2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Alkotmányellenes a megfejõs kormányrendelet

Sipos Zoltán 2003. február 20. 19:15, utolsó frissítés: 19:15

Februártól érvénybe lépett az a kormányrendelet, mely havi 800 ezer lejes rádió- és tévéilleték kifizetésére kötelez minden jogi személyt. A non-profit szervezetek aláírásokat gyûjtenek, és eltökéltek: nem fizetnek. Mi lesz ebbõl?





Elvileg február 1-tõl már alkalmazzák a január 30-án kelt, 18-as számú kormányrendeletet, amely havi 800 lejes rádió- és tévédíj kifizetésére kötelezi a hazai jogi személyeket. Az illetéket egyformán ki kell fizetnie valamennyi vállalkozásnak, alapítványnak és a nonprofit tevékenységet végzõ szervezetnek, függetlenül attól, hogy van-e rádió-, illetve tévékészüléke.

Az évi 10 millió lejre rúgó összeg egy kisvállalkozás, non-profit egyesület vagy alapítvány számára kifizethetetlen, hiszen nem egy esetben évi költségvetésük sem sokkal több ennél az összegnél. Az illetéket a villanyszámlával együtt kellene befizetni, a rendelet szerint begyûjtésérõl az Electrica Rt. gondoskodna.


Csigavér!

Kelemen Hunor, a civil szervezetekkel való kapcsolattartásért felelõs Szövetségi Egyeztetõ Tanács (SZET) elnöke a Transindexnek úgy nyilatkozott, hogy az új adókat szabályozó kormányrendelet formai szempontból két okból is alkotmányellenes. Egyrészt a korábbi, módosított jogszabály sarkalatos törvény volt, és így azt nem lehet kormányrendelettel módosítani.

Elmondása szerint a kormánytisztviselõk arra hivatkoztak, hogy az a rész, amelyiket módosítottak, nem sarkalatos, azonban Kelemen Hunor véleménye szerint egy sarkalatos törvénynek minden része sarkalatosnak számít. Másrészt pedig, amikor a parlament felhatalmazást adott a kormánynak, hogy a parlamenti vakáció idején rendeleteket hozzon, ez a kormányrendelet nem szerepelt a jóváhagyott listán.

Az RMDSZ képviselõ szerint tartalmilag az a gond merül fel, hogy nem lehet olyan általános rádió- és televízió-illetéket bevezetni, amely azokra is érvényes, akik nem fogják a közszolgálati rádiót és televíziót. Az RMDSZ mindenképp bõvíteni szeretné azok körét, akik mentesülnek a fizetési kötelezettség alól – ezek között szerepelnének a létminimum alatt élõ személyek, illetve az alapítványok, egyesületek is.

Az RMDSZ álláspontja szerint nem lehet egy kalap alá venni egy családi vállalkozást egy szállodával#, így az illeték összegét ilyen szempontok szerint is módosítani kell. Az RMDSZ elutasítja a kormányrendelet jelenlegi szövegét, a képviselõházban már folynak a tárgyalások a rendelet módosításáról -- közölte Kelemen Hunor.


Felforrt az ERMACISZ levelezési lista

A mai nap az ERMACISZ levelezési lista a rendelet elleni tiltakozás megszervezésének fórumává vált. Az egyik spontán szervezõ, Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány, a Pro Amicitia Egyesület valamint a Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület elnöke egy a levelezési listára küldött e-mailben úgy vélekedett, hogy pert lehetne indítani a határozat ellen, amely szerinte is alkotmányellenes: hiszen "sehol a világon semmilyen szolgáltatás nem lehet kötelezõ. Ha szolgáltatás, akkor errõl szerzõdnek a felek -- itt errõl viszont szó sincs."

Bodó a Transindex kérdésére hangsúlyozta, hogy csak legvégsõ esetben folyamodna a bírósághoz, azonban nem hajlandó kifizetni az illetéket. Elsõ lépésként mindenképp a civil szervezetek összefogását kellene megvalósítani aláírásgyûjtés formájában -- mondta Bodó -- az aláírásokat pedig a kormányrendelet Hivatalos Közlönybeni megjelenése után nyílt levél formájában juttatnánk el a kormányfõhöz. Amennyiben a kormány részérõl 30 napon belül nem érkezik pozitív válasz, akkor elképzelhetõnek tartja, hogy pert indítsanak a határozat ellen.




Az ERMACISZ (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány), ügyvezetõ igazgatója, Egri István elmondta, hogy jelenleg még nem tudni, milyen konkrét születik az ügyben, azonban szerinte a legkézenfekvõbb megoldás -- ami jelenleg már folyamatban is van --, az ERMACISZ 650 taggal rendelkezõ levelezõlistájáról összegyûjteni a reakciókat, és azt nyílt levél formájában, az RMDSZ bevonásával elküldeni a kormánynak. Sajnos pénz- és energiahiány miatt nagyobb aláírásgyûjtõ megmozdulásokat nem lehet szervezni -- mondta.

Ugyanakkor egyetértett Bodó Barnával abban, hogy végsõ esetben perhez kell folyamodni. Kérdésünkre, miszerint létrejött-e már az összefogás a román és magyar civil szervezetekkel egy közös tiltakozó akció megszervezésére, Egri azt válaszolta, hogy tudomása szerint csak Temesváron születette meg az együttmûködés. Az ERMACISZ még nem vette fel a kapcsolatot a román civil szférával, de ez mindenképp meg fog történi -- közölte Egri István. Ezenkívül a levelezõlistáról összegyûjtött tiltakozó hozzászólásokat mindenképp lefordítják román nyelvre. Az ERMACISZ levelezõlistája itt elérhetõ.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS