2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szilágyi Zsolt válaszai

kérdeztek a Disputázók 2003. május 27. 13:56, utolsó frissítés: 13:56

Hogyan próbálják meg az ifjúságot beépíteni, hány szervezetre van szükség, hogy az RMDSZ reális alternatíváját tudják kínálni -- többek között ezekre a kérdésekre válaszol Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke.




bognyeso, Csíkszereda

Szilágyi úrtól szeretném megtudni, hogyan egyeztetõ össze a képviselõ státus és a Reform Mozgalom elnöki megbízatás. Lehet-e itt és ott is lenni?

A kérdés ugyanaz, mintha azt kérdezné, lehet-e valaki egyidõben erdélyi és magyar.



Bang Boom Bang, Dreamland

1. Mi volt az oka annak, hogy kilépett a Szabadelvû körbõl?

A szabadelvû kör egy idõ után megszüntette a lehetõségét annak, hogy A Reform Tömörülésnek és a Szabadelvû Körnek is tagja legyek. Választottam.

2. Egyesek szerint Ön azért lett a Mozgalom elnöke, mert Ön a gyenge láncszem, akit valamilyen módon meg kellett tartani. Hogyan kommentálja mindezt?

Érdekes, eddig úgy tudtam, hogy azért lettem Reform Mozgalom elnök, mert mind Toró T. Tibor, mind pedig a székelyföldiek támogattak.

3. Ha össze kellene állítani az utóbbi, mondjuk két év romániai magyar botrány-kronológiáját, mi az, amit semmiképpen nem hagyna ki?

A Neptuni titkos tárgyalás illetve a folyamat, amit elindított, valamint a szatmári „RMDSZ Kongresszus” mindenképpen szerepelne benne.

4. Ön szerint mit jelent liberálisnak lenni?

Az egyén és a közösség szabadsága egy. Az egyén akkor lehet szabad, ha a közösség, amelyben él, szabad. És fordítva.

5. Nem gondolja-e úgy, hogy mozgalmat szervezni top managerre van szükség, ami eddig történt, viszont szinte kizárólag szócséplés?

Ha segíteni akar, szívesen látjuk.


Sanyi úr, Kolozsvár

Képviselõ úr,
1. Kérem, soroljon fel három olyan eszközt, amelyek segítségével egy párt/alakulat sikeresebben politizálhat a parlamenten kívül, mint a törvényhozás tagjaként.

A sikert én eredményekben mérem, engedje meg, hogy itt meg is álljak a válaszadással.

2. Melyik az a könyv, zene CD, illetve film, amit magával vinne egy lakatlan szigetre? - egye fene, ezt is megkockáztatom: na és melyik hollywoodi színésznõt?

Bár nem színésznõ, és nem hollywoodi, de a feleségemet szívesen elvinném. Õ énektanárnõ, úgyhogy zene, CD nem is kellene. A lakatlan szigeten az élet pedig amúgy is olyan, mint egy film.

3. Mennyi ideig lenne hajlandó Godot-ra várni?

Életünk végéig Godotra várunk.


Dexter, Kolozsvár

Hány százalékos Reform szavazataránnyal lenne megelégedve?

Általános, titkos, egyenlõ belsõ választásokkal lennék elégedett.


jetta, undeva in ajropa mare

1. Hogyan képzeli a Reform Mozgalom jövõbeli tevékenységet? Kérem, ne a retorika szintjen, hanem úgymond a realitások, az empirizmus szintjen válaszoljon.
Tervezi a RM külön politikai alakulatként való indulását, akár az önkormányzati, akár a parlamenti választásokon? És ehhez kapcsolódóan, tervezik-e az önálló politikai partkent való bejegyeztetésüket? Vagy ez mar túl meredek lenne?

Nem könnyû az Ön által támasztott igény „úgymond a realitások, az empirizmus szintjén” válaszolni, de megpróbálom:
A külön pártbejegyzést nem tervezzük. De nem lenne túl meredek. Egyre többen kérik ezt.

2. Hogyan alakulnak az erõviszonyok a RM-n belül a mozgalom partiumi-bánsági illetve a székelyföldi képviselõi között? Lát-e valamiféle analógiát az rmdsz-n belül egykori radikálisabb önmaguk, es a RM-n belül markánsabb és (az rmdsz-szel szemben) elzárkózóbb álláspontot megfogalmazó székelyföldi képviselõk közt? (Mármint azon kívül, hogy az rmdsz rugalmatlan vezetõsége csak deklarative tûri meg a másként gondolkodást, más véleményt, míg a RM ugyebár ...stb.)

A székelyföldi szempontnak helye volt, van és lesz a reformon belül. Mindenkinek meg kell értenie, hogy az õ szempontját nem lehet kizárólagosan a többi fölé emelni. Az ellentét mondvacsinált, bizonyítja, hogy az autonómiaprogram képviselõi a parlamenti frakcióban legtöbbször a Bánságból, Partiumból kerültek ki (Borbély Imre, Csapó József). Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményezõ Testületében lévõ képviselõk (Toró T. Tibor, Pécsi Ferenc, Vekov Károly, Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt) között sincs túl sok székelyföldi ... Különös, de így van.


Pista, Pécska

1. Szokott-e megbeszéléseket folytatni Markó Bélával és szûk köre tagjaival?
Milyen rendszerességgel?
Ki keresi többször a másikat?

Nagyon ritkán folytatunk megbeszéléseket Markó Bélával. A párbeszédre való meghívót eddig mindig elfogadtuk. Nem történt meg túl gyakran. Legutóbb a tavalyi év végén találkoztunk. A szatmári RMDSZ „kongresszusról” beszéltünk kemény egy óra erejéig.

Javasoltuk: Tõkés Lászlót ne szorítsák ki, ne távolítsák el, a választások pedig legyenek listás, általános jellegûek. A tiszteletbeli elnökséget megszüntették, a választás egyéni rendszerû és párttagkönyvhöz kötött volt (a csúcsvezetés tiltakozik az egyéni választási rendszer bevezetése ellen Romániában, de saját ellenzéke ellen ezt alkalmazza). Talán ennyit a Markó-Reform párbeszéd hatékonyságáról.

2. Ön szerint hogy fog alakulni a politikai preferenciája a romániai magyarságnak a 2004-es helyhatósági választásokig?

A választásokig a romániai magyar politika preferenciáját közvéleménykutatásokkal lehet mérni, meg kell kérdezni az RMDSZ csúcsvezetést: készített-e közvéleménykutatást Erdélyben, milyen rendszerességgel és az eredményt miért nem hozza nyilvánosságra?

3. Megvárják-e Markó Béláék a kompromisszumkereséssel a helyhatósági választásokat?

Úgy tûnik nem, a kiszorítás-megosztás politikája folytatódik: ez évben 13 év után elõször az erdélyi diákságot ellentábor rendezésével próbálják Tusnádról átcsábítani. Nem fog sikerülni.

4. Lehetséges-e alkut kötni Markó Béláékkal?

Ezt tõlük kell megkérdezni. A kompromisszumot viszont ne tévesszük össze az alkuval, vannak a politikában is olyan dolgok, amelyekrõl nem lehet alkudni és vannak persze olyan személyek is, akiknek minden eladó...

5. Kell-e alkut kötni Markó Béláékkal?

Többen azt mondják nem. Sokan azt: igen. Szerintem mindkettõnek meg van a logikája. Kompromisszum elképzelhetõ, megalkuvás nem.

6. Mi az alku tétje és mi lenne az ára, itt és ott?

„Nem szabad elõre megmondanunk a lúd árát, ha a piacra készülünk”.


flavius98, Gyergyóvidéke

Tisztelt Képviselõ Úr!
Kérem fogalmazza meg, mit jelent önnek erdélyinek lenni, mi az a többlet, amit erdélyi magyarsága ad a gyakorlati életben, mint fiatal értelmiségi (szemben az anyaországi, vagy a világ más tájain élõ magyarokkal), és mit üzen azoknak (elsõsorban a fiataloknak) akik az erdélyi magyarságot megbélyegzésnek, haszontalan, sõt terhes ballasztnak élik meg. Köszönöm!

Az erdélyiség akkor jelent többletet, ha meg tudjuk élni. Ha nyitott szemmel járunk és ha meg akarjuk élni ezt a minõséget. Erdélyben élni nem több, nem kevesebb, mint máshol élni. Ehhez a földhöz tartozni, az itteni embereket ismerni nekünk többletet jelent, talán többet, mint annak, akit ide telepítettek.

Erdélyinek lenni annyit jelent, mint ismerni az itt lakó emberek gondjait, a templomainkat, a hegyeinket, a történelmünket.
Erdélyinek lenni annyit jelent: tenni valamit Erdélyért.
Sajnálatosnak, szomorúnak tartom, hogy vannak sorstársaink, akik úgy érzik ha megtagadják gyökereiket, jobb lesz nekik. Higgye el: embertõl függ.


tango, Udvarhely

Tisztelt Képviselõ úr!
Kérem válaszoljon õszintén a kérdéseimre.

1. Ön a Partium Egyetem kurátora. Milyen felsõfokú végzettsége van? Természetesen a licensszel rendelkezõ diplomájára(ira) vagyok kíváncsi és hány év alatt végezte el?

Az ELTE Politikatudományok Karán szereztem politológusi diplomát. Bihari képviselõként, bukaresti parlamenti kötelezettségeim nem tették lehetõvé, hogy ugyanúgy öt év alatt végezzek, mint azok, akik Budapesten laknak. Tanulmányaimhoz ösztöndíjat nem kértem. Az amerikai kulturális intézettõl egy angol nyelvkurzusról, a honvédelmi kollégium elvégzésérõl, illetve a strassbourgi emberjogi intézet nyári kurzusáról van még diplomám. Ösztöndíjasként Londonban, az Amerikai Egyesült Államokban, Portugáliában és Németországban tanultam még, de ezek fõleg rövidebb idõszakra vonatkoznak és nem mindenhol adnak diplomát.

2. Milyen terv, projekt fûzõdik a nevéhez (konkrétan) amit az RMDSZ-en belül, az elmúlt több mint tíz évben, nem tudott megvalósítani.

Az RMDSZ belsõ demokráciájának megteremtése volt a legnagyobb terv, amivel próbálkoztunk. Be kell látnunk, nem sikerült.

3. Hány törvényjavaslat és felszólalás fûzõdik a nevéhez a Parlamentben 13 év alatt?

Nem vagyok „számolós” képviselõ, de ha egy e-mail címet küld, szívesen elküldöm Önnek a legutóbbi két év törvénykezdeményezéseit, felszólalásait, interpellációit. Több tíz oldal lesz.

4. Nem gondolja, hogy nagyobb hitele volna a Dimbovica parti Parlamenten kívülrõl bírálni. Itt ha lehet ne a választók akaratára hivatkozzon, mert akkor ellent mondana az önök(itt és most és mást) köreinek akik szerint a romániai magyar választók birkák, akik minden tulipánosat megszavaznak.

Ez a kérdés egy kicsit zavarosra sikeredett, talán legközelebb sikerül tisztábban feltenni. A második rész érthetõbb, a romániai magyar szavazók kellõképpen érettek ahhoz, hogy válasszanak, ne csak szavazzanak. Ezért akartuk, hogy a belsõ választáson minden magyar vehessen részt, ne csak az RMDSZ párttagsága. Sajnos a csúcsvezetés nem akarta a döntést „kivinni” az emberek közé.

5. Hogyan tud majd együtt dolgozni Boros Zoltánnal, akit az RT-sek pár évvel ezelõtt fiatalítás jelszóval ki akartak csinálni.

Boros Zoltánnal, amióta ismerem jó a kapcsolatunk, nincs tudomásom arról, hogy a reformosok valaha is bárkit is „ki akartak volna csinálni”.

6. Mi a véleménye az erkölcsrõl? Család, hûség...

Erkölcs: fontos a magán- de a közéletben is.
Biztos családi háttér a politikusnak fél siker. Megvan a szerepe a hûségnek mind a család, mind pedig közösségünk életében.


Saman, Erdély

Tisztelt Képviselõ Úr!
1. Szerintem a Reform Mozgalom inkább a fiatalság figyelmét fogta meg. Hogyan próbálják meg az ifjúságot beépíteni a mozgalomba, és szerepet adni nekik?

A Reform Mozgalomban nagyon sok fiatal és nagyon sok fiatalosan gondolkodó van. Biztos vagyok benne, hogy mind helyi, mind pedig országos szinten továbbra is szerepük lesz a közös munkában.

2. Hisz-e ön abban, hogy Erdély független/autonóm terület lehet/lesz, és milyen lépéseket kell ehhez megtenni?

Erdély, mint történelmi régió közelebb viheti Európához egész Romániát. Ha a gazdasági, adminisztratív központosítás megszûnik vagy legalább lazul majd, Erdély most is látható gazdasági ereje még láthatóbbá válik. Néhány bukaresti vezetõ pont ezt nem akarja ...

3. Mennyi ideig marad még fenn az RMDSZ?

A befogadó szövetség már rég megszûnt. Szatmáron ez év januárjában áramvonalas párt született, amiben a politikai lojalitás sokkal fontosabb, mint a párbeszéd, a jobbító szándék, a konstruktív javaslat.

4. Befog-e jutni vagy egy magyar szervezet a következõ választásokkor a parlamentbe

A bejutás attól függ: folytatódik-e az eddigi kiszorítás, vagy lesz összefogás?


Zorro, Budapest

Szia Zsolt!
1. Az egységes képviselet megbontása kétségtelen kockázatokkal (is) jár az erdélyi magyarság szempontjából. Az RM megalakítását kísérõ belsõ vitákban e rizikófaktorok mennyire kerültek elõtérbe? Látszólag most függetlenedtetek, de vajon lehet-e független politikát vinni ezek szorításában?

Nem kell mindenki egy véleményen legyen a Reform Mozgalmon belül. Sõt! A lényeg, tudjunk együtt dolgozni, képesek legyünk nagyobb összefüggéseket is tudomásul venni, mint saját szûk érdekeink.

2. Az RT és a Fidesz köztudottan jó kapcsolatokat ápolt. Mit gondolsz, a Fidesz erdélyi politizálása stratégiai szempontból mennyire fogja követni e változásokat?

Biztos vagyok benne, hogy Fideszes barátaink szimpátiával és megértéssel fogják követni a változásokat. Nagyon jól ismerik az erdélyi helyzetet és õk is összmagyar nemzeti integrációban gondolkodnak, akár csak mi.


gõzmozdony, A Bukarest-Nagyvárad vonal

1. Milyen viszonyban van a román politikai pártok képviselõivel?

Sok román politikussal vagyok közeli, szinte baráti viszonyban. Õk is, én is tudom: ne csak azt nézzük, ami elválaszt ...

2. Volt-e reakció valemelyik román kollégája részérõl, amikor a Reform Mozgalom elnöke lett?

Többen gratuláltak, sõt biztattak. A legtöbb biztatás, kb. így hangzott: „ne engedjétek, hogy az RMDSZ a PSD magyar tagozatává váljék.”

3. Reform Mozgalom, Kezdeményezõ Tanács, polgári körök... Ön szerint hány szervezetre van szükség, hogy az RMDSZ reális alternatíváját tudják kínálni a választók részére?

A polgári körök általában helyi kezdeményezések, a Reform Mozgalom országos szinten a „rendszerváltó” erõk összefogása, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pedig egy összerdélyi integratív intézmény, amely a nemzetpolitika fóruma, nem a napi politikáé, mint az elsõ kettõ. Jó, ha tisztán látjuk ezt a három síkot. A székelyföldi helyhatósági választások eddigi tapasztalata alapján, akkor volt igazi szabad választás, ha az RMDSZ jelölt mellett volt legalább egy független jelölt is. A válasz tehát: egy személy is elég lehet.

4. Nem érzi kissé színpadiasnak az erdélyi magyar "jobboldal" retorikáját?

Színpadiasnak semmi képen, de az erõsítés mindenképen ráfér.

5. Amennyiben az RMDSZ a következõ választásokon nem éri el a parlament "küszöbét" Ön szerint ki fogja a felelõsséget felvállalni?

Az egység jegyében Szatmáron eltávolították Tõkés Lászlót; szintén az egység és az egyenlõ távolságtartás jegyében március 15-én csak az MSZP elnökét hívták meg Marosvásárhelyre ünnepelni; hírhedt szenátorunk – gondolom szintén az egység jegyében – letiltotta Németh Zsolt szövegének a felolvasását a brassói márciusi ünnepségekrõl.
Szintén az egység jegyében szerveztetik ugyanezen urak azt a marosvásárhelyi ellentábort, amely a Bálványosi Nyári Szabadegyetem diákrésztvevõit próbálja megosztani. Az egység jegyében.

Ha eddigi politikája eredményeként nem éri el az RMDSZ a bejutáshoz szükséges küszöböt, biztos vagyok benne, hogy bennünket fognak vádolni. Az egység jegyében.

6. Van-e politikai példaképe?

Van politikai példaképem: az autonómia ügyét felvállaló, józan és ésszerû kompromisszumok megkötésére alkalmas politikus.


György, Györgyfalva

1. Tud-e Ön arról, hogy amikor egy lap a nagyváradi városi tanács RMDSZ-frakcióvezetõjét megkérdezte az üléseken való anyanyelvhasználatról, mit válaszolt az illetõ? Hogy "õszintén ez eddig eszembe sem jutott".

2001 óta lehet, lehetne magyarul szólni az önkormányzatokban. A jelenség jól mutatja, hova jutunk a jelenlegi, mindenáron konfliktuskerülõ, román testvéreink „érzékenységét” túlértékelõ politikával. Helyi vezetõink nagy része sajnos azután igazodik, hogy mit is csinál a csúcsvezetés.

2. Tud-e Ön arról, hogy Nagykárolyban Szabó Károly úr megtiltotta a helyi önkormányzat RMDSZ-es képviselõinek a magyar szó használatát az üléseken? A két nyomós érv: ne alkalmazzuk a közigazgatási törvényt öncélúan, és ne sértsük meg a többségi nemzetet. (Nem mellékesen: Nagykárolyban Szabó Károly munkássága dacára még a magyar a többségi nemzet.)

Nem tudtam errõl, utána fogok érdeklõdni.

3. Tud-e Ön arról, hogy évekkel a közigazgatási törvény életbe lépése után Váradon, Szatmáron, Vásárhelyen legfeljebb véletlenszerûen találni magyarul beszélni tudó és akaró hivatalnokokat?

Mindezeket csak azért kérdezem, mert politikai ellenlábasuk, az RMDSZ-csúcsvezetés folyamatosan a konkrét eredményekkel kampányol. Önök azonban egyszer sem mutattak rá arra a tényre, hogy az RMDSZ legnagyobb eredményeként kommunikált közigazgatási (anyanyelv-használati) törvény végrehajtását éppen az RMDSZ akadályozza leginkább - még ott is, ahol többségben vannak a magyar képviselõk, mint pl. Nagykárolyban és Marosvásárhelyen.

Igen, errõl tudok, a közigazgatási törvény viszont a kormány számára egyik legfõbb bizonyítékként szolgál a külföldre, exportra szánt üzenetben: Románia modell a kisebbségi ügy megoldásában.
Engedje meg, kedves György: többször, több ízben kritizáltuk a csúcsvezetésnek vonalvezetését. Az önálló külpolitika hiánya, az autonómiaprogram képviseletének hiánya, a kiszorítás, a megosztás gyakorlata, a rosszul megkötött kompromisszumok, a sikerpropaganda, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy most már nem szövetségrõl, hanem egy pártról beszélhetünk, ha az RMDSZ-rõl van szó.

4.Kommunikációjukból hiányolom a világos, tömör, konkrétumokon alapuló ellenzéki üzeneteket. Az a helyzet, hogy ezen a téren Markó Béláék totálisan rávertek Önökre.

A kommunikációról, illetve ellenzéki csapatépítésrõl talán érzékletes, ha az anyagi háttérre utalok: a Reform Mozgalom semmilyen költségvetési támogatást nem kap, ehhez képest a jelenlegi csúcsvezetés által kinevezett vagy ellenõrzés alatt tartott kuratóriumok a romániai magyarság számára a magyar költségvetésbõl ideutalt egymillió USD fölött döntenek, a román költségvetésbõl ebben az évben az RMDSZ mintegy 1,2 millió USD fölött diszponál.
Ha a semmit összehasonlítjuk a 2,2 millió USD-vel, azt hiszem többszörösen túlteljesítettük lehetõségeinket. Egyetértek kritikájának azon részével, hogy sokkal több konkrét példát kell adnunk üzeneteinkben. A fenti remélem meggyõzõ volt.


trágár, hátul

Mostani szerepvállalása könnyen az RMDSZ képviselõi helyének elvesztésével járhat. Ezt gondolom ön is tudja.
Megéri?
Ha igen, miért?

A képviselõség számomra lehetõség politikai hitvallásom, programom megvalósítására. Nem fordítva.
Nem azért politizálok, hogy magáncégeimet zsíros állami megrendelésekhez juttassam vagy, hogy az autonómia helyett megelégedjek a nikkel-export engedéllyel. Nyilván „légbõl kapott” példákat adtam azért, hogy megértessem: számomra a politika a romániai magyarság helyzetének a megoldásáról, jobbításáról szól, nem másról.
Nem csak én, de a Reform Mozgalomból és a Polgári Mozgalomból többen nagyon kényelmetlenek egyik-másik vezetõnknek. Bízom benne, nem jön vissza a ’89 elõtti idõszak, amikor mindenki egyforma kellett legyen...


Madicsa, Csíkszereda

1. Nagy érdeklõdéssel és egyetértéssel olvasok tevékenységedrõl.
2. Meddig szabad büntetlenül, egy úgymond "gyõztes" nép egyes képviselõinek, jogi keretekbe burkolva, megalázni az úgymond "vesztes" népet?
3. Mikor lesz újra egy londoni találkozás utáni oxfordi beszélgetés, mint 1999-ben [ha jól emlékszem]?

Kedves Madicsa, köszönöm elsõ kérdésben küldött biztatásod, a második kérdésre a választ te is tudod. Londonban, Oxfordban eltöltött idõszak ma is kedves emlék, köszönöm, hogy felidézted. Ha ösztöndíjasként újból Nagy Brittaniába jövök, remélem találkozunk.


Mugec a forgacs, Kolozsvár

Elnézem a fiatalokat, a huszonéveseket, eszük ágában sincs mesterséget tanulni. Minek is? Az idióta sorozatgyártóké a jövõ. Elég tudni egy gombot megnyomni, esetleg a raklapról egy gépbe hajigálni félkész elemeket. Tudjak, érzik ezt õk is. Európa jelek ezek. Jó. Tegyük fel.
Kérdésem inkább kuriózum. Mit gondol, van meg Erdélyben jövõje a kisiparnak? Lehet-e alapja egy független magyar gondolkodásnak, alkotásnak egy kisiparos réteg? Vagy: egy marék kisiparos adhat-e életet a magyarságnak?
Szeretnék egy olyan megfogalmazást olvasni öntõl, ami nem egy esetleges Euro-bank finanszírozásából létrejött hagyományápolásszerû lópatkoló múzeumról legyen szó.
Értem azt, hogy a táncházakat nyakra fõre támogatják, de miért mosolyog mindenki a kisiparos kérdésen? A mese is azt mondja: Elõbb a munka, azután a lakoma.
Konkrét tudomásom van olyan esetekrõl, amikor a két tehenes kisgazdaságot nem támogatta egy x,y alapítvány, viszont szalagon ment a pénz a multimilliárdos vendéglõs számlájára. Azaz a kutya is hegyre.....Persze mindez nem újdonság. Legfeljebb nevetség tárgya. Valamikor egy sikkasztáson talált könyvelõ fõbelõtte magát, ma megdicsérik: talpraesett.
Ön szerint, lesz jövõje a kisiparosnak, vagy sem? Ha úgy látja, hogy lesz, hogyan látja megvalósulni?

Igen, van jövõje Erdélyben a kisiparnak, elsõsorban azért, mert a nagyvállalatok pontosan azt nem tudják biztosítani, ami a kisipar sajátja: mozgékonység, leleményesség, ember közelség, megbízhatóság. A becsületes, pontosan dolgozó mesterembernek bizony megvolt a társadalmi megbecsülése, még akkor is ha a kommunisták ezt megpróbálták szétrombolni..


Aszgard, Nagyvárad

Mit gondol, van meg Erdélyben jövõje a kisiparnak? Értem azt, hogy a táncházakat nyakra fõre támogatják, de miért mosolyog mindenki a kisiparos kérdésen?

Igen, van jövõje Erdélyben a kisiparnak. Sajnos, hogy a szövetkezeti reform mindeddig elmaradt, egy elavult, ósdi, kommunista rendszer maradványai kötik gúzsba szövetkezeti tagokat. A kisvállalkozóknak is csak egy árnyalattal jobb a helyzetük...
Szüleim egyébként nyugdíjas gyógyszerészek, de valóban igaz, hogy a családomban van a kisiparnak hagyománya, ugyanis nagyváradi, apai nagyapám köztiszteletnek örvendõ, rendkívül ügyes mesterember volt.

Kedves Zsolt!

Ne haragudj, hogy spontánul letegezlek, de gondolom te sem tartod öregnek magad

1. Elárulnád, hogy ki volt anno az az eremdéeszes honatya, akinek a szavazatán múlott a váradi vitéz Mihály szobor felállítása?

Kedves Aszgard!
Köszönöm a tegezést.

Nem tudom ki volt, aki megszavazta a Vitéz Mihály szobor felállítását, de a kérdés számomra azt mutatja: most is, akkor is létezik, létezett egy elvárás a magyarság részérõl, hogy az érdekképviselet valóban az legyen, amit a neve mutat és ne a román hatalom érdekeinek legyen a kiszolgálója...

2. Milyen kapcsolatban állsz Sabin Ghermannal és az Erdély-Bánság Ligával? Milyen együttmûködést terveztek a közeljövõben?

Ghermannal több konferencián, szemináriumon találkoztunk. Történelmi „érdeme”, hogy a regionalizmust vita tárgyává tette. Azt hiszem sokat ért, tisztult az elképzelése, amióta megjelent.
A Reform Tömörülés 1999-ben hirdette meg az erdélyközpontúság politikáját és a stratégiai partnerséget Erdély népei között. Az európai regionalizmust, Erdély gazdasági, kultúrális, adminisztratív önellátóságát célul tûzõ erõk együttmûködésében a Reform Mozgalom is részt vállal. A többi a jövõ zenéje...

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS