Külön jogi státus nélkül tevékenykedik a mozgalommá lett RT?
tudósító:Sipos Géza 2003. március 08. 20:53, utolsó frissítés: 20:53Platformként #b#megszûnik#/b# és mozgalomként dolgozik tovább az RMDSZ ellenzéki szárnya, a Reform Tömörülés. Toró T. Tibor elõre közölte, nem lesz elnöke az alakulatnak. Az #b#ötszintû#/b#ként kigondolt nemzeti liberális mozgalmat Szilágyi Zsolt vezeti.
A döntést az RT utolsó kongresszusa konszenzussal mondta ki. A több mint két órás zárt ülés végén jelentette be azt a döntést Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, hogy az RT tízéves RMDSZ-beli politizálás után platformként befejezi pályafutását, és politikai mozgalomként dolgozik tovább, amely a romániai magyarság hárompillérû közképviseletéért fog dolgozni. A három pillér: a politikum, a civil szervezetek és a történelmi egyházak.
Minderre az indok Toró szerint az, hogy az RMDSZ befogadó szövetségbõl kirekesztõ párttá vált, amely legföljebb csak tagjai érdekeit képviseli, és nem a közösség egészét. Ilyen szervezetben az RT nem kíván látszatpaltformként mûködni -- közölte a volt elnök a marosvásárhelyi színház kistermében, amelynek légköre nemcsak a színházi reflektorok miatt forrósodott fel: a bejelentés után a sajtó megrohamozta kérdéseivel a képviselõt.
A dilemmahelyzet
nem sokkal a kongresszus déli fél 12 órái kezdése után, éppen Toró T. Tibornak a platform munkáját értékelõ beszéde kapcsán már érzékelhetõ volt. Miután Toró felsorolta, milyen sikerei, részeredményei (többek között a helyi tanácsokban) és kudarcai voltak az RT-nek, beszéde végén kimondta: a se kint, se bent helyzetnek érdemes végetvetni. -- Befellegzett a platfomszabadságnak, s ha nincs levegõ körülöttünk, szüntessük meg vagy függesszük fel a platform tevékenységét. -- mondta.
-- Többször megfogalmaztuk már, hogy a szatmári kongresszus döntéseinek sorozata lehetetlenné teszi az RMDSZ-en belüli szabad mûködést, a szövetség elvesztette az erkölcsi alapot arra, hogy egyedüli letéteményese legyen a romániai magyar politizálásnak -- folytatta a döntés indoklását a sajtónak Toró T. Tibor, aki félórával késõbb, újságírói érdeklõdésre azt is hozzátette: elnöksége véget ért, személy szerint nem indul az alakuló mozgalom vezetõ pozíciójáért.
Az önkormányzatiság a fõ cél, nem az, hogy a mozgalom párttá alakulva az RMDSZ ellenében lépjen fel a helyi és a parlamenti választásokon -- közölte tájékoztatójában Toró. A Transindex kérdésére (a párttörvényen kívül mi akadályozza az RT-t abban, hogy párttá alakulva támasszon az RMDSZ-nek konkurenciát) az exelnök a következõket válaszolta: -- Elméletileg semmi nem akadályozza ebben az RT-t, csak a tagsága. Vannak olyan tagjaink, akik továbbra is akarnak az RMDSZ-ben dolgozni, és vannak olyanok, akik ezt kizárják. De mindezek mellett polgári értékrendünk közös.
Csak magunkra számíthatunk
-- A platform megszûnését viták után, de konszenzusos döntéssel mondtuk ki -- folytatta Toró T. Tibor, aki az újságírók kérdéseire válaszolva ismét hangsúlyozta, a most megalakuló mozgalomnak nem célja a választási részvétel. Azt viszont a volt elnök nem zárta ki, hogy ott,
ahol a magyarság létszáma ezt lehetõvé teszi, például a Székelyföldön, egyéb olyan szervezetek, amelyeknek RT-s tagjai is vannak, induljanak a helyhatósági választásokon.
A képviselõk, szenátorok és helyi tanácsosok megtartják RMDSZ-mandátumukat, fõleg azokra a közösségekre való tekintettel, amelyek megválasztották õket. Arról még különösebb vita nem volt, hogy a mozgalom tagjai résztvesznek-e az RMDSZ részleges tisztújításán. Lényegében az errõl való döntés a tagokra van bízva.
Toró nem akart becslést adni arra az újságírói kérdésre, mely azt firtatta, az erdélyi magyarság milyen százalékban támogatná az új mozgalmat. A volt elnök mindenesetre leszögezte: nem tömegmozgalommá akarnak válni, az önkormányzatiság megteremtése és az eddig együtt
dolgozó csapat összetartása a lényeges. -- Az RT nem magát akarja közképviseltként állítani, hanem másokkal kíván együttdolgozni az erdélyi magyar önkormányzat létrehozásán -- közölte Toró T. Tibor. Arra a kérdésre, hogy anyagilag hogy fogják mozgalmukat fenntartani, a válasz ez volt: csak magunkra számíthatunk.
A Tõkés László-féle Márciusi Fórum munkálataiba majd a megalakuló mozgalom fog belefolyni -- magyarázta Toró, aki azt is kifejtette: elemezték az RMDSZ Szatmárnémetiben módosított alapszabályát, és az a következtetésük, mozgalomalapításért nem lehet kizárni õket a szövetségbõl, legalábbis remélik, hogy erre nem fog sor kerülni.
A sajtótájékoztatón az is fölvetõdött, a kongresszus elõtt kérdés volt, hogy az RT csupán szüneteltei RMDSZ-beli munkáját, vagy felszámolja azt. Toró erre a kérdésre az egyik küldött álláspontját idézte, aki azt fejtette ki, a szüneteltetés visszafordítható folyamat, ezért nem volna helyes lépés. -- Többségben voltak azok, akik azt mondják: az RMDSZ-szel nem azokhoz képest, akiknek az az elvük, hogy ezzel az RMDSZ-szel nem dolgoznak együtt.
-- A jó mûvészek és sportolók tudják,
mikor kell visszavonulni -- így üdvözölte meleg hangon az RT döntését Tõkés László királyhágómelléki püspök. Az a jó az RT-ben, hogy nem akarja magát túlélni, szögezte le Tõkés László, aki gratulált Toró elnöki tevékenységéhez. -- Öröm volt számomra, hogy végigkísérhettem útján az RT-t -- nyilatkozta a sajtótájékoztató után, már az alakuló mozgalom elsõ közgyûlésén a püspök, aki a volt platform következetes politikáját dicsérte.
Ezután Tõkés László az RT-platform nélkül maradt RDMSZ politizálását bírálta, kifejtve, hogy az önkormányzatiság eszméje mára, 13 évvel a temesvári forradalom után a posztkommunista utódpártiság gyakorlatává alakult át. -- Hol volt azokban a napokban Markó Béla, Frunda György, Verestóy Attila? -- tette fel a költõi kérdést a volt tiszteletbeli elnök, s ezzel folytatta: ma az RMDSZ környékén a félelem uralkodik, a kongresszusi küldöttektõl az önkormányzati tanácsosokon keresztül a sajtómunkásokig.
Markó Bélát "a pártegységet építõ legfõbb egységbomlasztó"-ként minõsítette Tõkés László, a szövetségi elnök egyik sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon tett kijelentésére reagálva. Tõkés szerint Markó zsarol akkor, mikor azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a román politikai elit páholyból nézi majd végig a romániai magyar közösség egységes politikai képviseletének széthullását. A püspök szerint "román veszélyt" emlegetni éppúgy felelõtlenség, mint a tájékozatlan románságot a magyar veszéllyel riogatni.
-- Nastase- és Iliescu-szerelésben erõlteti az erdélyi magyarságra a pártegységet a jelenlegi RMDSZ-vezetés -- zárta hozzászólását Tõkés László, aki beszéde végén hivatalosan átadta a kolozsvári Márciusi Forumra szóló meghívót. A fórum minden társadalmi réteget meg akar szólítani, éppen ezért helyi és területi RMDSZ-szervezetek is meghívót kaptak az eseményre, közölte a püspök.
Nem valami ellen akarunk fellépni, hanem az önkormányzatiságért -- magyarázta Tõkés, aki a meghívók kapcsán azért hozzátette, ugyan mindenkire számítanak, de ahogy az ateistákat is csak a megtérés szándékával szokás egy szentmisére elvárni, úgy a fórumrésztvevõktõl is elvárják az önkormányzatiság elve szerinti elkötelezettséget. Tõkés László a korábbi zárt ülésrõl idõnként kiszûrõdõ rövid tapsokhoz képest hosszas, szinte egyperces hangos elismerést kapott.
Tudósításunk idején még tart a mozgalom közgyûlése, még arról nincs döntés, hogy egyszerûen Reform Mozgalomnak, vagy Reform Tömörülés mozgalomnak szándékoznak az új politikai szervezõdést elnevezni a küldöttek.
_______________________________________
A mozgalmat jogi személyként be sem jegyeztetik?
Noha a sajtótájékoztatón a visszavonuló Toró T. Tibor azt hangsúlyozta, az új mozgalom nem óhajt az RMDSZ-nek választási konkurense lenni, vagyis pártosodásról szó sincs, mégis a mozgalom mûködési felépítése pártstruktúrára hajaz. A késõ délutáni alakuló közgyûlésen ehhez képest egyelõre fel sem vetõdött, hogy a mozgalom jogi személlyé váljék. Ellenben az eldõlt, hogy a mozgalom elnöke Szilágyi Zsolt bihari képviselõ, neve pedig Reform Mozgalom lesz.
Szilágyit ellenjelölt nélkül választották meg, jelölését az Rt székelyföldi erõs embereként ismert Szász Jenõ, Udvarhely polgármestere is támogatta. Vita abból alakult ki, hogy most szavazzák-e meg a mozgalom szerkezetét, vagy elõbb ügyvezetõ testület alakuljon, amely továbbviszi a mozgalomépítést és a mûködési alapelveket. Végül az ülés elõtt már összeállított mûködési alapelveket megszavazták úgy, hogy Szász Jenõt (aki a második megoldást támogatta), nem sokkal, de leszavazták.
Sajtóértesülések szerint a terv az, hogy a most megalakult Reform Mozgalom, a Tõkés László-féle romániai magyar önkormányzat (RMNKÖ), a Tõkés András-koordinálta Polgári Mozgalom és a Szász Jenõ-vezette Udvarhelyi Polgári Egyesület egy késõbbi idõpontban össze is olvadhat. Valószínûleg az RMNKÖ lesz az összefogó szervezet. Eszerint a mozgalmakat jogi személyként nem jegyzik be. Ehelyett valószínûleg a Székelyföldön alakul meg az a bejegyzett politikai alakulat, melyet a 2004-es helyhatósági választáson a mozgalmak (vagy a mozgalom) támogat.
Arról, hogy kik lesznek tagjai az RM vezetõ testületeinek, azt a mozgalom elsõ országos tanácsa fogja megszavazni. Addig is Szilágyi Zsolt elnök összehívja a koordinációs tanácsot, amely szervezeti kérdéseket készít elõ. Az országos tanács összehívásával az RM lehetõség szerint meg akarja várni, milyen eredményt hoz az a Márciusi Fórum, melyet Tõkés László püspök hívott össze március 14-re Kolozsvárra.
A soktestületû mozgalom alapelvei
A mozgalom deklarált célja szerint tevékenységével "a magyar érdekeket" mozdítja elõ, s mindeközben keresztény és nemzeti liberális értékeket érvényesít. A szervezeti egységek a következõk: helyi csoportok, három regionális tanács (RT-k), Országos Tanács (OT), Koordinációs Tanács (KT), ennek ügyvezetõ testülete, elnök és az elnök tanácsadó testületei, valamint szak- és munkabizottságok.
Az alapegység helyi csoportosulások minimum 10 taggal alakulhatnak meg, a helyi politizálásban autonómiát élveznek, állásfoglalásaikkal a koordinációs tanácsnak tartoznak felelõsséggel. A helyi tanácsok a Székelyföldi, a Közép-Erdélyi és a Partiumi-Bánsági Regionális Tanácsokba tömörülnek, melyekben a csángó- és szórványvidékek is képviseltetik magukat.
Ügyvivõi testületet is létesít a mozgalom
A legfelsõ döntéshozó szerv az RMDSZ fõ vezetõi testületére csak rövidítésében emlékeztetõ OT, amely kétévente tanácskozik rendes ülésen, ahol kötelezõen tisztújítást is tart, de kérésre rendkívüli ülésre bármikor összehívható a koordinációs tanács vagy a regionális tanácsok igénylésére. Két OT között a KT vezeti a mozgalmat. Tagjai: elnök, a székelyföldi RT 8, a közép-erdélyi három, valamint a bánsági tanács öt küldötte. A KT felelõs a középtávú stratégiáért és többek között a mozgalom szakbizottságainak megválasztásáért.
A KT a folyó ügyek rendezésére (az SZDSZ-bõl ismerõs névvel és funkcióval) ügyvivõi testületet választ, amelynek az elnökön kívül az RT-k négy képviselõje a tagja. Az elnök képviseli a mozgalmat, õ jogosult a KT és az OT összehívására, valamint õ jelöli ki a központi iroda vezetõjét. Döntést és állásfogalást az ügyvivõi testület egyetértésével hozhat, illetve bocsáthat ki. Az etikai, a szabályzatfelügyelõ és az ellenõrzõ szakbizottságokat a KT választja meg, de az elnök is létrehozhat szakértõi munkacsoportokat.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
