2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Németh: döntsenek az erdélyiek új párt szükségességérõl

tudósító:Daczó Kati 2003. március 17. 11:45, utolsó frissítés: 11:32

Kulturális ügyeket igen, politikai pártot #b#nem támogat#/b# pénzzel a Fidesz Erdélyben – közölte Csíkszeredában kérdésünkre Németh Zsolt volt külügyi államtitkár. A politikus ünnepi beszédének brassói felolvasását Verestóy szenátor #b#ordítozva#/b# akadályozta meg.





A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének aulájában, zsúfolásig telt terem elõtt tartott beszédében Németh Zsolt érezhetõen kerülte a jelenlegi erdélyi magyar politikai helyzet elemzését. Ezzel szemben Magyarország EU-csatlakozása hangsúlyosan jelen volt az ex-külügyi államtitkár elõadásában. Németh Zsolt szerint a magyar állampolgárok 60-70%-os többséggel fognak a csatlakozásra voksolni, s Magyarország EU-csatlakozásának történelmi jelentõségét alátámasztva úgy fogalmazott: "Számunkra most ér véget a második világháború".

"Az elmúlt tizenöt év az összefejlõdésnek kedvezett, így Magyarország és a határon túli magyarság közötti szakadék jelentõsen csökkent" – tette ehhez hozzá Németh Zsolt. Annak ellenére, hogy a találkozót a Reform Mozgalom szervezte a Reform Alapítvány révén, a Márciusi Fórumát ugyanaznap tartó mozgalomról szó sem esett. Az országgyûlés külügyi bizottságának elnöke kérdéseinkre így válaszolt:


Transindex: – Mi a véleménye a Fidesznek az erdélyi polgári mozgalmakról?

Németh Zsolt: Mivel a Fidesz-MPP egy polgári párt, ezért a magunk részérõl örülünk annak, hogyha a mi szellemiségünkhöz hasonló politikai-társadalmi, kulturális kezdeményezések a Kárpát-medencében visszhangra találnak. Természetesen távol áll tõlünk, hogy a magunk politikai véleményét bármilyen formában is ráerõltessük a határon túli magyarokra, és méginkább távol áll tõlünk, hogy a határon túli politikai szervezetek belsõ kérdéseibe beavatkozzunk.


– Támogatná-e az ön pártja anyagilag az itt alakuló polgári köröket?

N. Zs.: A polgári körök támogatása, illetõleg a határon túli magyarság támogatása jogszabályilag rendezett viszony: határon túli politikai szervezeteket Magyarország nem támogathat, mert ez törvény tiltja. A kulturális jellegû tevékenységeket azonban támogathatja. Ennek vannak részben meglévõ mechanizmusai, és a Fidesz a maga nagyon szerény eszközeivel, a saját csatornáin keresztül is készen áll arra, hogy támogasson ilyen kulturális jellegû kezdeményezéseket. Hangsúlyozom, politikai pártot a román párttörvény lapján külföldrõl nem lehet támogatni.


– Ez esetben nem pártra, hanem polgári körökre vonatkozott a kérdésem. Ehhez kapcsolódik az is, hogy mi a véleménye arról, hogy a szóban forgó polgári mozgalom nem szándékszik bejegyeztetni magát? Illetve nem érzi úgy, hogy mintha eljárt volna az idõ a mozgalmak fölött, és lehetséges, hogy Erdélyben is inkább pártra volna szükség?

N. Zs.: Úgy ítélem meg, hogy semmilyen egyesületi formáció fölött nem jár el az idõ. Nyilvánvalóan azoknak, akik egyesülettel akarnak kezdeményezéseiknek formát adni, és a törvényes lehetõségek adottak erre, nekik nem mondhatja senki, hogy efelett eljárt az idõ. Ezeknek a formációknak van létjogosulságuk. A magunk részérõl – ha arra gondol, hogy a Reform Tömörülés átalakult Reform Mozgalommá – ezt a kezdeményezést onnan kell értékelnünk, hogy szemmel láthatóan a Reform Tömörülés nem kíván kiválni az RMDSZ-bõl és nem akarta az RMDSZ ellenszervezetét létrehozni.

Ugyanakkor létezik egy vélemény, melyik az RMDSZ-en belül – és részben az RMDSZ-en kívül is – az RMDSZ gondolkodásával, világlátásával szemben alternatívát jelenít meg. Nekem nincs módom arra, hogy bármilyen értelemben minõsítsem, hogy õk milyen szervezeti keretben fognak tevékenykedni.


– A kérdés második részét az elõbb az elismert gyakorló politikushoz intéztem: hogy látja, Erdélyben szükség lenne egy másik magyar pártra?

N. Zs.: Ezt az erdélyi magyarságnak kell eldöntenie.

_________________________________________

Az el nem hangzott beszéd ellensúlyozása

– Verestóy Attila szenátor kivörösödött fejjel kezdett kiabálni, hogy nem fogjuk tönkretenni az õ ünnepségüket, és hogy én nem fogok semmit felolvasni. Nem vagyok hozzászokva, hogy velem artikulálatlanul ordítozzon valaki. Ez nálunk nem stílus. Pláne nem ordítoznak egy nõre – nyilatkozta a brassói esetrõl Répás Zsuzsa, a Fidesz-MPP külügyi tanácsadója a a Krónika napilapnak. A Brassóban rendezett március 15-i ünnepségen Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetõje így gyakorolt nyomást azért, hogy Németh Zsolt beszéde ne hangozzék el az eseményen. Németh Zsolt a hideg idõjárás miatt romániai útján megbetegedett, ezért kérte a külügyi tanácsadót, helyettesítse a brassói színházban rendezett ünnepségen.



A fellépés hatására a Brassó megyei RMDSZ vezetõi úgy döntöttek, Répás Zsuzsa nem olvashatja fel a beszédet. További körülmény, hogy a hangoskodás alatt nyitva maradt a színházterem ajtaja, így fültanúk szerint az ünneplõ közönség mintegy felének végig kellett hallgatnia a hangoskodást. A kulturális mûsort szervezõ Házy Bakó Eszter a Krónikának arról számolt be, tudomása szerint az RMDSZ-elnökség az ünnep elõtti héten delegálta Brassóba, a szervezõ feltételezése szerint azért, hogy "Németh Zsolt beszédét ellensúlyozza".


A szenátor cáfol

Házy kétszer látta feldúltan berohanni a szenátort, akit õ intett fegyelemre, mert közben éppen Vörösmarty Szózatát szavalták. Verestóy Attila ezután gratulált a szavazónak. A frakcióvezetõ nevetségesnek tartja azt a vádat, hogy õ akadályozta volna meg a beszéd felolvasását. A szenátor szerint a szervezõk döntöttek így – amit õ egyébként nagyon helyesnek tart.

Nem ez az elsõ eset, mikor Verestóy Attila kiabálós vitába keveredik egyik-másik Fidesz-politikussal. Áder János (akkor még az országgyûlés elnöke) 2001 október 4-én járt Bukarestben. Áder az RMDSZ parlamenti frakciójával is találkozott. Itt a szenátor olyan hangnemben rótta fel Ádernek, hogy a Fidesz-vezette kormány elhanyagolja az RMDSZ-t és az RT-t favorizálja, mely a Markó-Verestóy csoportosuláshoz tartozó többséget is felháborította. A találkozón résztvevõk sorából származó információk szerint a magyar vendéget nagyon kellemetlenül érte Verestóy Attila civilizáltnak nem mondható hangvétele – számolt be az incidensrõl akkor több román nyelvû napilap és az MTI bukaresti tudósítója.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS