2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Eckstein-Kovács Péter válaszai

kérdeztek a disputázók 2003. július 28. 10:34, utolsó frissítés: 2003. július 25. 14:06

Van-e az RMDSZ-nek olyan konkrét programja, amely itthon tudná tartani az erdélyi magyarságot? Hol a helye Romániában a szervezett civil társadalomnak?Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora válaszol a disputázók kérdéseire.





Bishibosh, Kolozsvár/Szentgyörgy

Van-e reális esély arra, hogy a román alkotmányból kikerüljön a nemzetállamot definiáló rész, vagy ez csak szélmalomharc?

Csekély az esély, viszont a kérdést a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmében kell tartani.




próféta, menny

Kedves Péter!

Megbántad-e, hogy 2000-ben a kolozsvári polgármesteri választásokon visszaléptél a parasztpárti jelölt javára. Esetleg feltételhez kellett volna kötni a visszalépést, mint például, hogy Vásárhelyen lépjen vissza a parasztpárti polgármesterjelölt. Mi a véleményed arról, hogy a jelenlegi polgármestert csak egy hasonló formátumú esetleg kormánypárti jelölt verheti meg?

Nem bántam meg, mert racionális, közvélemény kutatás útján leellenőrzött döntés volt, kolozsvári szinten megvolt az ellensúlyozása, és siker esetén, több is lett volna. Igazad van, lehet, hogy meg lehetett volna próbálni a kérdést regionálisan kiterjeszteni, Vásárhelyre, bár így utólag, nem valószínű, hogy elfogadták volna az ajánlatot.
Kétségtelen, hogy csak egy nagyon magas ismertségi indexel rendelkező, népszerű ellenjelölt verheti meg Funart. Nem vagyok meggyőződve, hogy ez a jelölt feltétlen a kormánypárt színeiben kell, hogy induljon.


tisztafej, otthon

Az erdélyi magyarság autonómiája érdekében ön milyen taktikai javaslatokat tett az RMDSz vezetõségének, elképzelése szerint milyen konkrét lépéseket fognak tenni azért, hogy az autonómia évekkel ezelõtt felvállalt programját végre napirendre tûzzék, és mikor?

Alapjában véve egyetértek az RMDSZ taktikájával, amelyik jelen pillanatban a nemzeti kisebbségi jogoknak az autonómia irányában való kiterjesztését és a hazai, valamint a nemzetközi közvélemény autonómia-barát „megdolgozását” kívánja megvalósítani. Jelenleg ezek az elérhető célkitűzések. Talán a külkapcsolatok terén látnék aktívabb jelenlétre lehetőséget.

Személy szerint Ön tud-e arról, hogy az RMDSZ vezetõsége egyre inkább hitelét veszíti a magyar választók szemében, politikájuk és módszereik egyre népszerûtlenebbek?

Közvélemény kutatások eredményei szerint az RMDSZ változatlanul bírja az erdélyi magyar választók bizalmát. Egyik, vagy másik RMDSZ vezető népszerűsége természetesen változik, mint ahogy az is igaz, véleményem szerint, hogy a beképzeltség, az „izomból való politizálás” csak kárt és bizalomvesztést okozhat.


Saman, Erdély

Hogy történik az meg, hogy ahányszor népünnepély van, pld. március 15, hogy egyszer sem énekli a néppel a himnuszt? Nem tudja a szövegét?

Politikusként két nagyon határozott álláspontot védtem himnusz ügyben. Egyrészt, hogy senkinek ne legyen kötelező himnuszt énekelni, illetve himnuszt hallgatni (lásd az oktatási törvényben Románia himnusza), másrészt, hogy mindenkinek joga legyen azt a himnuszt énekelni, hallgatni, amelyiket óhajtja (nemzeti kisebbségek saját szimbólumainak használatához való jogának vitája). Személy szerint akkor énekelem a himnuszt, amikor belső késztetést érzek erre, attól függetlenül, hogy ez népünnepélyen, vagy más környezetben történik.


trágár, hátul

1. Érez-e személyes felelősséget, ha az rmdsz nem jut be a parlamentbe a következő választásokon?

Egyelőre azon ügyködöm, hogy bekerüljön. Mint RMDSZ képviselő felelősséget érzek és fogok érezni az RMDSZ minden politikai megnyilvánulásáért. Szeretném hinni, hogy ezt mindenki így érzi, aki közösségi szerepet vállal.

2. Ön szerint példaértékű a romániai kisebbség-politika?

Jó példa a kisebbségek parlamenti képviselete, rossz példa a nemzetállamhoz való ragaszkodás az alkotmányban. Kétségtelen, hogy vannak sokkal hatékonyabb kisebbségvédelmi példák Európában.

3.Olvasott már valamit Bayer Zsolttól? Ha igen, mi a véleménye róla?

Nem olvastam.

4. Röviden mi a véleménye a státustörvényről? Van Önnek magyar igazolványa?

Politikusi karrierem során végig azért harcoltam, hogy egy bizonyos nemzetiséghez való tartozás, etnikai eredet, ne szerepeljen hivatalos okiratban, mert diszkrimináció forrása lehet és volt is különböző történelmi helyzetekben. Tisztelem mindazok érzéseit, akik számára fontos a magyar igazolvány birtoklása én azonban, elvi megfontolásokból nem igényeltem és nem is fogom igényelni. A státus, vagy kedvezménytörvény mindazon rendelkezéseit, amelyek az erdélyieket Erdélyben segítenek megmaradni és boldogulni, üdvözlöm.

5. Van olyan rmdsz-es képviselő/szenátor társa, akivel magánemberként is elmenne egy sört meginni? Ha igen, ki az? Esetleg a többi pártból?

Kérem, jelentkezzen az a honanya/honatya, akivel legalább egy üdítőt nem ittam meg magánemberként, rögtön meghívom egy sörre. Emberileg jó a viszonyom a képviselőtársakkal, politikai szempontok nem számítanak. Vannak jó embereim a többi pártokban is, Nagy-Romániásokkal nem barátkozom.

6. Ön helyeselte Tőkés László eltávolítását a tiszteletbeli elnöki funkcióból?

Nem.


Bishibosh, Kolozsvár/Szentgyörgy

A Nyelvi Bábelnek nevezett többnyelvűségi európai alkotmányjavaslat jelent is valamit majd a gyakorlatban vagy csak olyasmi, mint a húsz százalékos alsó határ? Romániáról beszélek, persze, nem Svájcról vagy másokról.

Magyarország csatlakozásával a magyar hivatalos nyelve lesz az EU-nak, diszkrimináció esetében nemzetközi bírósághoz lehet majd fordulni. Biztosra vehető, hogy a csatlakozni kívánó országok mérsékletességre lesznek szorítva nemzeti indulataikat illetően. Ennél több, jelenleg, szerintem nem várható, de rajtunk is múlik, hogy hová fejlődik az EU a kisebbségekkel szembeni álláspontot illetően.


kaya ibrahim&co, dél-kelet európa

1. Van-e esély arra, hogy a Szabadelvű Kör nagyobb befolyásra tegyen szert az RMDSZ-ben?

Esély volna, hisz a szabadelvű gondolat mindig is népszerű volt Erdélyben és talán egyedüli platformként, beszélő viszonyban tudtunk maradni a létező RMDSZ-en belüli irányzatokkal. Személy szerint nem látnám hasznosnak, ha tömegmozgalmat kezdeményeznénk. Reméljük, hogy meg fogjuk találni a módját, hogy a fejlődés, a modernizáció, a tolerancia útján segítsük az RMDSZ-t.

2. Kit tart alkalmasnak Markó Béla helyére, feltéve ha lesz még RMDSZ?

Minden nyavalyája ellenére az RMDSZ-nek jósolok leghosszabb jövőt a romániai politikai életben, a jelenlegi felhozatalból. Amilyen felelős politikusnak ismerem Markó Bélát, szerintem, már készíti is fel az utódját.

3. A román pártok között van-e olyan, amelyikkel igazi és őszinte partnerséget ki lehetne alakítani, mert eddig a volt partnerek sem viselkedtek jobban, mint a mostani kormánypárt?

A politikában és az üzleti életben a korrektség a meghatározó tulajdonság. Szívem szerint a liberálisokat látnám partnerként, hisz a liberális doktrína a leginkább kisebbségbarát, véleményem szerint. A nemzeti liberálisoknak (PNL) sokat kell még változniuk, ameddig ideális partnerei lehetnek az RMDSZ-nek.


Sanyi úr, Kolozsvár

Ön szerint mi az oka annak, hogy Erdélyben (is) a liberális reflexek jobbára magasabb értelmiségi körökben működnek? Mi a véleménye Orbán Viktor kijelentéséről, miszerint a liberalizmus elvesztette létjogosultságát?

Szerintem Erdélyben a liberalizmus nem értelmiségi kiváltság. Ha megnézzük, hogy hol van vezető pozícióban liberális párt, akkor a balti államokat, Szlovéniát, Belgiumot, Finnországot találjuk, olyan soknemzetiségű, vagy diktatúra alól felszabadult országokat, ahol a másság, az emberi jogok tisztelete, az egyéni kezdeményezésbe, a magántulajdonba vetett hit nagyon népszerű. Erdélyt is ilyen régiónak látom. Nagyon sokan éreznek liberálisan, lehet, hogy a mi hibánk is, hogy ezt politikailag kevesebben nyilvánítják ki.
Orbán Viktor hosszú évekig egy liberális párt vezetője volt, gondolom, akkor másképpen gondolta.


Bodoni Tamás, Vásárhely

1. Mely román pártokkal tartja elképzelhetőnek az együttműködést?

A Nagy-Románián és hasonszőrűeken kívül bárkivel. Fontosnak tartom azt is, hogy amennyiben egyik, vagy másik párttal, vagy pártszövetséggel szorosabb kapcsolatba kerülünk (pl. kormányzás, vagy protokollumok esetén), az ne jelentsen híd-felégetést a többi párttal szemben. Nekünk, kisebbségi helyzetünkből adódóan mindig beszélő viszonyban kell lennünk a demokratikus romániai pártokkal és a román értelmiséggel, civil szervezetekkel.

2. Ha megalakul, hajlandó lesz együttműködni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal? (például a romániai magyarság háromszintű autonómiájának megteremtésében?)

Együttműködési készségemnek egyetlen határa van: a választásokon való közös fellépés, függetlenül azok helyi, vagy országos jellegétől.

3. Elképzelhetőnek tart egy közös fellépést a magyarság érdekében a Reform Mozgalommal? Ha igen, felvállalná-e a kezdeményező szerepet?

Minden további nélkül, a fentiekben vázolt határok között. Egyébként megtiszteltetésnek éreztem, hogy meghívtak alakuló gyűlésükre és természetesen el is mentem arra. Fogadatlan békebíró nem akarok lenni a Markó-Tőkés perben, sem násznagy az RMDSZ-EMNT esküvőn, de továbbra is meg fogok minden tőlem telhetőt tenni, hogy az erdélyi magyarságnak egységes és plurális képviselete legyen.

4. Fontosnak tartja-e a kolozsvári állami magyar egyetem megteremtését? Mit tett érte Ön személyesen? Milyen lépéseket kíván tenni a közeljövőben?

Igen. Támogattam tanárokat, diákokat és politikusokat abban, hogy szakmai szempontokat is figyelembe véve stratégiát dolgozzanak ki, nem csak magyar, hanem jó magyar állami egyetem létrehozására Kolozsváron. Ezt nem sikerült érvényesíteni, és talán ez az oka, hogy jelenleg nem számítanak közreműködésemre a kolozsvári egyetemmel kapcsolatos tárgyalásokon, igaz, nem is vagyok felsőoktatás szakértő. Mint kolozsvári és politikus, minden kezdeményezést támogatni fogok, amelyik az egyetem létrehozására irányul.

5. Mi általában a véleménye a hatalomkoncentrációról?

Ha túlzott, ártalmas.

6. Jónak tartja, hogy a romániai magyarságnak szánt források elosztása fölött Markó Béla elnököl? (Illyés alkuratórium, Communitas, Iskola)

Markó Béla tudomásom szerint nem elnököl a magyarságnak szánt források elosztása fölött. Mélységesen erkölcstelennek tartom, mikor olyanok teszik szóvá a források elosztását, akik az elmúlt időben, gyanús körülmények között, eszméletlenül nagy értékű támogatásokban részesültek. Nyilván nem Önre gondolok. Ami a források elosztásának elvi kérdését illeti, a szatmári kongresszuson, a Szabadelvű Kör megbízásából, javasoltam, hogy a civil szférának, (SZKT) illetve a politikumnak (RMDSZ) szánt támogatások legyenek teljesen különválasztva, költségvetésileg, döntéshozó testületileg és személyileg is.

7. A büntető perrendtartás 7. cikkelye kimondta, hogy az eljárás nyelve a kisebbségek lakta területeken lehet az adott kisebbség nyelve is. Pontosabban azt, hogy e lehetőséget biztosítani kell! Most önök elérték, hogy az eljárás kizárólag románul folyhat, az anyanyelvhasználat jogát pedig beszűkítették a bíróság előtt megjelenő személyre. Ön is sikerként értékeli ezt?

Jelen pillanatban a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek bíróságok előtti nyelvhasználati joga megegyezik a külföldiek hasonló jogaival: tolmács útján kommunikálhatnak a bírói hatóságokkal (beleértve a bűnüldöző hatóságokat, bűnügyek esetében) és ismerhetik meg a rájuk vonatkozó iratcsomó tartalmát. Az alkotmánymódosítás tervezete szerint a kisebbségekhez tartozó személyek – egy később elfogadandó, sarkalatos törvény körülményei közt – szabadon használhatják majd anyanyelvüket a bírói, igazságszolgáltatási szervek előtt. Ez nem járhat, véleményem szerint, más következménnyel, mint, hogy azoknak a személyeknek, akik a magyart jelölik meg, mint a tárgyalás (nyomozás stb.), nyelvét, biztosítani kell, (legalábbis a jelentős számú magyarok által is lakott területeken), hogy magyar/magyarul beszélő bírók/ügyészek stb. tárgyalják magyarul az ügyet. Ez jelentős elmozdulás lesz/lenne a Gyulafehérvári Nyilatkozat, illetve a leghaladóbb európai gyakorlatok irányába. Nem véletlen, hogy rendkívül nagy az ellenállás vele szemben. Ezért is használtam feltételes módot megvalósításával kapcsolatban.

8. Ön szerint végbement-e Romániában a rendszerváltás? Volt párttagokat, aktivistákat, párt titkárokat Ön hiteles rendszerváltóknak tekint-e?

Jó a kérdés, nehéz a válasz. Véleményem szerint részleges, vagy nem teljes rendszerváltás játszódott le Romániában. Ennek egyik oka, hogy a döntési pozícióban levő politikusok /üzletemberek /médiairányítók jó része olyan volt aktivistákból /szekusokból verbuválódott, akik nehezen, vagy egyáltalán nem voltak képesek módszereiken, elképzeléseiken változtatni. Az egyszerű párttagokat felejtsük el, mint veszélyforrást, mint ahogy azokat a 2-3 vonalban dolgozó aktivistákat is, akik mentálisan és kapcsolatrendszerükben is európai gyakorlatot követnek. A lényeg az, hogy ki mit tesz. Én egyébként nem voltam még egyszerű párttag sem.


Süklopsz, nyíregyháza

Ön mit szól a Kolozsvári mérhetetlen zászlózáshoz. Ez most üzlet, nagyon jó üzlet, vagy csak úgy működik. Hiszen az egész világ Kolozsvárt nem a nemzeti kincseiről kezdi megismerni, hanem a zászlókról, padokról, labdákról stb. Ön, Önök nem hívják fel az illetékesek figyelmét hogy kezdenek nevetségessé válni.

A „mérhetetlen zászlózást” és általában a nemzeti szimbólumok alkalomhoz nem illő, túlzásba vitt használatát romboló hatásúnak vélem. Kolozsvár esetében nem a józan határ, hanem a józan ész hiányzik. A vonatkozó törvényt kell megváltoztatni, vagy még inkább a polgármestert leváltani.


Öcsi, Nagyvárad

1.- Milyen kapcsolatai vannak és milyen jellegűek a SZDSZ-vel?

Mint a Szabadelvű Kör elnöke nem csak személyes, de intézményesített kapcsolatban is állok az SZDSZ-el. Úgy szintén a Nemzeti Liberális Párttal, nemzetközi szinten pedig a Liberális Internacionáléval és az ELDR-el, az Európai liberális, demokrata és reformista párttal is.

2.- Mi a véleménye az SZDSZ erdélyi magyarság irányában történő politizálásáról? Helyesnek tartja-e?

Alapvetően helyesnek, ami nem jelenti azt, hogy minden állásponttal egyetértenék. Nyilván az SZDSZ Magyarországon politizál, célja a magyarországi állampolgár szimpátiájának megnyerése. Mi Erdélyben egy kicsit más valóságot élünk meg.
3.- Mi az álláspontja Kovács László, azon választások előtti kijelentéséről, hogy 23 millió román fogja elárasztani MO-t az Orbán-Nastase paktum miatt? Jogilag hogyan tudná ezt a kijelentést kategorizálni? Szerintem ez már az uszítás és lázítás kategóriájába tartozik.

Izraelben jelenleg 600.000 román állampolgár vállal munkát, hivatalosan, vagy nem hivatalosan, Sharon több joggal panaszkodhatott volna román munkaerő invázióról. A 23 millió román nyilván költői/választási túlzás volt. A kijelentést csak politikailag lehet kategorizálni, jogi relevanciája nyilván nincs.

4.- Mit tud és mi a véleménye a Magyar Nemzeti Tanácsról?

Amennyit a sajtó ismertetett. Amennyiben tevékenységük eredménye az erdélyi választók megosztása lesz, akkor nem csak én, hanem a történelem sem fog megbocsátani nekik. Ha hozzájárulnak sorsunk jobbra fordításában, akkor nyilván fordított a helyzet. Rajtuk, rajtunk is múlik.

5.- Hogyan jellemezné azt a módot, ahogyan Tőkés Lászlót eltávolították? Kinek, kiknek volt ez az érdeke, Markó Béláé vagy a Bihar megyei vezetésé, vagy esetleg felsőbb utasításra történt ez a dolog?

A tiszteletbeli elnöki cím eltörlése, szerintem, formailag végig nem gondolt és politikailag helytelen döntés volt. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy egy legitim kongresszus nagy többséggel elfogadott határozata volt. Hogy miért jutott Tőkés László ebbe a helyzetbe, azon is érdemes elgondolkozni.

6.- Van-e az RMDSZ-nek vagy az ön platformjának olyan konkrét programja, amely itthon tudja tartani az erdélyi magyarságot? Ha van, mi az és hogyan lehetne életbeléptetni?

Hozzon olyan döntéseket, amelyek hozzájárulnak az életszínvonal emeléséhez, egy élhetőbb élethez Romániában, egy olyan társadalmi környezet kialakításához, ahol magyarként is otthon érezhetjük magunkat. Platformként az oktatás színvonalának emelését, az állami egyetemeken tanuló magyar diákok támogatását, a külföldi tanulmányokról hazatérők beilleszkedésének elősegítését javasoltuk.

7.- Mi a véleménye hogyan lehetne az erdélyi magyarságot helyzetbe hozni?

Kihasználni az EU csatlakozásból adódó lehetőségeket, a magyarországi tapasztalatot és segítséget, a román politikai életben elérhető eredményeket. Mi akkor tudunk helyzetbe kerülni, ha tájékozottabbak, bátrabbak képzettebbek vagyunk, mint az átlag.

8.- Véleménye szerint miért nem jött létre 13 év után sem egy olyan pénzintézet amely az erdélyi magyarságot vállakozásában segítené?

A Páter-Bank tanulságos történet volt. Talán a szövetkezeti szerveződés több sikerrel kecsegtet.

9.- Hogyan tudná jellemezni egyes EU-s főhivatalnokok kijelentéseit a kedvezménytörvényről vagy Románia kisebbségi politikájáról? Érzésem szerint az EU nagyon le van maradva a kisebbségi jogalkotással, kijelentéseikből az az érzése támad az ember fiának, hogy nem nagyon tudják miről van szó, nem ismerik a helyzetet és nem is akarják megismerni. Gondoljunk csak Franciaországra aki, tudtommal, máig se írta alá az Európai kisebbségi nyelvek chartáját. Milyen az a francia demokrácia és egyben az EU-s demokrácia is amely a bretonok, normandok és a korzikaiak igényeit lesöpri és eltitkolja? Ilyen EU-ba igyekszünk mi is?

Az EU nagyon színes ebben a tekintetben is. A Kelet és Közép Európai országok csatlakozása óhatatlanul elmozdulásra fogja késztetni az EU-t, erre volt alkalmam személyesen is figyelmeztetni az Európa-Konvent tagjait, akik közt ott ült Joschka Fischer és De Villepin is. Véleményem szerint, amennyivel föderálisabb lesz az EU szerkezete, úgy fog csökkenni a nemzet/i államok szerepe és annál több lehetősége lesz a nemzeti kisebbségeknek egy minél méltányosabb státus eléréséhez.

10.- Mi a véleménye az autonómiáról?

Mint minden becsületes liberális, autonómiapárti vagyok.

11.- Hány százalékot fog elérni az RMDSZ a következő választásokon?

Ha minden rendben fog menni 6% körül a parlamenti és 5% körül a helyhatóságin.


a rendíthetetlen ólomkatona, valahol Erdélyben

A 2004-ben megtartandó kolozsvári helyhatósági választáson lesz-e az RMDSZ-nek polgármester jelöltje? Ha igen, akkor kicsoda? Ön indul-e (2000-hez hasonlóan)?
Válaszát előre is köszönöm.

Nálunk, Kolozsváron, a fő cél Funar leváltása, nyilván ennek a célnak a figyelembe vételével fogjuk megalkotni választási stratégiánkat is. Eddig kipróbáltuk azt is, hogy ne állítsunk saját polgármester jelöltet, meg azt is, hogy állítsunk. A tanácsosi lista szempontjából hasznosnak bizonyult a jelöltállítás, Funart viszont mindkétszer visszaválasztották. Ha állítunk jelöltet, személy szerint egy új arcot látnék szívesebben, de a döntés természetesen a megyei szervezet kezében van.


hantz, bizonytalan

1.) Milyen lépeseket tett/tesz annak érdekében, hogy betömjek a főtéri gödröket, és vége szakadjon a kolozsvári bíró politikai ámokfutásának?

Szenátor vagyok, tehát interpellálok, ügyvéd vagyok, hát feljelentést szerkesztek, politikus vagyok, ergo mindenkit próbálok meggyőzni, aki tehet valamit az ügyben. Fontolgatom, hogy javasoljam aláírások gyűjtését is a Főtérrel kapcsolatban.

2. Nagyon sok európai nemzeti kisebbség (dél-tiroli németek, nagy-britanniai walesiek, spanyolországi katalánok és baszkok, finnországi svédek, macedóniai albánok, moldvai gagauzok) sokkal szélesebb körű kulturális, területi és gazdasági autonómiát tudtak kivívni, mint az erdélyi magyarok, annak ellenére, hogy a lehető legheterogénebb kezdeti és peremfeltételekkel indultak.
a.) Ön szerint mi ennek az oka?

Egyet értek abban, hogy a fent említett példák nagyon különböző körülmények közt valósultak meg. Kapásból fel tudok sorolni több tiz ellenpéldát, ahol a kisebbségek helyzete össze hasonlíthatatlanul rosszabb, mint nálunk. A jó példából tanulhatunk. Nekem a finn gyakorlat tetszik, robbantgatós modellben nem hiszek és a jelenlegi világpolitikai helyzetben ez nem csak embertelen, de haszontalan is volna.

b.) Elképzelhetőnek tartja egy összeurópai kisebbségi szervezet magalakítását, amely kiharcolhatna a lehető legszélesebb körű gazdasági, kulturális, területi autonómia európai jogi normává emelését?

Több, jelentős nemzetközi kisebbségvédelmi szervezet is tevékenykedik. Támogattam és támogatom azt a javaslatot is, hogy az EU tanácsadó szervezeteként hozzanak létre egy nemzeti kisebbségekkel foglalkozó szervezetet.

c.) Mely országok elleneznének egy ilyen lépést az Európai Unióban?

A kormányok általában óvatosak ebben a kérdésben. Tapasztalatom szerint a hagyományosan centralizált, a kisebbségek létét is tagadó országok álláspontja (Görögország, Franciaország) pozitív irányban változott, ugyan akkor más országok, amelyekben társadalmi problémákat okoz a bevándorlás, a korábbinál hidegebb-ridegebb álláspontra helyezkedtek a kisebbségi jogok területén.

d.) Ön szerint melyik európai nemzeti kisebbség van nálunk szorongatottabb helyzetben, a bulgáriai törököket leszámítva?

A görögországi törökök, örmények, arománok, a Közép-Európai romák, a balti országokban élő oroszok, a korzikaiak, az Ukrajnában élő magyarok és románok, a Csehországban, Lengyelországban élő németek és a sort lehetne folytatni.

e.) Milyen más "státustörvények" vannak Európában, és ezek milyen jogokat biztosítanak?

Majdnem mindegyik európai ország igyekszik, különböző elnevezések alatt kedvezményeket biztosítani a nemzethatáron kívűl élő, azonos kultúrájú, nyelvű, vagy nemzetiségű társainak. Ezek egy része az anyaországba való visszatelepüléshez nyújt kedvezményeket (Németország), egy bizonyos nyelv és kultúra megörzését/terjesztését támogatja (Franciaország/frankofónia), vagy egyszerűen oktatási, kulturális segítséget nyújt. A magyar státus/kedvezmény törvényhez talán a szlovákiai hasonló tárgyú törvény hasonlit a legjobban, többek között ezért is érthetetlen számomra a nagy szlovák ellenérzés.

3. A finnországi kétnyelvűségi törvény a százalékos határ mellett (ami jóval alacsonyabb mint 20%) egy lélekszámot is megszab, ami fölött kötelező a kétnyelvű feliratok használata, és nemcsak a várostábláknál. Ez a lélekszám körülbelül 40.000 fő, amit Kolozsvár magyarsága bőven meghaladna.

Valóban abszurd, hogy egy 100 fős faluban 20 magyar rendelkezik jogosítványokkal és Kolozsváron 60.000 magyar nem. Javasolni fogjuk a törvény módosítását olyan értelemben, hogy az alsó küszöböt abszolút számban is állapítsák meg.

a.) A törvény szövegezésénél gondolt az RMDSZ egy ilyen kitételre?

Gondolt, de nem tudta elfogadtatni.

b.) Mi kellene történjen ahhoz, hogy egy liberálisabb kétnyelvűségi törvény szülessen?

Lazuló közérzet a román részről, a parlamenti mérleg-nyelvének szerepébe kerülő RMDSZ és nemzetközi támogatás/elvárás.

4. A romániai magyar egyházak több ezer ingatlant és telket igényelnek vissza. Ezideig ennek csak töredéket kaptak meg. Nyilvánvaló, hogy a román állam csak akkor "húz bele", ha külső nyomás nehezedik rá: az RMDSZ úgy sem tudott túl sokat elérni, hogy a mérleg nyelvének szerepet tölti be a Parlamentben. Milyen külső politikai nyomást tart Ön elképzelhetőnek? Mi az oka annak, hogy ez a nyomásgyakorlás ezideig nem valósult meg, illetve nem érte el a célját?

Nem becsülném le az elért eredményeket, főleg, hogy a kerettörvény alkalmazása csak most kezdődött el. Csehországban visszaadtak kevesebb mint 100 ingatlant és befejezettnek nyilvánították a restitúciót, Szlovákiában sem jobb a helyzet, de bizony még Magyarországon se mondja ki a jogszabály, hogy minden egyházi ingatlant természetben kell visszaadni, amennyiben még fizikailag létezik.

6. Pár év múlva az Európai Unió tagjai leszünk. Ön szerint az EU-ban mennyire fog rákényszerülni Románia a kisebbségi politikájának fölülvizsgálatára? Görögország rákényszerült erre?

Az EU nem egy rendőr, amelyik pisztollyal kényszeríti tagállamait egyik vagy másik lépés megtételére. Folyamatosan alakulnak ki, és változnak azok a szabványok, amelyeket előbb, vagy utóbb a tagállamoknak követniük kell. A kisebbségi kérdés várhatóan még hosszú ideig az államok kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdés fog maradni, ez azonban nem zárja ki, hogy az EU ne befolyásolja, különböző eszközökkel a fejlődés irányát. Minél föderálisabb lesz Európa, annál nagyobb az esély, hogy kötelező jellegű elvárások is megfogalmazódjanak a kisebbségvédelem területén is.

7. Egyetért-e Ön az alábbiakkal:
a.) A román politikai elit több mint 90%-a, pártállástól függetlenül annak örülne a legjobban, ha az erdélyi magyarság felszámolódna.

Nem. Abban viszont, hogy az RMDSZ-t a parlamenten kívül szeretnék látni, szerintem közelítik a 100%-ot.

b.) A világ nagyhatalmai annak örülnének a legjobban ha csend és rend lenne Kelet-Európában, és teljesen mindegy nekik hogy ez miként valósul meg.

A biztonság mindenkinek fontos, gondolom az Ön családjának is, nemhogy a világpolitikának. Az EU közösen vallott értékeken alapszik, köztük az emberi jogok tiszteletén, úgy hogy a kérdés második felére adott válaszom egy határozott NEM.

c.) Tehát: annyi jogot/autonómiát tudunk kiharcolni magunknak, amennyiért úgymond "lármázunk" a világ közvéleménye előtt, mert itthon még a legkedvezőbb politikai konjunktúrában is csak kisebb engedményeket tudunk kicsikarni.

Közhely, hogy a külpolitika nem más, mint egy meghosszabbított belpolitika. A kettő kéz a kézben kell, hogy járjon, nem mondhat a kettő ellent egymásnak. 1990-1996 közt, igaz nem jószántunkból, ellenzéki belpolitikát és ún. sérelmi külpolitikát folytattunk, rendkívül csekély gyakorlati eredménnyel. Egyet értek viszont azzal, hogy a romániai pártpolitizálás mellett szükség van egy nagyon aktív nemzetközi jelenlétre is.

d.) Ön szerint az RMDSZ azon legfelsőbb szintű vezetői, akik nem lépnek fel azonnal, amikor egy EU tisztségviselő a romániai kisebbségek ideális helyzetéről nyilatkozik, nem követnek el a nemzetárulással határos mulasztást?

Nem tudom mire/kire gondol, de ez a „nemzetárulózás” veszélyes frazeológia, Vadim kívánja stadionokban kivégezni, azokat, akik szerinte „nemzetárulók”, amelyik kategóriába, gondolom Ön is, én is benne lennénk.

8. Nem lenne-e célszerű megfogalmazni azt az autonómia-szintet, amivel az erdélyi magyarság a következő húsz évben megelégedne (pl. amennyi az Aland-szigeti svédeknek van: ebbe belefér a magyarlakta vidékek területi-gazdasági autonómiája)? A jelenlegi taktikánk ugyanis azt a benyomást keltheti a többségi nemzetben, hogy egy követelésünk teljesülésekor két újabbal állunk elő.

Az RMDSZ autonómia elvárásai stabilan benne vannak az RMDSZ programjában, nem hiszem, hogy ezen sokat kellene változtatni. Ami az Aland-szigeteket illeti, ott speciális földrajzi, demográfiai helyzet van, nem hiszem, hogy alkalmazható lenne Erdélyben. Viszont a svédek finnországi helyzete, státusa sokban hasonlatos a miénkhez és nagyon szeretném, ha a finn modell valósulna meg, és mi is erre törekednénk.

9. Tervezi-e az RMDSZ egy "Fehér Könyv" megírását a romániai magyarság által elszenvedett jogsérelmekről, amelyekkel az EU vezetői és a világ közvéleménye elé lehetne lépni? Sokáig az volt az érv egy ilyen könyv megírása ellen, hogy megírása eseten kimaradhatunk az EU-ból és a NATO-ból. Most, hogy már lényegében a NATO tagjai vagyunk, és az EU is elérhető közelségben van, készül ilyen "Fehér Könyv"?

A történelem vállalása, a sérelmek kimondása fontos feladat, Mikó Imrétől, Balogh Arthúron keresztül Kincses Elődig sokan vállalták ennek a feladatnak a teljesítését. Az RMDSZ támogathat és tudomásom szerint támogat is hasonló munkák megjelenését, na de megírni . . .

10. Ön szerint van-e akkora sebességbeli különbség az erdélyi és az ó-romániai területek gazdasági fejlődése között, amely rövid távon ki fogja kényszeríteni az ország gazdasági decentralizálását?

Nincs.

11. a.) Mennyi jelenleg a romániai cigány kisebbség lélekszáma?

Annyi, amennyi annak vallja magát, tehát közel 500.000 ember.

b.) Mennyi lesz húsz év múlva, területi megoszlásban?

Területi megoszlásban most sincsenek szignifikáns eltérések a történelmi régiókat illetően. Lélekszámuk alakulásában szerepet játszhat a közös eredet és kultúra fokozott vállalásának lehetősége, valamint a régióban terjedő demográfiai szokások meghonosodása. Összességében lassú növekedésre lehet számítani.

c.) Asszimilálódni fog ez a kisebbség, vagy középtávon számolni kell velük, mint jogait követelő nemzettel?

A roma kisebbség már most is egy jelentős, politikailag is artikulált kisebbség és a jövőben szerepük csak növekedni fog. A roma vezetők egy része az asszimilálódást tartja követendő példának, bizonyos hagyományok megőrzésével, más részük közösségként kíván megjelenni a társadalmi, politikai életben.

12. Ki lehet harcolni a Románián átmenő európai közlekedési folyosó nyomvonalának megváltoztatását? Magyarán: lesz-e pár éven belül észak-erdélyi autópálya, Nagyváradtól a Székelyföldig?

Nagyváradtól Brassóig, székelyföldi leágazásokkal, ez eldöntött tény és a realitásoknak megfelelő.

13. Nem gondolja, hogy a romániai magyar közösség kommunikációs stratégiája kissé köldöknéző? Saját magunknak sírunk a sérelmeinkről, ahelyett hogy a félretájékoztatott, a probléma iránt érdektelen, de nem feltétlenül alapból rosszindulatú román tömegek felé próbálnánk nyitni, a világsajtóról nem is beszélve. Hogyan lehetne Ön szerint ezt a nyitást véghezvinni?

Okos és érdeklődést felkeltő média-politikával. Izomból, mint annyi mindent, ezt sem lehet megvalósítani.

13. b) Hogyan lehetne elérni, hogy alapvetően átírják a román történelemkönyveket, melyek egyike-másika kimeríti a közösség elleni uszítás bűntettének fogalmat?

A magyar illetve román történészek valószínűleg, nagyon sokáig nem fognak megegyezni egy közös szemléletben, ami a két nép történelmét illeti. Az azonban, hogy a két országban, iskolai tankönyvekben ne legyen sértő a másik nép történelmének, jelentős eseményeinek és szereplőinek ábrázolása megvalósítható cél. A németek és franciák ezt egy közös akadémiai munkacsoport és a politikai akarat segítségével valósították meg.

14. Mit tart az Ön elmúlt négy éves munkája legnagyobb sikerének, illetve kudarcának?

Sikerként a diszkrimináció minden fajtájának tiltását kimondó és büntető törvény elfogadását, amit még miniszterként kezdeményeztem, kudarcként Funar polgármesterségének továbbélését.


Pista, Pécska

1. Ön szerint lehet-e, szabad-e egy minden tekintetben sokszínű, parlamenti képviseletre ítélt másfélmilliós közösségben előnybe részesíteni, lassan kizárólagossá tenni a többségi szavazással hozott döntéseket a konszenzuálisakkal szemben?

Előnyben részesíteni kötelező, mert dönteni mindig kell, és a többségi elv egy elfogadható mérce, viszont nem mindig és minden kérdésben, és korántsem kizárólagosan.

2. Ön szerint hol a helye Romániában a szervezett civil társadalomnak? Megfelelőnek tartja-e azok helyi, megyei és központi közpénzekből történő támogathatóságát?

Politikusok között mozogva néha megdöbbenve állapítom meg a politikum lenéző, semmibe vevő magatartását a civil társadalommal és az általa megfogalmazott kritikákkal szemben. Mégis, az elmúlt időszakban a sajtó mellett a civil társadalom volt az, amelyik kikényszerítette az igazságtalanságok, túlkapások orvoslását a döntéshozók részéről. Nem a támogatás ténye, hanem a támogatási rendszer átláthatatlansága, szubjektivitása az, ami elfogadhatatlan sokszor.

3. Ön milyennek ítéli a romániai magyarság civil szervezetekbe szerveződésének mértékét?

Számomra lenyűgöző az a képesség és indulat, ami a civil társadalom szerveződését jellemzi, és ez a folyamat a jövőben csak jó irányba fejlődhet.

4. Ön szerint megújult-e a SZET? Végezhet-e romániai magyar kontrollt az RMDSZ felett egy olyan SZET, amelybe csak a társszervezeti státust igénylők lehetnek jelen?

A SZET és az SZKT radikális szétválasztására tett szabadelvű javaslatokat a szatmári kongresszus, sajnos, elvetette. A SZET tagság is egy kicsit olyan, mint az EU tagság: nem kötelező, de aki befolyásolni akarja a döntéseket, szíveskedjék elfogadni a szervezési kereteket is.

5. Milyennek ítéli a romániai magyarságnak a közelmúltban megtartott SZKT-tag választásokon való részvételét?

Ahol volt tét és szervezőkészség, ott a részvételi arány is magas volt a közvetlen választásokon, ahol hiányzott az akarat, vagy a szervezőkészség, ott maradt a közvetett választás, nyilván alacsonyabb mozgósító-, és érdeklődést keltő erővel.

6. Megmarad-e az SZKT a szövetségi elnök politikai beszámolói fogyasztójának és az Operatív Tanács bólogató jánosának?

A testületen kívülről, bármilyen kritika jogosan fogalmazható meg az SZKT-val kapcsolatban, hisz ez a testület fontosságának az elismerését jelenti. Az SZKT, véleményem és tapasztalatom szerint, nem betyárokból és hivatásos nemzetárulókból áll, hanem legitim, választott képviselőkből, akik legjobb meggyőződésük szerint beszélnek és szavaznak. Hogy ez egyeseknek nem tetszik, nota bene, olyanoknak is, akik a testület tagjai, az más kérdés. Véleményem szerint is erősíteni kell az SZKT valós problémákat megvitató, parlamentszerű működését, de a Bólogató János-féle megbélyegzés attól még igaztalan marad.

7. Hány frakció lesz az SZKT-ban, kettő vagy egyik oldalon egy-kettő és a másikon négy-öt?

A második változat bizonyult a jó tippnek.

Jogilag elképzelhető-e és mikorra várható az általános, egyenlő és titkos romániai magyar választás?

Aki akarta, eddig is megszervezte a belső választást, semmilyen hatalom eddig nem akadályozta.

8. Az egyeztető kerekasztal nem tudott elég hatékony lenni. Mit hozhat a Platformok Egyeztető Tanácsa? Egyetért-e azokkal, akik szerint a Platformok Egyeztető Tanácsa egy dísz az RMDSZ zakójának fazonján? Ismerve az SZKT összetételét lesz-e, lehet-e más mint dísz?

Nehéz helyzetbe hoztak minket RT-s barátaink az önfelszámolással, de mi azon leszünk, hogy a platformok és azok egyeztető tanácsa valós alternatívát kínáljanak az RMDSZ-en belül.

9. Platformelnökként milyen gyakran szokott találkozni, és kinek a kezdeményezésére Markó Bélával, Takács Csabával, Tőkés Lászlóval és Toró T. Tiborral?

Tőkés Lászlóval ritkábban, a többiekkel gyakrabban, de hát ennek gyakorlati okai is vannak.

10. Ön szerint lesz-e még valaha olyan RMDSZ, amelyben Tőkés László is otthon érezheti magát? Ön szeretne egy ilyen Szövetséget? Ha igen, akkor platformelnökként mit tett eddig és mit tehet, mit szándékozik tenni érte a jövőben?

Csak egy nagyon erős érdek-egybeesés hozhatja megint össze az eredeti RMDSZ csapatot. Sokáig hittem, nem egyedüliként, hogy olyan jóindulatú békítő próbálkozások, mint az enyéim, eredményt hozhatnak ebben a kérdésben. Én még mindig az egységes magyar érdekképviseletet látom az egyetlen eredményes módszernek.

11. Mit vár a jövő évi RMDSZ jelöltállításoktól?

Újítást, fiatalítást, több nőt a jelöltek közt.


torni, a levegőben

Mi a véleménye arról, hogy az RMDSZ által létrehozott és támogatott, rossz nyelvek szerint fenntartott ifjúsági ernyőszervezet, a MIÉRT vezetői között ott találjuk a romániai magyar szervezett bűnözés egyik ifjú reménységét? Konkrétan Borboly Csabára gondolok, aki -- miután nyilvánosságra hozták lopásait, csalásait és zsarolásait -- elvesztette az általa indított rágalmazási pert, és mégis élvezi az RMDSZ vezetőinek teljeskörű támogatását.

Nem vagyok Borboly szakértő. Ezek olyan súlyos vádak, amelyeket Ön sem vállalt saját neve alatt megtenni. Nem hiszem, hogy etikus a kérdéseket így feltenni.


bmp, Kassa, Felvidék

Mi lenne ha a kisebbségben élő magyarság, pl. mi a Felvidéken vagy Önök Erdélyben megfogalmaznánk hogy Magyarországhoz akarunk tartozni, mert nem tartják tiszteletben jogainkat? Miért tabu ez a téma, ha igazságtalanok a határok.

A határok mindig igazságtalanok, mert valakiket mindig elválasztanak.
Egy erdélyi politikus.


nixdorf

Az RMDSZ eddigi legnagyobb megvalósításai közé tartozik az elkobzott föld- és erdőterületek visszaszerzése. 2000-ben egy igen komoly és hatékony kampányt folytatott a szervezet a visszaigénylések benyújtására vonatkozóan, okiratok beszerzésében segített az érdekelteknek, irodákat állított fel Erdélyben, de Budapesten is, és mindezt ingyenesen tette. Kérdéseim, kéréseim:

1. miért nem lehetett hasonlóan eljárni a 2001. évi 10 számú háztörvény alkalmazására is?!

Nagyon nehéz megvonni a határt a közhasznú információ ismertetése és a jogi következményekkel járó kijárás, eljárás között. Személy szerint a honlapomra feltettem az összes vonatkozó jogszabály magyar fordítását és a számos beérkezett kérdésre igyekeztem válaszolni.

2. milyen stratégiája, elképzelése van Önnek és esetleg az RMDSZ-nek a visszaszerzett földek és erdők gazdaságos kihasználására és megmentésüket illetően, hiszen sokan már nem tudják (akarják) dolgozni a földeket és sor kerül(t) számunkra kedvezőtlen elidegenítésükre?

Olyan jogi környezet kialakítása, amelyik lehetővé teszi a gazdaságos kihasználást. A magánerdészetek kialakításának lehetősége nagyrészt az RMDSZ érdeme, hogy csak egy példát mondjak.

Egy magyar, aki nagyon aggódik népéért

Tudom, ismeri Kölcsey Ferenc azon mondását, miszerint: Egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges, és abban is biztos vagyok, hogy emlékszik Martonyi Jánosnak, az Orbán kormány miniszterének többszöri kijelentésére, hogy: Óriási erő rejlik az RMDSZ egységében. Sajnos, nagyon sok jelenlegi vezetőnk azért harcol, hogy népünket megossza, azzal sem törődve, hogy a másfél millió magyarnak csak egy képviselője lesz majd a törvényhozásban. Együtt nagyon sok mindent elértek, de a dolgok lassan mennek. Példa erre, hogy a román görögkatolikusok, akik ugyannak a népnek a fiai, mint az ortodoxok, csak nagyon kevés jogukat kapták vissza. Nem volna-e jobb, ha azokat a tisztségviselőket, akik tényleg gazemberek, leleplezzék, és ne általánosan használjuk e kifejezést?

Gazembernek nincs mit keresnie magyar érdekképviseletben és a dolgok, sajnos lassan mennek: minkét kijelentésével egyetértek. A dolgok megváltoztatását csak a tisztségviselők kiválasztásában való demokratikus játékszabályok fokozott érvényesítésétől várhatjuk, valamint az EU-s felzárkózást erősítő eredményesebb politizálástól.

Helyesnek tartja-e Ön azon kijelentéseket: Politikailag prostituálódott a szervezet, meg azt, hogy: Belülről megrothadt és nemsokára úgy fog összedőlni, mint a New York-i torony néhány perccel a repülőmerénylet után?

Nem.

Nem látná helyesebbnek, ha népünk vezetői ezután is együtt lépnének fel elvett javaiknak visszaszerzésében, vagy olyan szomorú dolgok megoldásában, mint az, hogy Székelyföld lakói országos viszonylatban elsők a gyilkosságokban, öngyilkosságokban és az elsők között vannak a drog és alkoholfogyasztásban. Miért történhetett meg, hogy a sepsiszentgyörgyi magyar szülők és tanárok a román tanügyminisztertől azt kérték, hogy a többszáz éves múlttal rendelkező Székely Mikó Kollégiumot újra államosítsák? Biztosan tud arról is, hogy az erdélyi értelmiségiek egy nagy csoportja tiltakozott a Másként gondolkodók diszkriminációja ellen. Biztos vagyok abban is, hogy Ön is tud arról, hogy magyar lelkészek éhségsztrájkot folytattak, méghozzá nem is a román vezetők ellen.

Nehéz, de nem megvalósíthatatlan feladat a szervezet egységének biztosítása, úgy, hogy a sokszínű erdélyi magyar társadalom minden rétege magáénak érezze az RMDSZ-t.

Sok mindenről kérdezhetném még, de gondolom ez is elég ahhoz, hogy belássa, csak összefogva érhet el a magyarság sikereket. Gondolom, Ön is tudja, hogy népünk ellenségei mennyire örülnek, mikor széthúzásunkat látják.

Amíg egységesek és eredményesek vagyunk, addig tisztelet övez minket és számít a véleményünk. Ha nem, akkor jaj a legyőzötteknek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

További infó

Disputa

ItthonRSS