2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nemzeti lelkesültség vagy felelõtlen felbujtás?

Soós Róbert 2003. június 06. 11:11, utolsó frissítés: 2003. június 05. 20:00

Az RMDSZ az "erdélyi magyarság #b#egységét#/b#" tartja szem elõtt, az EMNT a "nemzet #b#egészét#/b#" képviseli. A beszédmódok nemcsak az árnyalatokban különböznek. Bayer Zsolt és Tibori Szabó Zoltán szövege kapcsán "a retorikákat" nem retorikusan elemezzük.





Bayer Zsolt a sepsiszentgyörgyi fórumon tett felszólalása akár egy elkeseredett ember szenvedélyes beszámolójának is tûnhet. A tárgyilagosságot néhány, a retorikai hagyományban elfogadott jelzõs megoldás kérdõjelezheti meg. Egy jó beszédnek persze inkább magával ragadónak, mint objektív leírásnak kell lennie. Bayer beszéde néhány, a polgári engedetlenségre felszólító mozzanattól eltekintve nem fogalmaz meg világos és célravezetõ alternatívát.

Arra utalást tesz ugyan, hogy mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak a korzikaiak a "mi" (azaz a romániai magyarság) helyzetünkben/helyzetében, de nem állítja azt, hogy az erdélyieknek is azt kellene tenniük. Igaz: az ellenkezõjét sem. Mindenki azt ért, amit akar, de ezért Bayer Zsolt nem vonható felelõsségre, vagy talán pont e miatt felelõs.


Tibori Szabó Zoltán Népszabadságban megjelent cikke teljesen eleget tesz a korrekt tudósítás szabályainak, csupán a címével kapcsolatban merülhetnek föl kifogások. Szigorúan véve nem világos ugyanis, hogy valóban azt akarja-e Bayer Zsolt, amit Tibori Szabó Zoltán a címben állít, ám megengedi Tiborinak, hogy úgy értelmezze, ahogyan tette. (A Bayer-féle szöveg valószínûleg másként mûködött elmondás közben, mint textusként, nem lényegtelen, hogy a nehezebb mondatokat milyen tonalitással mondta el.)

A tudósításból kiderül, mindkét oldal a romániai magyarság érdekeit tartja szem elõtt, és mindkét oldal a romániai magyarságot félti. Azt is megtudhatjuk, hogy aki az RMDSZ-t támadja, az az erdélyi magyarságot támadja. Az erdélyi magyarság egységét pedig csak úgy lehet megõrizni, ha az RMDSZ esélyeit a jövõre esedékes romániai törvényhozási választásokon egyetlen politikai alternatíva sem veszélyezteti.

Eközben Toró T. Tibor azt hangsúlyozta, hogy az EMNT nem politikai alternatívaként kíván föllépni, hanem célja a "nemzet egészét" képviselni. A "közembernek" már csak azt kell eldöntenie, hogy az egységes romániai magyarsághoz, vagy inkább az egész nemzethez akar tartozni. Alapvetõen mindkét közösség fikció, ám érthetõ módon sokunk számára bármelyik lehet kõkemény valóság is.

Az egységes romániai magyarság retorikája szerint nagyon bizarrnak tûnhet, hogy valaki, akinek magyar útlevéllel rendelkezik, inkább pozitívan, mint negatívan szórja el mondanivalójában a sokat idézett "baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak, a korzikaiak" felsorolást tartalmazó mondatot, az egységes magyar nemzet szónoka számára viszont az természetes, hogy minden magyar összes keresztjét a magáénak is tartja -- az útlevél nem számít, magyar vagyok, vagyok annyira magyar, mint a baszk, baszk stb...

[Az alábbiakban közzétesszük/újraközöljük Bayer Zsolt beszédét és Tibori Szabó Zoltán beszámolójának teljes szövegét. A "kemény" részeket kiemeljük.]


Bayer Zsolt Fórum-felszólalása
– május 31., Sepsiszentgyörgy


Kedves Barátaim!

Történt valami, mióta legutóbb találkoztunk Székelyudvarhelyen. Valami nagyon fontos, amiben megcsodálhattuk minden nyomorúságunkat, s önfeladásunk minden gesztusát. Ez a pillanat az volt, amikor Nagyváradon felavattuk Bethlen Gábor szobrát. S kiderült, hogy nem írhatjuk ki magyarul a fejedelem nevét, sem pedig vezérlõ mondatát: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” 2003-ban egy román polgármester megtilthatja, hogy azt, s úgy írjunk szobrainkra amit, s ahogy akarunk. Mi a válaszunk erre, barátaim? Zavartan, kicsit szégyenkezve, és pironkodva letakargatjuk a magyar feliratot, mert félelmünkben és elgyávultságunkban már jobban tartunk a román államtól és hivatalnokjaitól, mint a Fejedelem megvetésétõl, mint gyermekeink és unokáink kiábrándultságától.

Pedig gyermekeink és unokáink még hisznek. Hisznek bennünk is és hisznek a jövõben is. Magyarfalva kicsike csángói ide, a Székelyföldre kirándulnak és itt magyarórákat vesznek. Mikor hazamennek, beidézik õket a rendõrségre, s megfenyegetik, mondván, nem lesz jó vége, ha ilyesmivel töltik a szabadidejüket. Az idióta román sovinizmus még ezt is meg merészeli tenni 2003-ban, s a válasz erre is csak csönd vagy egy kis otthoni titkos dörmögés.

El tudjátok képzelni, hogy mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írjanak szobraikra, amit akarnak? Ha fenyegetnék õket, amiért saját nyelvüket tanulják? Akkor ott kõ kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk és tûrünk, de meddig még? Egyszer egy ír ismerõsömmel beszélgettünk az erdélyi helyzetrõl, és megkérdezte: hányan vagytok ti ott magyarok?

Mondtam, sajnos már csak úgy másfél millióan. Az ír megdöbbent: másfél millióan? Akkor hogy létezik, hogy nem rólatok szól az egész világsajtó? Hát igen. Nem rólunk szól, mert tûrünk, gyáván és önfeladóan. Mert arra a Bethlen-szoborra most háromszor akkora betûkkel kell kiírni magyarul, hogy ha Isten velünk, akkor kicsoda ellenünk. Aztán oda kell állni a szoborhoz, õrségbe éjjel-nappal, mert ha már a Fejedelmet sem tudjuk megvédeni, akkor semmit sem tudunk megvédeni. És buszokkal, autókkal kell elmenni a magyarfalvi csángó gyerekekért minden hétvégén, és hozni õket tanulni a nyelvet, hogy lássák, érezzék nem az a helyi hülye román rendõr az õ jövõjük.

És ha az a helyi hülye román rendõr még egyszer fenyegetõzni merészel, akkor oda kell menni néhányezer magyarnak a rendõrõrs elé, le kell ülni, és onnan addig ki nem jön senki, ameddig be nem fejezik egy életre azt, amit el sem lett volna szabad kezdeniük. És oda kell menni a Wass Albertrõl elnevezett iskola köré is, és megvédeni. Nehogy véletlenül azt képzelje Bizánc, hogy a magyaroktól elveheti egyik legnagyobb írójukat
. Akibõl a kommunisták csináltak háborús bûnöst.

Nehogy azt higgyék a magyar gyerekek, hogy a jövõben nem járhatnak Wass Albert iskolába, viszont sétálhatnak az Antonescu marsallról elnevezett sugárúton. Ébredjünk már fel barátaim! Mindez itt és most történik velünk, miközben vezetõink pezsgõznek, és gyõzelmi jelentéseket tesznek közzé a javuló román–magyar kapcsolatokról. Persze könnyû úgy javítani a kapcsolatot, ha az egyik fél egyenesen imádja, ha arcul köpik, és minden nap házhoz megy a pofonért. A román alkotmány a mai napig azzal kezdõdik, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. Magyarország összes szomszédja büszkén és fennen hirdeti, hogy egységes nemzet. Mi pedig éppen most mondtunk le errõl is. S ugyan miért? Irházi János aradi újságíró írja a Máért zárónyilatkozatáról: „S ami talán még ennél is szomorúbb a határon túli magyaroknak, a zárónyilatkozat szinte bekezdésenként hajítja át a kedvezménytörvénynek becézett, haláltusáját vívó macskát az EU udvarába.

Ahol, a szöveg szerint, egyszer majd újra egyesülünk, és kivétel nélkül minden magyar gondja megoldódik. Európai zakóba préselõdve.” Majd így folytatja Irházi János: „Persze a megmaradás elsõsorban pénzkérdés. Budapesten máris kong az oktatási támogatás feliratú buksza, az anyaországban tanuló középiskolásokat pedig a szülõföld vonzásának szlogenjével próbálják hazatuszkolni. Néha olyan érzésem támad, hogy Magyarország EU-csatlakozásával egyszeriben nyûggé váltak a határon kívül rekedtek, akik -- budapesti olvasatban -- örökké csak kunyerálnak valamit.”

Sajnos, igazad van, Kedves Irházi János. Ott a Máérten ismét elárultak bennünket, és még azt is elvárnák mitõlünk, hogy örvendezzünk a harminc ezüstpénznek, amit nem mi fogunk megkapni. Ott, a Máért-ülésen két tisztességes ember állt ki érettünk a határon túlról. Ágoston András a Vajdaságból és Kovács Miklós Kárpátaljáról. Erdélybõl megint nem sikerült kiállítani egy tisztességes embert. Barátaim! A jámbor óhajok ideje lejárt.

A félelem, a gyávaság, az aljas és pitiáner kis alkuk ideje lejárt. Most követelni kell, s kiállni a jogért, az igazságért. Balthasar Morales spanyol filozófus így üzen nekünk a középkorból: „Állj mindig bátran az igazság mellé! Se a tömeg, se a szenvedély, vagy a zsarnok személye ne tántorítson el az igazságtól! Az igazi tisztesség bátran megütközik az erõs hatalommal, sõt az önérdekkel is. A gyáva megalkuvók kibúvót keresnek, az állam érdekére hivatkoznak, amikor az igazságot megsértik. De az álhatatos férfi az ilyen színlelést árulásnak tartja, és inkább akar következetes, mint afféle okos lenni.”

És mi lehet a következetes tisztesség ma Erdélyben? Minden jogunk kikövetelése méghozzá megalkuvás nélkül! „Nincs alku, én hadd legyek boldog, másként akárki meggyaláz.” Székelyföldi régió, területi és kulturális autonómia európai mintára – és kettõs állampolgárság. Kevesebbet nem lehet követelni, de egy olyan országban, ahol letakargatják szobraink feliratát, kevesebbet követelni nem is lenne tisztességes.

***

Tibori Szabó Zoltán tudósítása
– június 1., Népszabadság


Bayer Zsolt a baszk modell alkalmazását sürgeti Erdélyben
Markó Béla: „Ostoba emberek ostoba tanácsai ezek”

Nem politikai, hanem gazdasági leány- és vegyes vállalatok létrehozását várja el Erdélyben a magyarság Magyarországtól – jelentette ki Markó Béla szombaton Kolozsváron, az RMDSZ egyházi vezetõket és vezetõ értelmiségieket tömörítõ Szövetségi Egyeztetõ Tanácsának (SZET) tisztújító ülésén. Eközben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Sepsiszentgyörgyön lakossági fórumot tartott, ahol Bayer Zsolt budapesti újságíró azt sürgette, hogy az erdélyi magyarok ezrei lépjenek fel „Bizánc”, „az idióta román sovinizmus”, „a helyi hülye román rendõr” ellen.

Kolozsváron, az RMDSZ Szövetségi Egyeztetõ Tanácsának tisztújító ülésén a szövetségi elnök az önálló erdélyi magyar politizálást szorgalmazta. Kijelentette: az RMDSZ politikájának Budapest, Bukarest és Európa fontos támpontjai, olyan eszközök, amelyek segítségével az erdélyi magyarság helyzetének megváltoztatására törekszik.

Leszögezte: nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy a szövetségnek nem ezekkel az eszközökkel kell céljainak valóra váltását elérnie. Rosszat tesz az erdélyi magyarságnak, aki azt állítja, hogy az RMDSZ-nek a jövõre esedékes romániai törvényhozási választásokon nem kell okvetlenül bejutnia a parlamentbe. Ha ugyanis az erdélyi magyarság nem lenne egységes, s nem rendelkezne befolyással a mindenkori magyar és román kormányra, a státustörvényt nem sikerült volna úgy módosítani, hogy a kedvezmények köre ne csökkenjen, hanem bõvüljön.

Befolyása révén az RMDSZ elérte, hogy az oktatási támogatás közvetlenül a magyarul tanuló gyermekhez jut majd el, egy gyermek esetében is igényelhetõ, nem csak kiskorúak kaphatják meg ezentúl a húszezer forintos oktatási támogatást, hanem egyetemi hallgatók is, a diákigazolványt pedig azok is kérhetik, akik magyarok, de nem magyarul folytatják egyetemi tanulmányaikat. Hasonló a helyzet a pedagógus igazolvánnyal is – mondta.

Markó bejelentette: a héten Bukarestben áttekintik a román kormánypárttal kötött együttmûködési szerzõdést. Az RMDSZ nem tud eltekinteni attól, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen az idén a két magyar kar létrejöjjön, az errõl szóló kormányhatározat megszülethessen. Felszólalásában Kása Zoltán, az egyetem rektorhelyettese kifejtette: erre most jó alkalom kínálkozik.

Az RMDSZ elnöke közölte: két héttel ezelõtt kérte Magyar Bálint minisztertõl, hogy jövõ évtõl az Erdélyben tanító magyar egyetemi oktatók havi tízezer forintos ösztöndíjat kapjanak. A tárca már meg is tette az erre vonatkozó javaslatot, megvan a remény arra, hogy a jövõ évi költségvetésbe ezt az ösztöndíjat belefoglalják.

– Az új évezredben új Erdélyre, új magyarságra van szükségünk, amely képes szembenézni az Európai Uniós kihívásokkal – mondta Markó. Hangsúlyozta: az EU-csatlakozás új lehetõségeket teremt a romániai magyarságnak. Az erdélyi magyar egyházak, az értelmiségi, szakmai és civil közösségek feladata az olyan biztos értékrend megteremtése, amelynek alapján eldönthetõ: milyen értékeket õriz meg, és milyen szimbolikus értékekrõl mond le az uniós csatlakozás folyamán.

A SZET elnökévé ismét Kelemen Hunor parlamenti képviselõt választották.
A kolozsvári tanácskozással párhuzamosan Sepsiszentgyörgyön a Tõkés László püspök nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezõ testülete rendezett újabb lakossági fórumot. A szatmári, kolozsvári, marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi fórumokhoz viszonyítva ez utóbbin jóval kevesebben, mintegy öt-hatszázan jelentek meg.

A fórumon az RMDSZ politikáját élesen bíráló püspök kijelentette: a jövõ évi romániai helyhatósági választások nagyon fontosak a mozgalom számára, mivel lehetõséget adnak arra, hogy az erdélyi magyarság új politikai felállásban jelenjen meg.

Toró T. Tibor, a kezdeményezõ testület ügyvivõ elnöke rámutatott: „ellenszélben” kell dolgozniuk, mivel sem a magyar, sem a román kormány nem rokonszenvez a mozgalom meghirdetett céljával, az EMNT létrehozásával, a területi autonómia megteremtésével. Toró hangsúlyozta, az EMNT nem politikai alternatíva, hanem „a nemzet egészét” képviseli.

A fórumon felszólaló Bayer Zsolt magyarországi újságíró az ír, a baszk és a korzikai modellek alkalmazását sürgette, azt, hogy az erdélyi magyarok ezrei lépjenek fel „Bizánc”, „az idióta román sovinizmus”, „a helyi hülye román rendõr” ellen, s így védjék meg a csángókat, Wass Albertet és a nagyváradi Bethlen Gábor-szobor magyar feliratát.

Király Károly egykori RMDSZ-szenátor kifejtette: az erdélyi magyarság az elmúlt nyolcvan évben soha nem élt az erõszak eszközével, most sem választhatja az erõszak útját, de hallatnia kell hangját, küzdenie és bíznia kell. A fórum résztvevõi „egyhangúlag megszavazták” a kedvezménytörvény védelmérõl szóló felhívást, a Székelyföld területi autonómiáját sürgetõ állásfoglalást, illetve a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról szóló törvény kezdeményezését.

Szász Jenõ székelyudvarhelyi polgármester bejelentette: Erdélyi Polgári Szövetség (EPSZ) néven új politikai „ernyõszervezet” alakul a Székelyföldön az RMDSZ-szel elégedetlen mozgalmak számára, amely önállóan indul a jövõ évi helyhatósági választásokon. Kijelentette: el kell végezni a székelyföld társadalmi, gazdasági, kulturális, demográfiai feltérképezését. Az így összeállított „fehér könyv” alapján kell „élhetõ jövõképet” kidolgozni a székelyek számára, s ki kell mutatni, hogy a kettõs állampolgárság a szülõföldön maradásra ösztönözné a határon túli magyarokat. Szász hangsúlyozta: a székelyföldi autonómia ügyét nem lehet tovább halasztani, az EMNT felállítását pedig végcélnak tekintik.

A sepsiszentgyörgyi gyûlésen elhangzott Bayer-beszédre utalva Markó Béla kijelentette: ostoba emberek ostoba tanácsai ezek. Hozzátette: a romániai magyarságnak nincs szüksége arra, hogy a magyarországi közélet legalja Erdélybe jöjjön és efféle tanácsokat osztogasson.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS