2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A PSD, a PNL és az RMDSZ 70%-ot kapna, ha most választanánk

S. Z., S. G. 2003. június 26. 20:33, utolsó frissítés: 20:23

A kormány nem tesz eleget a korrupció ellen, a lakosság 36%-a a túléléshez szükséges javakat sem tudja megvásárolni, a #b#siker kulcsa#/b# a gazdag szülők és #b#Isten#/b#: a Gallup és a SON friss közvélemény-barométere.








A kormányzásra, illetve a politikusok értékelése változatlan, vagy kevésbé bíz az állampolgár bennük. Az általános trend azonban a csökkenés: minden politikus népszerűsége csökken -- értékel Gabriel Badescu szociológus, a Nyílt Társadalomért Alapítvány által (SON) rendelt és a Gallup Intézet végzett közvélemény-barométer szakzsüri-tagja.


Ugyancsak kevésbé bíznak, hisznek az állampolgárok jövőjük pozitív alakulásában. Habár a párt-preferenciák nem változtak sokat, a kormány népszerűségének csökkenése új lehetőségeket villant fel az ellenzék előtt. A kormány átszervezéssel reagált a társadalom nyomására, azonban -- mivel az adatgyűjtés májusban, az átszervezés előtt történt -- nem derül ki a kutatásból, hogy hogyan vélekednek a megkérdezettek az új kormány hatékonyságáról.


Ha Iliescu nem indul az elnökségért, Nastase vezet

Ha a hétvégén parlamenti választások lennének, a megkérdezettek 52%-a spontánul nem is tudja, kire voksolna, illetve nem menne el szavazni. A szavazók 47%-a azonban a PSD-re voksolna, míg a PNL, illetve a PRM 16%-ot kapna. Az RMDSZ-re a megkérdezettek 7%-a szavazna.

Ha az itt megjelenő választói szándék nyilvánulna meg a 2004. őszi választásokon, egy esetleges PSD-PNL-RMDSZ összefogás majdan kényelmes, kétharmados törvények elfogadására is alkalmas 70%-os (vagy a zárt kérdésen alapuló mérés szerint 67%-os) többséget szerezhetne a parlamentben. A bizonytalanok viszonylag magas, 30-39%-os rétege a választásokig hátralevő másfél évben akár jelentősen is befolyásolhatja a pártok népszerűségét s a választások végkimenetelét.

További körülmény, hogy a PSD és a Nastase-kormány népszerűsége lassan csökken, de százalékai 8-10%-kal még mindig magasabbak a 2000. őszi választási eredményeknél. Ebből az a következtetés valószínűsíthető, hogy a PSD akkor is kihagyhatatlan lesz a következő kormányből, ha a most ebben a pártban bízók egy része a hátralevő 16 hónap alatt elfordul az alakulattól.





Amikor szabadon kell a kérdezettek megnevezzék, melyik politikusra szavaznának, ha indulna az elnöki székért, 26% Ion Iliescut, 24% Adrian Nastaset, 16-16% C. V. Tudort és Theodor Stolojant, 2% Mircea Geoanat, 1% Emil Constantinescut említette, 3% másvalakire voksolna. Ha összeadjuk a PSD-vezérek eredményeit (Iliescu, Nastase, Geoana), az eredmények szinte teljesen a pártpreferenciákkal azonosak (az RMDSZ kivételével).

63% tudta, hogy Iliescu az alkotmány szerint jövőre már nem indulhat elnökségért. Az Iliescu-pártiak e körülmény figyelembe vétele után 38%-ban Nastasera voksolnának, 31%-uk határozatlan (a maradék 23% körülbelü egyenlő mértékben megoszlik a többi politikus között, 8% nem válaszol). Ha Iliescut nem említhet, a megkérdezettek így voksolnának az elnökjelöltekre:

Nastase 38%, C. V. Tudor és Stolojan 19-19, Basescu 15, Geoana 3, Constaninescu 2 százalék, másra 5% szavazna. Nem döntött még 42, nem szavazna 10, nem válaszol 3%.

A megkérdezettek 84%-a tartja úgy, hogy túl sok a parlamenter, míg csak 5% van megelégedve számukkal. Ugyanakkor a felmérés alanyainak 47%-a tartja úgy, hogy Romániában jelenleg nincs olyan párt, mely érdekeit védi-képviseli. A felmérésből kiderül -- mondja Badescu -- hogy az


itt élők nem értik pontosan,

mi az állam szerepe a piacgazdaságban. Nálunk nem voltak nyilvános viták erről, és ez a téma politikai diskurzusra sem jellemző: az általános rögzülés az, hogy a társadalomnak homogén jellegűnek kellene maradnia. A piacgazdaság működésével országunkban a megkérdezettek 45%-a elégedetlen, illetve nagyon elégedetlen, és 86% azt vallja, hogy az államnak felelősséget kellene vállalnia minden polgár jólétéért. Ugyanakkor míg a megkérdezettek 90%-a szerint az államnak munkahelyet kellene biztosítania minden olyan személynek, aki dolgozni akar. Ezzel ellentétben a konkurencia létét az alanyok 63%-a tartja jónak.


Adózni csak kevesen akarnak

A megkérdezettek összesen 75 %-a szerint jövedelmük csak a legszükségesebbre vagy arra sem elég. Az alanyok 17%-ának életszínvonala kielégítő, azonban csak 6%-nak jut pénze luxuscikkekre. A saját, illetve a közeli hozzátartozók által birtokolt lakásokban lakók vannak túlnyomó többségben: összesen 96%, és csak 2%-uk fizet lakbért.



A mai romániai társadalom a felmérés alanyai szerint egy szűk elitből, vékony középrétegből és nagyon kiterjedt alsó néprétegből, osztályból áll. A megkérdezettek nagy része azt reméli, hogy tíz éven belül a középosztály megerősödik, és így a társadalom kiegyensúlyozottabbá válik. Érdemes megjegyezni, hogy habár a megkérdezettek úgy tartják, hogy a középosztály nagyon gyenge lábakon áll jelenleg Romániában, 44%-uk vagyoni helyzetét egy 1-10-ig terjedő skálán 4-5-6-ossal értékelné.

Adózni, úgy tűnik, csak kevesen akarnak: azt szociális érzékenységként lehet értelmezni, hogy a megkérdezettek 83%-a szeretné, ha a 2 millió alatti jövedelem után nem kellene adót fizetni, azonban ugyancsak 83% 5 millió lejig, 59% pedig 10 millió lejes jövedelemig semmit vagy legfönnebb 10 százalékot adózna. A felmérés alanyai úgy tűnik, nem hisznek a társadalmi mobilitásban: szerintük a sikeres élet kulcsa a gazdag szülők, majd a sikerfeltételek felsorolásában az Istenbe vetett hit következik, és csak harmadik helyen az intelligencia. A megkérdezettek túlnyomó része ugyanakkor nem hisz abban, hogy belőle valaha milliárdos, államelnök vagy polgármester lehet.


A korrupció általános, de senki nem ken meg senkit

A megkérdezettek zöme szerint a jelenlegi vagyonosok a törvény megszegésével (51%) illetve kapcsolataik segítségével (23%) gazdagodtak meg. Romániában a korrupció minden szinten általános -- tartják (80%), és habár bizonyos mértékben csökkenthető, csak 4% hisz abban, hogy teljesen megszüntethető. A közvélemény szerint a szenátorok és képviselők, a rendőrök és a bírák vezetik a korrupciós toplistát.

Mióta 2000-ben megválasztották a jelenlegi PDSD/PSD-kormányt, a megkérdezettek 72%-a gondolja azt, hogy a kormány semmit, illetve keveset tett a korrupció megfékezésére. Ennek ellenére arra a kérdésre, hogy a jövő évben csökkenni fog-e a korrupció a kormány intézkedéseinek köszönhetően, az emberek 50%-a válaszolt igennel. Az érdekes, hogy habár a legszélesebb körben elterjedt vélemény az, hogy a korrupció általános, nagyon kevesen vallják be, hogy fizettek kenőpénzt különböző szerveknek: a megkérdezettek legfennebb 10%-a válaszol igennel.

Habár a megkérdezetteknek csak 5 %-a jár hetente templomba, az alanyok 88%-a az egyházban, illetve 65%-uk a hadseregben bízik leginkább. A toplista 3., illetve 4. helyén a tanügy (63%) és a tömegtájékoztatás (61%) áll. Ez utóbbi népszerűsége állandó. A megkérdezettek 66%-a nem beszél idegen nyelvet, és míg a városi lakosságnak 32%-a tud bánni a számítógéppel, falusi lakosság esetén ez 11%-ra csökken. Az alanyok 15%-a internetezik, 13%-a e-mailezik, és 6%-a chat-el naponta.



A felmérés a szokásos 1500 helyett 2100 megkérdezettből álló reprezentatív minta alapján készítette a Gallup Intézet, így a hibaszázalék a szokásos 3 helyett 2,3%. A reprezentatív mintát összeállításakor az 1992 és 2002-es népszámlálás eredményeivel vetették egybe. A bemutatott adatok kizárólag terepmunka eredményei, az intézet szociológusai nem súlyozták azokat. A politikai személyiségek listáját a szakzsüri állította össze.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS