2026. november 12. csütörtök
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szokásos emberjogi bírálat Romániának

szerk. 2003. április 02. 19:34, utolsó frissítés: 19:34

Az igazságügyi miniszter nem kívánt állást foglalni az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló #b#emberjogi jelentésérõl#/b#. A felvetett problémák végül is nem újak: korrupció, rendõrségi visszaélések, részrehajló bírák.





Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter a PSD sajtótájékoztatóján semmilyen formában nem kívánta kommentálni azokat a 2002-es emberjogi jelentésben foglalt állításokat, melyek szerint a román hatóságok továbbra sem tartják teljes mértékben tiszteletben az emberi jogokat. Az amerikai minisztériumi jelentés szerint Romániában -- bár az alkotmány értelmében független -- a törvényhozás folyamatosan nyomást gyakorol az igazságszolgáltatás döntéseire.

A jelentés készítõi arra is kitérnek, hogy a rendõrségnél továbbra is súlyos visszaélések tapasztalhatók. Véleményük szerint a román kormány -- általában véve -- tiszteletben tartja ugyan az emberi jogokat, de továbbra is gondot jelent a túlzott rendõri erõszak, a korrupció és a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának késlekedése.


A rendõrség nem riad vissza...

Az amerikai külügyminisztérium évente készít hasonló ország-jelentéseket, az emberi jogok tiszteletben tartásának feltérképezése érdekében. A jelentés, amely Romániát alkotmányos demokráciaként határozza meg, több fejezetben tárgyalja az alapvetõ emberi jogok betartásának körülményeit, éspedig a személyiségi és közösségi jogok szintjén. (A fõbb szempontok: az élethez való jog, az embertelen, megalázó bánásmóddal, kínzással való büntetés, törvénytelen letartóztatások, az igazságos, nyilvános törvényszéki tárgyaláshoz való jog, a személyiségi jogok tiszteletben tartása, szólás és sajtószabadság, szabad szervezõdéshez való jog, vallásszabadság, szabad helyváltoztatáshoz való jog, politikai választójog, faji, nemi, nyelvi vagy szociális diszkrimináció stb.)

A jelentés szerint a romániai rendõrök gyakran folyamodnak tettlegességhez a foglyok esetében, és -- számos eset tanúsága szerint -- zaklatják a roma kisebbséghez tartozókat. Azt ugyan a jelentés is elismeri, hogy több, túlkapásokkal gyanúsított rendõrtiszt ellen indult kivizsgálás, többjüket tisztségükbõl is felfüggesztették, de ezek az ügyek rendszerint elhúzódnak, és csak ritkán vezetnek bûnvádi eljáráshoz. Annak ellenére, hogy a rendõrségi ügyek tárgyalása a törvény értelmében már a polgári jogrend hatáskörébe tartozik, a határõrség és a csendõrség még mindig katonai bíróság hatáskörét képezi. A kormány ugyanakkor a szakszervezetek számára nem biztosít teljes mûködési függetlenséget.


Szólásszabadság, papíron

A hatóságok bizonyos esetekben önkényes letartóztatásokat hajtottak végre, az igazságszolgáltatás pedig több esetben is a politikai hatalom befolyása alatt állt -- tartalmazza a jelentés. Az alkotmány tulajdonképpen védelmet biztosít például az engedély nélküli házkutatás ellen, de ezt a jogot alárendeli a "nemzetbiztonságnak és a közrendnek". A jelentés az is megemlíti, hogy a törvény meglehetõsen tág meghatározást ad a "nemzetbiztonság" fogalmára.

A törvények biztosította jogok ellenére a kormány egyes esetekben korlátozta a szólás- és sajtószabadságot, a vélemény-szabadságot gyakran megsértik "az ország becsmérlésére" vagy a "tekintélysértésre" hivatkozva. A különbözõ, még el nem ismert vallási közösségek diszkriminációra panaszkodtak, illetve arra, hogy az ortodox egyház papsága megakadályozza õket a térítésben és más vallási tevékenységekben. Ugyancsak hátrányos megkülönböztetésre hívja fel a figyelmet a nõk (családon belüli vagy munkahelyi erõszak, emberkereskedelem) és a gyermekek (utcagyerekek, árvák, keményen dolgoztatott kiskorúak), valamint a roma kisebbség esetében is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS