"A többség belsõ reformokban gondolkodik"
szerk. 2003. január 23. 15:25, utolsó frissítés: 13:56Kinek kedvez a belsõ választások körüli vita, milyen politikai szerep juthat az erdélyi polgári mozgalomnak, mekkora a Reform Tömörülés támogatottsága -- #b#Toró T. Tibor#/b#t, az RT elnökét kérdeztük, aki bejelentette, részt vesz a kongresszuson.
Transindex: Nem hozza saját magát hátrányba az RT, mikor fõleg a belsõ választások elmaradása miatt kritizálja az RMDSZ-t, de ez a vita elvont jogi perpatvarba fulladhat?
Toró T. Tibor: Azt az elvárást, hogy közösségünk bármely tagjának nem csak szavazási kötelezettség jár, hanem választani is joga van, én nem elvont jogi vita tárgyának, hanem a képviseleti demokrácia alapjának tartom. Milyen jogon várható el a közösségtõl, hogy támogassa azt az egyetlenség igényével fellépõ politikai képviseletet, amelynek döntéseibe csak a párttagoknak van beleszólásuk? Milyen alapon várjuk a Szövetség soraiba a közösség aktív és kreatív tagjait, ha nem teremtünk azonos feltételeket a jelöltállításnál, ha bármikor az esélyegyenlõség helyi csoportérdekek áldozata lehet? Mert jelenleg ez a helyzet és ezt kívánja az önmaga hatalmának meghosszabbításán fáradozó központi vezetés alapszabályzatba rögzíteni.
Ön szerint egy, az RMDSZ alternatívájaként fellépõ polgári mozgalomnak mennyi esélye van párttá alakulni (gondolva a nehezített párttörvényre és a hazai bíróságok közmondásos "függetlenségére")? Ha a párttá alakulás nehézségekbe ütközik, tud-e hatékony nyomást gyakorolni egy ilyen mozgalom az RMDSZ-re?
A két kérdés tulajdonképpen ugyanarra vonatkozik: mi lesz az egységes képviselettel? Nos, én is aggódom miatta, de nem a polgári mozgalom szélesedése, hanem a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés veszélyes magabiztossága és önkorlátozás-hiánya miatt. Tudomásom szerint az egyre inkább terebélyesedõ erdélyi polgári mozgalom nem az RMDSZ alternatívájaként szervezõdik, és nem is kíván politikai párttá alakulni.
Az én olvasatomban ezen körök, és az azokból összeálló esetleges mozgalom szerepe a elsõsorban a részvételi demokrácia erõsítése. A polgári mozgalom alkalmas szervezési keret lehet közösségünk közélet iránt érdeklõdõ, abban cselekvõen részt venni akaró tagjainak, a lehetõ legtágabban értelmezett polgároknak, hogy az õket képviselni hivatott politikusokat vagy egyéb közszereplõket segítsék képviselõi munkájukban, vagy számon kérjék rajtuk ennek eredménytelenségét. Hiánypótló szervezõdés, mert az egyre inkább bezáruló párt-RMDSZ ezirányú képességeit szinte teljes egészében elveszítette, tisztelet az üdítõ kivételeknek, amelyek csak a szabályt erõsítik. Nincs építõ dialógus, és visszacsatolás a politikus-közszereplõk és a képviselendõ közösség között.
Az elfogadás elõtt álló párttörvény -- mellesleg Európa egyik legantidemokratikusabb ilyen jellegû jogszabálya -- gyakorlatilag lehetetlenné fogja tenni a regionális pártok alakítását, így Románia nemzeti-etnikai eloszlását figyelembe az etnikai pártokét is. Ugyanakkor a választásokon részt venni kívánó újabb kisebbségi érdekvédelmi szervezetek alakulásának feltételeit is szigorítani tervezi a kormánypárt, maga mögött tudva ebben is a parlamentben képviselettel rendelkezõ kisebbségi szervezetek vezetõinek támogatását is, és ennek az elképzelésnek a gyakorlatba ültetése nem idegen az RMDSZ csúcsvezetõitõl sem. Tömbmagyar vidékeken még a szigorított körülmények között is létrehozható ilyen szervezet, és létezik is rá a szándék, hiszen az RMDSZ-bõl kiszorított, a közösségért tenni akaró emberek keresik a keretet a cselekvésre, és ha Szövetségben nincs helyük, a rendszeren kívül fogják azt megtalálni. Éppen ezért tartom mindennél fontosabbnak a belsõ demokráciát, és a belsõ választások kérdéskörét, mert ez adná vissza a reményt és a Szövetség befogadó jellegét, feleslegessé téve a rendszeren kívüli szervezkedéseket.
Jelenleg a két kormány politikai és anyagi támogatását bíró csúcsvezetést csak önmérsékletük és bölcsességük korlátozhatja bármilyen antidemokratikus döntés meghozatalában. Sajnos, az alapszabály tervezett módosításában nem érzem ezt az önkorlátozást. A polgári mozgalom is csak tükröt tarthat eléjük, más eszköze nincs. Az igazság pillanata azonban elõször az önkormányzati választások alkalmával jön el, igazi belsõ választás hiányában a közösségnek akkor adatik meg -- élesben -- ítéletet mondani. És lehet, hogy nagyon szigorú és önsanyargató lesz ez az ítélet. Jó lenne elébe menni.
Ön szerint egy belsõ választáson az RT az SZKT helyeinek hány százalékát tudná elnyerni?
Nem vagyok jós, magam is szeretném tudni, hogy mögöttünk milyen tömegtámogatottság áll, hányan vannak, akik hisznek az autonóm közösség jövõképében, a politikum, a civil társadalom és a magyar történelmi egyházak hármas pillérén nyugvó egységes közképviseletben. A Reform Tömörülés immár közel egy évtizede szorgalmazza az általános, titkos és közvetlen belsõ választások megszervezését. Nem csak azért, hogy mennyiségi választ lehessen adni a fenti kérdésre, mert hosszútávon nem az a fontos, ki nyeri meg elõször, hanem az, hogy ezáltal közösségünknek adasson meg idõközönként a valódi választás lehetõsége is, mely nélkül autonóm közösséggé soha nem válhat.
Szándékszik-e az RT közvélemény-kutatást végeztetni az erdélyi magyarság körében saját támogatottságáról?
Kevesen tudják, hogy a közelmúltban megrendelésünkre elkészült egy alapos társadalmi átvilágítás, igaz, nem közvetlenül a Reform Tömörülés támogatásáról, hanem az erdélyi magyar társadalom középrétegeiben létezõ változtatási elvárásokról. Az adatok feldolgozása még folyik, de az már világos, hogy a belsõ reformok és a változások iránti igény jelentõs, a megkérdezettek több mint 60%-a ebben gondolkodik.
Reform Tömörülésnek nincsen lehetõsége rendszeresen közvélemény-kutatást végeztetni saját támogatottságáról. Egy önkormányzati elven épülõ pluralista szövetségben viszont a politikailag semleges központi végrehajtó hivatal rendszeresen végeztethetne ilyen jellegû felméréseket a különbözõ belsõ politikai csoportosulások támogatásáról, valamint a szövetségi politika elfogadottságáról, de ettõl az állapottól még messze járunk, sõt, jelenleg éppen távolodunk tõle.
Döntött-e már arról, hogy ön ott lesz-e Szatmárnémetiben a kongresszuson? Létezik-e valamilyen akcióterv arra vonatkozóan, hogy hogyan fognak fellépni a jelenlevõ RT platform-tagok?
A Reform Tömörülés politikai platformként nem vesz részt a szatmárnémeti nagygyûlés munkálataiban, nincs is ránk ott szükségük a szervezõknek. Az eseményre irányuló figyelmet azonban kötelességem kihasználni, a Reform alternatíváját minél pontosabban bemutatni az érdeklõdõknek s rajtuk keresztül közösségünk tagjainak, akikrõl és akikért az szól. Ennek részleteirõl a Reform Tömörülés Koordinációs Tanácsa a hét végén dönt. Továbbá saját bánsági közösségem, választóim és támogatóim is elvárják, hogy ott legyek és szószólójuk legyek. Ott leszek tehát Szatmárnémetiben, és igyekszem tenni azt, amit lehet és amit kell.
Néhány pontban összefoglalná, melyek a lényegesebb eltérések az RT és az RMDSZ jelenlegi vezetõségének politikai programjában?
Kulcsszavakban válaszolhatok csak, részletesebb kifejtése kimerítené a Transindex rendelkezésre álló memóriáját, de olvasóinak türelmét is. Az alapvetõ törésvonal az autonóm közösségi, illetve kisebbségi jövõképben gondolkodók között húzódik.
Az én olvasatomban sarkítva: az autonóm közösség saját autonóm intézményrendszert, közjogosítványokat, források feletti rendelkezési jogot, kulturális és regionális autonómiát, egyéni és közösségi szabadságot és dél-tiroli típusú magyar-román megbékélést jelent. Az autonóm közösséget célzó politika hosszútávú értelmes terveket jelent a szülõföldön és reményt, hogy valaha teljes jogú tagjai lehetünk az országnak, melynek állampolgárai vagyunk és a nemzetnek, melyet magunkénak érzünk.
A kisebbségi jövõkép legfeljebb nyelvhasználati jogokat, közjogosítvány helyett eseti és személyfüggõ elintézést, közösségi helyett az egyéni integráció lehetõségét és az asszimiláció perspektívájának elfogadását, a francia-német típusú román-magyar megbékélést vetíti elõre. A kisebbségi politika reménytelenséget szül, ha pedig nem remélünk teljes és értelmes létet szülõföldünkön, hanem elfogadjuk a folyamatos közösségi kiszolgáltatottságot, akkor nem csak a beolvadás, hanem a kivándorlási folyamat is visszafordíthatatlanná válik.
A Kolozsvári Nyilatkozat és a belsõ önrendelkezés vezérlõelvén alapuló önkormányzati rendszer éppen az autonóm politika szerkezeti kereteit teremtette meg, melynek tartalommal és közjogosítványokkal való feltöltése lenne egy igazi politikai érdekképviselet feladata, nem pedig ennek kiürítése és lebontása.
Akik most a közösség nevében döntéseket hoznak, érezniük kellene saját felelõsségüket, hogy ennek tudatában válasszanak az egyik vagy a másik jövõkép és a hozzárendelt politikai stratégia között. Én hiszek az autonóm közösség-jövõképben, hiszek abban is, hogy azok vannak többen, akik ebben hisznek, még akkor is, ha ez most nem nyilvánvaló.
Temesvár, 2003. január 23.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
