2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Tusványos tizennegyedszer

tudósító:K. A. 2003. június 06. 16:02, utolsó frissítés: 15:36

Folyamat, intézmény, a politikai játék helyszíne, jobboldali erõdemonstráció, buli? #b#Mindebbõl#/b# egy kicsi. A Tusnádon július 20-27. között szervezendõ nyári egyetem és diáktábor az idén is hozza formáját. A sajtótájékoztatón jártunk.




Diákfesztivál, keserû szájíz

"Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy rászerveztek egy tábort a bálványosi szabadegyetemre, de mi azzal a rendezvénnyel nem kívánunk foglalkozni" -- válaszolta a Transindex kérdésére Illyés Szabolcs (Forest) a július végi rendezvény diáktábor részért felelõs szervezõ. Ha a koncertek terén a tusnádi rendezvény valószínûleg csak részben tudja felvenni a versenyt a tudatosan vagy egyszerûen megfontolatlanságból rászervezett marosvásárhelyi rendezvénnyel, a Félszigettel, de a 14 év folyamán a "bálványosi sorozat" nemcsak hagyományként, hanem bizonyos értelemben egyféle nyári intézményként fellépett. Ha nem is a diákshow, de a július végi szabadegyetem a nyár politikai showja lesz.

Méghozzá úgy, hogy valószínû, hogy ennek ellenére a rendezvényen nem képviselteti magát a teljes romániai magyar politikai spektrum, s könnyen elképzelhetõ, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az RMDSZ elsõ vonala csak "utalásszerûen" lesz jelen. Ez ugyan találgatás, ennek ellenkezõje csak emelné az esemény rangját.



Mi tudható, sejthetõ, remélhetõ?



A rendezvény -- bizonyos részben legalábbis -- a romániai magyar politikai jobboldal szövetséges-keresési eszköze, de emellett vagy ezzel párhuzamosan egyféle intézményesült román-magyar párbeszédkeret is. Persze arról, hogy ez a keret mennyire van megtöltve tartalommal, politikai irányvonaltól függõen jelentõsen megoszlanak a vélemények. Tény, hogy az eddigi tizenhárom rendezvényen ipari mennyiségû jeles ember vett részt és több romániai magyar politikai témát elõször itt fogalmaztak meg. Arról nem is beszélve, hogy a médiában egyik leginkább jelenlevõ romániai magyar eseményrõl van szó.

A tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatón egymás mellett ült Németh Zsolt, a bálványosi folyamat egyik elindítója (Fidesz-MPSZ), Szilágyi Zsolt (Reform Mozgalom) és Andrei Marga (a BBTE rektora).

Németh Zsolt megemlítette, a szabadegyetem gondolata még 1989 decemberében merült fel. A rendezvény-folyamot közös román-magyar woodstocki fesztiválnak nevezte -- "ez számunkra nem politikai program volt, hanem a legjobbat kívántuk megmutatni magunknak, egymásnak". Németh többször emelte ki az "õszinte párbeszéd" fontosságát: "ezen a téren vált egy teljesen egyedülálló intézménnyé a bálványosi folyamat" -- mondta.

Újságírói kérdésre Németh Zsolt felvázolta, mi az, amitõl a román-magyar kapcsolatok érdemi fejlõdését várja: "a megoldást abban látom, hogy a gazdasági együttmûködés megfelelõ szintre jusson. Ugyan a magyarországi befektetések megnõttek az utóbbi 10 évben, a helyzet nem kielégítõ. Gondoljunk a szovátai befektetés körüli politikai pur párléra, a titkosszolgálat bevonására, a parlamenti bizottság létrehozására. Az OTP-nek meghiúsult egy romániai befektetése, egyértelmûen politikai alapon. Az infrastrukturális együttmûködés is lassan megy. Ezeken mindkét országnak túl kell lépnie."

Németh szerint a gazdasági és infrastrukturális együttmûködés a felek között abnormálisan átpolitizált, ez a helyzet "szimbolikus politizálással nem haladható meg. Nem akarom a felelõsséget eltolni sem Magyarországtól, sem a polgári kormánytól, ugyanakkor a kormányváltás óta a román-magyar kapcsolatokban minõségi romlást tapasztalatok. A magyar kormány felõl úgy érzékelem, Románia, illetve a romániai magyarság fontossága nem kellõképpen tudatosult. Minthogyha nem lenne semmiféle gyakorlatias vízió, koncepció a magyar-román viszony építésével kapcsolatban.

Mintha azt gondolná a magyar kormány, hogy elegendõ belépni az EU-ba és ettõl önmagában rendezõdhetnek a regionális kapcsolatok. Mintha a magyar kormány szégyellné a határon túliakat, akiket tehernek érez. Most a közöny és az érdektelenség révén teremt közös nevezõt a kormány a szomszédsági kapcsolatokban" – fejtette ki álláspontját a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke.


Marga, egy új szövetséges?



Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, a kormányváltás elõtt az RMDSZ-szel egy kormányban oktatási miniszterként tevékenykedett. Akkor nem támogatta az önálló tannyelvû magyar egyetem létrejöttét, de ellene volt annak is, hogy a BBTE-n belül a magyarok egy tagozaton belül önálló tanügyi és adminisztratív döntéseket hozhassanak. (Egy a sajtótájékoztatón bemutatott adatsor szerint a BBTE 30600 román, 9500 magyar és körülbelül 400 roma illetve német nemzetiségû diákot képez.)

Hogy Marga merevsége ellenére a BBTE intézményesen is együtt kíván mûködni a Bálványosi Szabadegyetemmel, amelynek szervezõi egy kompromisszum-mentesebb romániai magyar politizálást sürgetnek, valószínûleg más okai is vannak amellett, hogy õ nagyra tartja a nyári egyetem intézményét.

Az egyik, hogy Marga tudatosan építi európai imázsát. Április elején a BBTE együttmûködési szerzõdést ír alá a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, amely a tizedik olyan magyarországi egyetem, amellyel a BBTE-nek hivatalos kapcsolata van. A másik ok egyértemûen politikai. Miután a Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) körüli újjászervezõdési kísérletek nem hozták meg Marga-nak a várt politikai súlyt, múlt hónap végén a rektor belépett a látványos népszerûség-növekedést regisztráló liberális pártba -- vagyis még nem tisztázott pozícióban, de visszatért a politikába.


Szilágyi Zsolt értékelése

Marga kitérõ választ adott arra a kérdésre, hogy mi is valójában az oka annak, hogy közösséget vállal egy olyan rendezvénnyel, amelyrõl tudható: sok vonatkozásban legalábbis nincs vele egy szellemi platformon. A kérdést valójában Szilágyi Zsolt válaszolta meg: "annak ellenére, hogy bizonyos kérdésekben eltér a véleményünk, természetesnek kell lenni, hogy a tolerancia táborában le tudjunk ülni egy asztalhoz és civilizált emberekként válthassunk szót."

Szilágyi értékelésében a bálványosi szabadegyetem "az egyik legstabilabb pont a román-magyar kapcsolatokban, függetlenül attól, hogy milyen politikai széljárás van a két országban. Minden évben tanulni megyünk oda mi, a szervezõk is, ugyanis tabuk, elõítéletek nélkül kívánjuk folytatni az eddigi tusványos szellemiségét. A szabadegyetemen mindig is jelen volt az akadémiai szféra és a szakma is, ebben az évben még hangsúlyosabb lesz a szakma jelenléte, és nem csak azért, mert a minõségi politika nem vihetõ akadémiai jelenlét nélkül, hanem azért is, mert a diákok igénye is érezhetõen ez."

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS