk a határon túli magyarság intézményeinek hatékony, átlátható és jelentõs támogatását. A Kormányprogramban az SZDSZ elfogadta, hogy a státustörvény idõközben realitássá vált, ezért jelen helyzetben mi nem a megszüntetését, hanem a módosítását javasoljuk.

3. Mi a kedvenc étele? Szokott-e fõzni?

Kacsasült párolt káposztával, de szeretem a pisztrángot és a báránygerincet is. Nagyon ritkán fõzök, csak néhány ételt tudok elkészíteni.

4. Lehet-e Ön szerint egy internetes fórum nyilvánossága elõtt informálisabb stílusban válaszolni (hiszen a kérdések egy része ilyen)? Vagy ez is egy fajta "sajtótájékoztató"?

Egy internetes fórum nyilvánossága nem sokban különbözik a sajtónyilvánosságról, ez értelemszerûen a válaszokat is meghatározza, az igazi különbség abban áll, hogy az itt az ember azokra a kérdésekre ad választ, amelyeket valóban az olvasók tesznek fel, s nem egy újságíró abban a hiszemben, hogy az újságolvasókat érdekli.


Jodiak (Marosvasarhely)

1. A Magyar Kormány szándékszik-e növelni a SAPIENTIA EGYETEM építésére nyújtandó támogatást?

A jövõ évi költségvetésben a Sapientia Egyetem részére ugyanakkora támogatást nyújt a kormány, mint amennyit az elõzõ kormány.

2. Milyen összegû pályázatokat és támogatásokat kaphat egy Erdélyi magyar KISVÁLLALKOZÓ?

A közeljövõben fog megújulni az Új Kézfogás Alapítvány, amely a határon túli magyar vállalkozók támogatására hivatott, õk tudnak bõvebb felvilágosítást adni a támogatásokról, ezen túl a Gazdasági Minisztériumhoz tartozó ITDH is foglalkozik vállalkozások támogatásával, együttmûködési kapcsolatok kiépítésének segítésével. Ez utóbbi négy irodát tart fent erdélyi magyar városokban, érdemes információért hozzájuk fordulni.


ejsze (ejsze találd ki)

1. Miért nem szavazták meg a státustörvényt? Van-e egyáltalán a határon túli magyarok felé rövidebb-hosszabb távú stratégia az SZDSZ részérõl? Esetleg nemzetstratégia?

Azért nem szavaztuk meg, mert a támogatásokról más elképzelésünk volt. Egy átlátható, hatékony, közösségi intézményekre koncentráló elképzelést javasoltunk. Az SZDSZ stratégiája a határon túli magyarokra vonatkozóan partnerségen alapul, az együttmûködésen, kiemelten kezeli a gazdaság, az oktatási és a kulturális kapcsolatok elõsegítését. Meggyõzõdésünk, hogy csakis egy kimûvelt, anyagilag és társadalmilag sikeres magyarság lehet hosszútávon életképes.


Molnár Zoltán (Budapest-Sepsiszentgyörgy)

A hidegfejû szabadelvûségüknek, vagy minek köszönhetjük azt, hogy amikor a magyar országgyûlésben a képviselõk kilencvenvalahány százaléka igennel szavaz a határontúli magyarokról szóló törvényre, akkor Ön nemmel szavaz (ráadásul frakcióvezetõként)?
Nem vették észre, hogy ez egy szép pillanat volt, a magyarság ünnepe: 93% egyetértett abban, hogy ez a törvény kell.

Nem hidegfejûség, hanem az elveinkhez való ragaszkodás miatt nem szavaztuk meg a státustörvényt. A törvény vitájában felhívtuk a figyelmet mindazokra a problémákra és konfliktusforrásokra, amelyek sajnálatos módon késõbb bekövetkeztek, és egyúttal javasoltuk a támogatásoknak egy hatékonyabb, átláthatóbb és az európai normákkal összhangban lévõ rendszerét.


ejsze (ejsze találd ki)

1. Mit jelent Önöknek a "nemzet" fogalom, és mennyire egyeztethetõ ez össze az Önök által képviselt liberalizmussal? Létezik-e még nemzeti-liberális erõ?

A nemzet folyamatos népszavazás. Ezt nem én találtam ki, hanem Renan írja. Nem attól lesz boldog és sikeres egy nemzet, hogy sokan hivatkoznak rá, hanem hogy sokat tesznek a boldogulása érdekében. Nemzeti liberális szóösszetétellel nem értek egyet, mert azt sugallja, hogy van nemzetietlen liberális is. Megítélésem szerint az igazi liberális éppúgy a nemzet javát akarja, mint az igazi konzervatív és az igazi szociáldemokrata.

2. Mi a véleménye a Tõkés-Markó vitáról, illetve az RMDSZ-en belüli törésvonalakról?
Az RMDSZ-en belül (esetleg kívül) milyen csoportokat, személyeket tekintenek Önök partnernek?

Sajnálatosnak tartom a Tõkés-Markó vitát, mert megosztja az RMDSZ-t és az erdélyi magyarságot. Politikai felfogásomhoz Markó Béla lényegesen közelebb áll, mint Tõkés László. Az RMDSZ legitim vezetését tekintjük partnernek világnézeti okoktól függetlenül, közelebbi kapcsolatban pedig Eckstein-Kovács Péter által vezetett Szabadelvû Körrel állunk.

3. Mi a véleménye Románia NATO és EU-s csatlakozási terveirõl, ez mennyiben jelent változást az erdélyi magyarok életében? És mennyire jelentõs változásokat hoz ez a magyar külpolitikában?

Örülök, hogy Románia meghívást kapott a NATO-ba és ugyanannyira fontosnak tartom azt is, hogy idõvel az EU tagja legyen. Meggyõzõdésem, hogy az erdélyi magyarság jogai akkor teljesedhetnek ki, ha Románia intézményesen is közelebb kerül a nyugati világhoz. Ez talán még fontosabb az erdélyi magyarság számára, hiszen a közös NATO és EU tagság a két ország együttmûködését is kedvezõen befolyásolja.

4. Mi a véleménye a Csángó-kérdésrõl? Ön a csángókat magyaroknak tekinti-e? Mikor látogat SZDSZ-es politikus hivatalosan Csángóföldre?

A csángókat magyaroknak tekintem, akik ha erõs nyelvjárásban is, de magyarul beszélnek. A közeljövõben nem várható SZDSZ-es politikus hivatalos látogatása Csángóföldre, politikusaink elsõsorban a tömbmagyarságot keresik fel.

5. Mit gondol, mennyire népszerû és ismert az SZDSZ a határon túli régiókban? Mikor, és melyik SZDSZ-es politikus járt Kuncze úr elõtt hivatalos erdélyi (partiumi-székelyföldi)-körúton?

Személyes tapasztalatom az, hogy a határon túli magyarság körében rokonszenveznek az SZDSZ politikusaival, vezetõ politikusainkat ismerik. De nem vagyok elégedett, szeretném, ha még ismertebb és népszerûbb lenne az SZDSZ, mint most.

6. Ön magánúton (nem politikusként) járt-e már Székelyföldön, mi a véleménye a székelyekrõl?

Nagyon hosszú listát kellene írni arról, hogy mikor és melyik SZDSZ-es politikus járt hivatalos erdélyi körúton; jómagam ez év márciusában jártam legutóbb Kolozsvárott, a Szabadelvû Kör kongresszusán, Törzsök Erika többször járt Erdélyben, Fodor Gábor is többször volt az év folyamán. Kuncze Gábor sem elõször volt Erdélyben hivatalos úton -- korábbi alkalommal én magam kísértem el -- pártelnökként, és miniszterként Magyar Bálint is többször járt Erdélyben, ugyanígy Mécs Imre, Dornbach Alajos és még sokan mások.

Magánúton sokszor jártam Székelyföldön -- legutóbb 2001 tavaszán. Nekem jó a véleményem a székelyekrõl, de ebben elfogult vagyok, hiszen mindkét ágról székely eredetû családból származom.

7. Milyen fellendülésre számíthat az erdélyi (és azon belül a székelyföldi) régió? Lát-e lehetõséget a turisztikai fejlõdésre? Illetve a magyar szellemi és gazdasági tõkekiáramlásra a régióban? Növekedni fognak-e a magyar befektetések Romániában? Önök ezt mivel segítik elõ?

Komoly lehetõséget látok a turisztika fejlõdésére, ez a jövõ iparága. Erdélynek kifejezetten kedvezõek a természeti adottságai, de az infrastruktúra területén komoly fejlesztésekre van szükség, magyar befektetõk máris jelen vannak Romániában. (Tudomásom szerint a 3. vagy 4. legtöbb befektetés a magyarok nevéhez fûzõdik.) A magyar kormány Corvinus Befektetési Intézet révén már eddig is több közös vállalat megalapítását támogatta, és a továbbiakban is ezt fogja tenni.

8. Mekkora tehát az SZDSZ határon túli magyarokkal szembeni felelõsségvállalása? Mondjon valami bíztatót! :-)

Az SZDSZ teljes mértékben vállalja az alkotmányos felelõsséget a határon túli magyarságért. Nemcsak szavakban, hanem tettekben is, valamennyi miniszterünk kiemelkedõen fontosnak tartja a határon túli magyarság helyzetét, az együttmûködés kialakítását.


funargyuri (clujnapoca)

Mi a véleménye rólam?

Nagyon rossz véleménnyel vagyok Önrõl. Funart paranoid pszichopatának tekintem, aki a magyargyûlöletbõl ráadásul üzletet is csinál önmaga és a családtagjai számára.


matyas_kiraly (Kolozsvár)

1. Mit tesznek Önök a fõvárosban a kolozsvári magyarság érdekében, hiszen Kolozsvár a legszabadelvûbb város Erdélyben ? Ön szerint miért bünõs az erdélyi magyar nép hogy elszakítva kell éljen az anyaországtól ?

Szerintem nem bûnös az erdélyi magyar nép, nem tehet arról, hogy elszakítva kell élnie. A XXI. században egyetlen jó megoldást látok: az Európai Unión a határok spiritualizálódását, jelentõségének megszüntetését és a teljes jogegyenlõség megteremtését.

2. Kolozsvárt amikor etnikai alapon Romániához csatolták a városnak 8%-a volt román nemzetiségû, mit gondol ha a magyarok száma lecsökken 8%-ra akkor visszacsatolják-e Magyarországhoz? Én szabadelvû gondolkodású vagyok akár a szintén kolozsvári híres-hírhedt TGM, Ön mit gondol Kolozsvárnak van-e magyar jövõje?

Amíg Kolozsváron magyar közösség él, a városnak van magyar jelene és jövõje, ez nem kizárólagos jövõ, én hiszek abban, hogy az új évezred nem az etnikai kizárólagosság korszaka lesz. Bízom benne, hogy a magyar és román közösség egymás mellett, egymással békében együttmûködve él majd Kolozsvárott is. Ez persze Funar mellett nem lesz könnyû. Az általam elképzelt jövõben a funaroknak már nem lesz hatásuk a közéletre.

3. Hogyan oldható meg az erdélyi magyarság helyzete?
a. tárgyalások a román hatalommal amit azok soha nem fognak betartani de közben mindenki elvándorol
b. küzdeni bármilyen eszközzel akár úgy mint az IRA vagy ETA és marad a remény.
c. feladni mindent még a nemzeti identitást is és asszimilálódni.

A b/ és c/ változatot egyértelmûen elutasítom. Az a/ változat része a megoldásnak, de nem a megoldás maga, az igazi megoldás számomra az Európai Unió, amely garantálja népek, nemzetek és egyének teljes egyenlõségét és egyenjogúságát.


károlyi (Széna tér)

Mi a véleménye a kisebbségi önkormányzatok mûködésérõl?
Milyennek találja az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezetének, szervezeteinek struktúráját, mûködését? Az SZDSZ milyen szakmai segítséget, javaslatokat tudnak nyújtani az erre nyitott erdélyi politikusoknak, közéleti embereknek? Önnek milyen szakmai-emberi kötõdései vannak Erdélyben, Romániában?

Amennyiben a kérdés a hazai kisebbségi önkormányzatokra vonatkozik: azok alapos reformra szorulnak. A legutóbbi választások rávilágítottak a sorozatos visszaélésekre, az etnobiznisz elburjánzására, a másik oldalon pedig szükséges, hogy az önkormányzatokok nemcsak eszközökkel hanem anyagi lehetõségekkel is rendelkezzenek. Az erdélyi magyarság érdekvédelmi struktúrájának mûködésérõl keveset tudok, de a tapasztalatok kedvezõek. Az SZDSZ elsõsorban az önkormányzatiság területén már eddig is gyakran nyújtott szakmai segítséget erdélyi politikusoknak: szerveztünk konferenciákat, küldtünk szakértõket, szakmai anyagokat -- erre a továbbiakban is készen állunk. Erdélyben barátaim és rokonaim is élnek, erõs az érzelmi kötõdésem Erdélyhez.

3. Milyen változás várható az SZDSZ által bírált drogtörvényt illetõen? A hírek szerint szigorítás várható a kínálati magatartást illetõen, de enyhítés a keresleti oldalt érintõen. Várható-e a drogtörvény teljes átdolgozása?

A napokban dönt a parlament a drogtörvény módosításáról, ennek következtében a megtévedt kisfogyasztók valóban enyhébb büntetést számíthatnak; kétévenként egy alkalommal akár a teljes büntetés eltörlése is választható, ha hajlandó elvonókúrán részt venni. Ugyanakkor a kábítószer-terjesztés haszonélvezõi, a dealerek súlyosabb büntetésre számíthatnak, mint eddig.

4. Mi a véleménye az emberi jogok helyzetérõl Magyarországon? Mikor járt utoljára pl. idegenrendészeti hivatalokban, tudja-e, hogy milyen nehézségekkel néz szembe az, aki ma Magyarországon tanulmányi, munkavállalási vízumot, tartózkodási engedélyt vált ki?

Kritikus véleményem van az idegenrendészet gyakorlatáról, ugyanakkor tudom, hogy õk is nehéz helyzetben vannak, hiszen jelentõsen megnövekedett munkát kell szerény technikai ellátottság és kis személyi állomány mellett elvégezniük. Mindig az volt a véleményem, hogy világos, átlátható szabályokra van szükség, egyértelmû gyakorlatra és tisztességes ügyintézésre.


Dávid (Kolozsvár)

1. Én a kolozsvári zsidó hitközösséghez tartozom így nem értem, hogy miért beszélnek Pesten antiszemitizmusról, amikor itt ma is mûködik a hajdani nyilaskeresztes párt édestestvére a legionárius mozgalom, szobrokat emelnek a háborús bûnös Antonescunak (aki a román Szálasi volt) valamint utcákat és tereket neveznek el róla és senki nem beszél antiszemitizmusról. Az SzDSz miért nem emeli fel szavát a mi érdekünkben is?

Amikor Budapesten a hazai antiszemitizmust bíráljuk, az nem jelenti azt, hogy elfogadjuk a román antiszemitizmust. Nekem mindkettõ ugyanolyan ellenszenves, de úgy vélem, hogy minden politikai pártnak elsõsorban a saját hazájában jelentkezõ negatív jelenségek ellen kell fellépnie. Ha a romániai liberálisok úgy érzik, hogy az antiszemitizmus komoly probléma országukban, melynek megoldásához nemzetközi segítségre van szükség, akkor készen állunk, hogy a segítségrõl tárgyaljunk.

2. A Nobel díjas Elie Wiezel Máramaroszigetre való hazalátogatása alkalmával azt nyilatkozta egy bukaresti újságnak hogy a románok gyilkoltak, gyilkoltak és gyilkoltak -- utalva a "végleges megoldás"-ban tanúsított román magatartásra. Ön elfogadja a hivatalos román álláspontot hogy ez nem így volt, azaz Wiezel sem mondhatott igazat?

Számos történeti forrásmunka igazolta, hogy Romániában nagyon súlyos zsidóellenes kilengések voltak az Antonescu korszak idején. Ha Wiesel erre utalt, akkor ebben igaza volt. Aki ma mentegetni akarja akár a román, akár a magyar antiszemitizmus bûneit, az közvetve közösséget vállal velük, nem a bûnösöket menti igazából, hanem õ maga is cinkossá válik.

3. Amikor Budapesten jártam az elmúlt évben ösztöndíjasként és hivatalos tartózkodásomat intéztem olyan inzultus ért, amire nem számítottam: "románnak" tituláltak a hivatalos helyeken, pedig én nem sértegettem semmivel sem a közhivatalok alkalmazottjait. A zsidó felekezethez tartozom, anyanyelvem magyar, a magyar kultúrán és irodalmon nevelkedtem, barátaim is javarészt magyarok. Bárhol a világban, ha megkérdik mi vagyok magyarnak érzem magam és annak is vallom. Ön szerint mi lehet az oka, hogy így inzultálnak egy erdélyit?

Nagyon sajnálom, hogy Önt ilyen inzultus érte Magyarországon. Aligha nyugtatja meg, hogy nem Ön az egyetlen, akivel ez megtörtént. Nagyon összetett oka van annak, hogy az emberek egy része románnak nevezi az erdélyi magyarokat. (Ennek lehet oka az elmúlt évek ún. internacionalista nevelése, az egyszerû tudatlanság vagy a szociális irigység. A parlamenti pártok mindegyike arra törekszik, hogy ilyen inzultus legalább a közhivatalokban ne érhesse a határon túli magyarokat.

a Szabadság egyik olvasója (Kolozsvár)

1. Helyesnek tartja-e Ön, hogy Tôkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Román Bíróságnál beperelte saját szervezetét, vagyis az RMDSZ-t?

Nem tartom helyesnek és örülök, hogy Tõkés László elállt a pertõl.

2. Mi a véleménye arról az interjúról, amit tiszteletbeli elnökünk adott és a Szabadság 2002. augusztus 14-i számában jelent meg: “A Reform Tömörülés elôbb-utóbb búcsút mondhat az RMDSZ-nek, akár azzal a kockázattal is, hogy a szövetség többet nem jut be a parlamentbe"?

Nem értek egyet ezzel, véleményem szerint a romániai magyarság nagyon sokat veszítene azzal, ha az RMDSZ nem jutna be a parlamentbe és nem tudná érdemben, parlamenti úton befolyásolni a romániai magyarság sorsát.

3. Szintén szeretett lapunkban jelent meg 2002. október 11-én Borbély Tamás írása, amelynek címe: Bölcsen járna el a Püspök Úr, ha nem beszélne pénzekrôl - ezt Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyilatkozta, aki tovább így folytatja: "ugyancsak indokolatlan, hogy a Tiszteletbeli elnök pénzek felhasználásáról beszél, ugyanis pontosan látni mennyi támogatást kapott a Tôkés László által vezetett intézményrendszer. Például az a 242 millió forint, amit a félresikerült nagyváradi református világtalálkozóra utalt át a magyar kormány, legalább 50-szer nagyobb a szükségesnél. Ebbôl az összegbôl 237 millió forint a Magyarok Világszövetségéé volt." Mi az igazság?

Nem tudom. Kétségtelen tény, hogy az elõzõ kormány minimálisra csökkentette a Magyarok Világszövetségének támogatását, és a református világtalálkozó bõkezû támogatásban részesült. Ez a két tény önmagában is sokatmondó.

4. Mit tud Ön arról, amirôl Ábrahám Dezsô, a Nemezetközi Transsylvánia Alapítvány volt fôtitkára számolt be a sajtóban, szószerint többek közt ezeket írta tiszteletbeli elnökünkrôl: Õt népszerûsítem a világban, útjait szerveztem, házát építettem Nagyváradon, családját gondoztam, nálam laktak hónapokon át, 1990. február 3-án, a Budapest Sportcsarnokban megrendeztem a magyar-román kulturális gálamûsort Feltámadás címmel. Erre az eseményre Bukarestbôl 55 román mûvészt hoztam el saját költségemen. Ezekért köszönetet nem kaptam, csupán
1993. júniusában ellenem indított rágalmazást, majd pedig 1994-ben büntetô eljárás lefolytatását. Az igaz, hogy a törvény nekem adott igazat.

Errõl a történetrõl nagyon keveset tudok, ezért kommentálni sem akarom.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS