Székely Ervin válaszai
kérdeztek a dsiputázók 2003. augusztus 08. 16:28, utolsó frissítés: 16:15Kérdések és válaszok a kétnyelvűségről, a státustörvényről, az Erdély-Bánság Liga és az RMDSZ viszonyáról, a Markó- és a Tőkés-táborról és arról, fognak-e #b#valaha#/b# a magyarok a románokkal egyetértésben élni Erdélyben.
Őrnagy őrnagy, Bologna
Milyen nemzetiségű a felesége?
Román nemzetiségû.
Milyen nyelven beszél vele?
Többnyire románul, de ha fáradt vagy lusta vagyok, akkor magyarul, ugyanis tud ezen a nyelven.
Milyen nyelven beszél a felesége a gyermekükkel?
Románul.
Milyen nyelven beszél Ön a gyermekével?
Magyarul.
Milyen iskolába jár(t) a gyermeke?
Jelenleg jogi egyetemre jár, azt megelõzõen humán profilú középiskolába.
Ami a szememben lévõ legyeket illeti, azt hiszem, hogy bizonyos életkor és tapasztalat megszerzése után mindannyian bekapjuk a magunk legyét, s ez hat látásmódunk kialakulására. Magam még félek is azoktól, akik azt mondják: Én vagyok a tisztánlátó, az egyedül objektív, az abszolút.
Dexter, Kolozsvár
Nagyvárad magyar alpolgármestere részese a Lotus Plaza businessnek. Ön szerint ez összeférhetetlen-e erkölcsileg?
Az erkölcsi összeférhetetlenség, mint fogalom is igen cseppfolyós. Ami ma erkölcsös, az holnap lehet erkölcstelen és megfordítva. Személy szerint nem találok semmi kivetnivalót abban, ha egy alpolgármester részese valamilyen vállalkozásnak (egyébként nem tudom, hogy Bíró Rozália -- gondolom róla van szó -- részese-e a Lotus Market-nek vagy nem, de minthogy ezt nem kérdezted, feltételezem, hogy több információval rendelkezel, mint én).
goeroeg, München
Fognak-e valaha a magyarok a románokkal egyetértésben élni Erdélyben?
Nem hiszem, hogy – számítógépes kifejezéssel élve – tömbben lehetne kezelni a magyarokat és a románokat. Azt hiszem, hogy mindig voltak olyan magyarok és románok, akik megértették egymást és mindig voltak (vannak, lesznek) olyanok, akik torzsalkodnak.
Persze, a politikai környezet sokat segíthet (vagy árthat). De talán még ennél is fontosabb az, hogy mennyire ismerjük egymást. Az információnak politikai görcsoldó hatása van. Eloszlatja a félelmeket, hiedelmeket és – hogyismondjákcsak – gerjeszti a bizalmat. A legutóbbi idõkben mintha csökkenni látszanék az a fajta kollektív szembenállás és gyanakvás, ami a kilencvenes évek elejét jellemezte.
Svejk, Prága
Mi a véleménye a romániai magyar köztudat Trianon-központúságáról? (kegyetlen nagyhatalmak, népek olvasztótégelye, ha nem kapunk segítséget elveszünk).
Nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy a romániai magyar köztudat Trianon-központú lenne. Két dologról lehet szó. Az egyik az, hogy Trianon valóban sokkolta nemcsak a romániai magyar köztudatot és ennek hatása sokáig érzõdött, ami természetes is. Ma azonban a Trianon-kultusz inkább aktuálpolitikai célok elérésének az eszköze. Az Ön által említett fordulatok inkább a nacionalista retorika elemei, bár, ha jól emlékszem, azt, hogy a népek olvasztótégelye, a Szovjetunióra mondták.
Hogyan képzeli el egy esetleges autonómia megvalósítását?
Ami a területi autonómiát illeti, azt hiszem, hogy ezt az EU-beli gazdasági hatékonyság fogja kikényszeríteni. A regionális fejlesztés illetve együttmûködés csak akkor lehet hatékony, ha az erõforrások felhasználásáról helyben döntenek. Ami az etnikai autonómiát illeti, annak még középtávon sem látom esélyét.
Hogyan fognak változni a románia magyarság (kulturális, gazdasági) lehetőségei Magyarország, majd Románia EU csatlakozása után?
Attól függ, hogy mennyire leszünk felkészültek. Egy képzett és erõs civil társadalmi rendszer, amelyik egyfelõl erõforrásokat vonz, másfelõl lehetõségeket kínál az itteni értelmiségnek, perdöntő lehet.
Borbély Zsolt Attila, Arad
Ön azt nyilatkozta, hogy nem fog magyar igazolványt igényelni, mert anélkül is tudja, hogy magyar. S igényeljék azok az igazolványt, akiknek bizonytalan az identitástudata. (Remélem, jól rekonstruáltam a gondolatait.) Azon túl, hogy az igazolvány funkcióját a jelek szerint sikerült tökéletesen félreértenie, s tudva azt, hogy jóval több mint félmillió igazolványt igényeltek eddig (tán 700000-et) hadd kérdezzem meg:
Ön szerint ilyen sok a bizonytalan identitástudatú magyar a Kárpát-medencében?
Mély nyomot hagyhatott Önben ez a nyilatkozatom, ha kb. másfél év múltán is ilyen pontosan emlékszik rá (bár egész pontosan talán úgy szólt, hogy "jó fogódzót jelenthet azoknak, akiknek gondjuk van az identitásuk meghatározásával"). Ennek örülök.
Nyilván poénnak - lehet, hogy rossz poénnak - szántam ezt a nyilatkozatot.
Természetesen nem kérdõjelezem meg a magyarigazolványokért folyamodók identitását (sõt szalontai képviselői irodám révén hatékonyan segítettem a tájékoztató iroda munkáját), mindössze azt a furcsa, ferde nézetet akartam alföldi iróniám célkeresztjébe állítani, amelyik az identitás alfájának és omegájának, a romániai magyarok nagy megboldogításának kívánta beállítani a magyarigazolvány jogilag és politikailag is tökéletlen ötletét. Nem hiszem, hogy bákinek, államnak meg pláne, joga lenne arra, hogy az én legszemélyesebb problémámról, a nemzeti hovatartozásomról döntsön (ez még akkor is így van, ha az Orbán-Nastase megállapodás értelmében a magyarigazolvány nem utal a nemzetiségre, mert elnevezése jellege alapján igenis arra utal).
Egyébiránt sohasem titkoltam, hogy a kedvezmény-törvényt (leánykori nevén státustörvény, anyakönyve szerint a külföldön élő magyarokról szóló törvény) elhibázott jogszabálynak tekintem (aggályaimat sajnos a késõbbi fejlemények igazolták).
Dávid, Kolozsvár
Erdély helyzetének rendezését milyen eszközökkel tartja a leghatékonyabbnak? Felszabadító hadsereg megalakulásával, netán földalatti mozgalom szervezésével vagy nemzetközi közvetítéssel?
Kizárólag politikai eszközök és a parlamentáris demokrácia eszközeit tartom elfogadhatónak.
Ön szerint mikor fejeződik be a magyarok románok általi elnyomatása? Értem ez alatt a román nyelvi nacionalizmus megfékezését is.
Megítélésem szerint nem a románok, mint közösség nyomják el a magyarokat, hanem a román állam egyes képviselõi révén gyakorol olykor diszkriminációt. Ez ellen természetesen fel kell lépni.
Lesz-e Erdélyben valaha megbékélés olyan szinten, hogy a román gyerekeknek is ugyanúgy kötelező legyen a magyar nyelv elsajátítása, mint a magyar gyerekeknek a román nyelvé?
Hasonló kérdést tett fel goeroeg, kérem olvassa el Neki írt válaszomat.
pipin, Kolozsvár
A román kormánypárt miképpen érvelt (konkrét érvek) az alkotmány 1-es cikkelyének megtartása érdekében, és melyek voltak az RMDSZ ellenérvei?
A Szociáldemokrata Párt képviselõinek nem nagyon voltak érvei. Ezek többnyire érzelmi természetûek voltak és a román alkotmányosság hagyományaira hivatkoztak. Az egyetlen jogi felvetés az volt, hogy az alaptörvény 148-as cikkelye tiltja a nemzetállami meghatározás törlését.
Az RMDSZ nevében Varga Attila azzal érvelt, hogy a nemzetállami koncepció történelmileg és politikailag is meghaladott, Európában egyetlen állam alkotmánya sem tartalmazza ezt az önmeghatározást, ami jogilag értelmezhetetlen, politikailag hibás és tartalmilag hamis.
Milyen közel- és hosszútávú programja és konkrét tervei vannak az RMDSZ-nek a fiatalok kivándorlásának megállítására?
2. A kivándorlás okozat és nem ok. Elsõsorban a romániai gazdasági helyzetnek, másodsorban bizonyos emberi vagy kisebbségi jogok megsértésének a következménye.
Azt hiszem, hogy az olyan programok, mint a teljes magyar nyelvű oktatási hálózat létrehozása, az anyanyelv használata a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban csak lassíthatják a folyamatot, mindaddig, amíg a Románia és Európa nyugati fele között meglévő óriási gazdasági különbség nem csökken.
Almos896, Kárpát-medence
Feltettem a kérdést egy nagyváradi barátomnak, hogy mit kérdezne képviselőjétől -- az illető nem szokott a Disputára írni -- a következőket válaszolta:
"A családban miért nem beszélnek magyarul? Vagy hogy egész nyáron miért nem működik váradi képviselői irodája, nyáron nem kell törődni a választók gondjaival? A DPP rendszámú állami képviselői Dácsiájával miért a család többi tagja furikáznak naphosszat közpénzen, amíg mackókám a rommagyarság ügyeinek képviseletében izzad Bukurestiben? A tetemes családi vagyon nagy része (Secheliné őnagysága elvégre sikeres céglikvidátor-privatizátor, aktívakereskedő, közvetítő, konzultáló, sokmilliárdforgató) miért nem őképviselősége nevén van? (Ervinke mindig földhözragadt hóttbecsületesként jön ki minden vagyonbevalláskor, pl. a fogait sem csináltatja meg évek óta, hogy lássa a nép: nem telik neki rája).
Gondolom, ismeri azt a mondást, hogy "szar a postásnak". Ami barátjának a kérdéseit illeti, nagyon nehezen tudok elvonatkoztatni attól a hihetetlen rosszindulattól ami írásából sugárzik. Legszívesebben azt mondanám, hogy személyeskedõ, feleségemet és fiamat sértõ kérdéseire nem válaszolok.
Mégis -- mert egy közéleti szerepet vállaló embernek el kell fogadnia azt, hogy olykor magánéletébe is betekinthetnek -- megpróbálom csillapítani jogos választói kíváncsiságát.
1. A családban a fiammal és olykor a feleségemmel beszélünk magyarul. Ha megengedi, akkor még helyesebben is, mint Ön, mert olyat, hogy "miért a család többi tagja furikáznak" nem mondunk.
2. A parlamenti vakáció a képviselõi iroda alkalmazottai számára is szabadság, amelyet a hatályos munkatörvénykönyv garantál számukra. Egyébiránt mindhárom képviselõi irodámba érkezõ postát néhány napos késéssel átnézem, s ha valamilyen halaszthatatlan ügyben keresnek, úgy megtalálnak.
3. Engedelmével a rám bízott személygépkocsiról magam rendelkezem. De ha úgy gondolja, hogy az állami pénzbõl alkalmaznom kellene egy gépkocsivezetõt és meg kellene ezért szüntessem egyik parlamenti irodámat, akkor ezt a lehetõséget is megfontolom. Addig azonban magam vagy családtagjaim vezetik azt a bizonyos "Dácsiját".
4. Azért, mert azt a "tetemes családi vagyont" a feleségem hozta létre a saját munkájával. Egyébként az, hogy engem lemackókámozott, csöppet sem zavar (elsõ barátnõm már 17 éves koromban "diplomackónak" nevezett), de arra talán joggal kérem meg, hogy a feleségemrõl beszéljen több tisztelettel.
5. A fogaim megcsináltatását nem álszent takarékosságból hanyagolom, hanem mert félek a fogorvostól. Remélem, a nyáron mégiscsak sikerül kijavítanom.
matyas_kiraly, Kolozsvár
Tisztelt Szabó Ervin magyar képviselő úr! Ismereteim szerint van egy olyan elképzelés, hogy a hajdúvárosok külön EU régiót alkotnak már 2004-től. Hajdúváros Nagyszalonta, Derecske, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény stb. Mit tesz Ön szülővárosa érdekében, hogy a nacionalista román állam tiltakozása ellenére ez a hajdúvárosi szövetség megvalósuljon?
Szabó Ervin kiváló könyvtáros, szociológus volt (egyébként ebben az évben ünnepeljük születésének 125-ik évfordulóját). Megtisztelő, hogy összetéveszt vele, de ő nem én vagyok (bár, ahogyan Ön lehet Mátyás király, úgy én is lehetnék Szabó Ervin).
A hajdúvárosok eurorégiójának tervéről nem tudok. Néhány évvel ezelőtt azonban Nagyszalonta város önkormányzata kezdeményezője volt egy kistérségi együttműködésnek Nagyszalonta, Sarkad, Madarász, Kötegyán és más települések részvételével, amelynek létrejöttét magam is segítettem. Ugyanakkor Bihar megyei településként Nagyszalonta tagja a Bihar-Hajdú-Bihar eurorégiónak, s ennek létrejöttében a Bihar megyei RMDSZ-nek meghatározó szerepe volt.
Magyar képviselőként mit tesz annak érdekében, hogy a magyar nyelv, amely józan becslések szerint is legalább háromezer éves, hogy fennmaradjon ebben a régióban, ahol a román iskolák nacionalista pedagógusai tűzzel-vassal irtják őseinktől megőrzésre kapott nyelvet, és arra buzdítanak, hogy egy másik, néhány száz éves, lényegesen egyszerűbb román nyelvet használjunk?
A parlamentben hozzájárultam ahhoz, hogy az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban törvények szavatolják. Legutóbb a büntető-eljárási törvénykönyv módosításának kapcsán a szakbizottsági és a plénumbeli vitán Tamás Sándor képviselőtársammal sikerült elérnünk, hogy az eredeti szövegtervezettel szemben a jogszabály biztosítsa a nemzeti kisebbségek tagjainak azon jogát, hogy a per iratait anyanyelvükön tanulmányozhassák, védekezésüket anyanyelvükön folytassák le az igazságszolgáltatási szervek előtt. Nem egészen világos számomra, hogy mit ért azon, miszerint „a román iskolák nacionalista pedagógusai tűzzel-vassal irtják őseinktől megőrzésre kapott nyelvet”. Ha tudomása van konkrét visszaélésről (pl. valakinek megtiltották, hogy anyanyelven tanuljon) akkor kérem, ezt jelezze (viszont akkor ki kell lépnie a névtelenség mögül) és utánajárok értesüléseinek.
Lát-e Ön arra esélyt, hogy térségünkben az elnyomás eszközeként is használatos román nyelvet valahogy visszaszorítsuk és megőrizzük e példátlanul unikális nyelvünket, a magyart, netán román barátainkat is meggyőzni nyelvünk használatának fönséges voltáról?
Nem hiszem, hogy a román nyelv önmagában a nemzeti elnyomás eszköze lehetne. Sőt, úgy vélem, hogy nekünk, romániai magyaroknak is érdekünk jól megtanulni románul (Karinthy Ferenc tett egy érdekes megfigyelést az amerikai magyarokról: szerinte azok őrizték meg legtisztábban a nyelvüket, akik jól megtanultak angolul, mert nem voltak ráutalva, hogy keverjék a kifejezéseket). Általában a valaminek a nem-tudása (ez áll a román nyelvre is) inkább hátrány, mint előny.
Igen, látok esélyt arra, hogy a magyar nyelv fennmaradjon Erdélyben, amennyiben sikerül fenntartani a magyar nyelvű oktatási hálózatot, sajtót, könyvkiadást, kulturális intézményeket. Ez viszont már nem csak a politikusok, hanem minden magyar felelőssége is.
Azt, hogy román barátaink is megtanuljanak magyarul, kicsit illuzorikusnak tartom (bár kétségtelen, hogy hasznukra válna). Az emberek általában akkor tanulnak meg egy idegen nyelvet, ha ahhoz valamilyen érdekük fűződik. Pillanatnyilag nem nagyon látok ilyen érdeket, de például van egy román közjegyző ismerősöm, aki – azért, hogy a magyar ügyfeleket is megszerezze – egész jól megtanulta Arany János és Szabó Ervin nyelvét, de elismerem, hogy ez még nem általános.
bognyeso, Csíkszereda
Ön szerint egy RMDSZ színeiben megválasztott képviselő, vagy az RMDSZ támogatással kapott funkció viselője, mikor felejtheti el, hogy ki juttatta arra a pozícióra. Milyen eszközök állnak a pornép rendelkezésére, ha úgy látja a választottja nem képviseli. Ön szerint van-e nézet különbség a szórvány és a tömb magyarság képviselőik között.
Azt hiszem, hogy egy választott tisztségviselő sohasem “felejtheti el” azoknak a képviseletét, akik ezzel megbízták. A gyakorlatban ez azonban sokkal bonyolultabb kérdés, hiszen az ember nem konzultálhat naponta több ezer vagy több tízezer választóval, ezért az RMDSZ programja alapján vélelmezi a választói akaratot. A választói akarat interpretációja azonban tisztségviselőként eltérő is lehet, s még az sem biztos, hogy az illető tisztségviselő félreismeri választóit vagy szándékosan partizánkodik.
Bizonyos helyzetekben más ismeretei, érdekei lehetnek a tömb- és a szórványmagyarságnak (pl. más a helyzet ott ahol az u.n. dekoncentrált közintézményeknek magyar vezetői vannak és más ott, ahol nemzetiségi szempontból ezen intézmények semlegesek vagy éppen ellenségesek, következésképp nem mindegy az, hogy milyen hatáskörrel rendelkeznek). A szórvány és a tömb képviselői között azonban csak taktikai nézeteltérések lehetnek, Stratégiai kérdésekben (a célok, a választott értékek tekintetében) a szövetség programja és alapszabályzata szerint kell eljárniuk.
A “pórnépnek” négyévente, a választásokon van lehetősége ítéletet mondani választottairól. A visszahívás intézményét a romániai jog nem ismeri.
belekotyogo, itt is-ott is
Olvasta Mikszáth Kálmán Két választás Magyarországon c. könyvét?
Ismer valakit, a jelenlegi RMDSZ-parlamenterek között, akire ráillik a "mameluk" kifejezés?
A könyvet sajnos nem olvastam. Ha jól tudom, akkor a parlamenter magyarul békekövetet jelent. Feltételezem azonban, hogy nem rájuk, hanem a parlamenti képviselőkre és a szenátorokra gondolt. Azt hiszem, hogy nem az én tisztem minősíteni a kollégáimat. Megteszik azt négy évenként a választók.
balek, Nagyvárad
Ha az alkotmánybíróság alkotmány ellenesnek nyilvánít egy törvényt, az miért nem veszti érvényességét automatikusan (pl. a rádió és televízió díj) és egyáltalán, mikor veszti hatályát ebben az országban?
Az alkotmány módosításának a képviselőházban elfogadott tervezete – többek között épp az RMDSZ javaslatára – már tartalmazza azt a rendelkezést, hogy az alkotmánybírósági döntés nem szorul parlamenti jóváhagyásra.
A még hatályos rendszer kettős szabályozást tartalmaz: ha az alkotmánybírósági megkeresés a törvény alkalmazása során merült fel (pl. egy perben valamelyik fél kifogásolta a törvény alkotmánysértő jellegét) és az alkotmánybíróság helyt adott a panasznak, akkor a jogszabályt abban az esetben, azzal a féllel szemben nem alkalmazták, de a cikkely hatályos maradt (más kérdés, hogy a joggyakorlat szerint általában már nem alkalmazták a szóban forgó rendelkezést).
Ha a taláros testületet a törvényhozás valamelyik háza kereste meg – még kihirdetés előtt – akkor a jogszabályt visszaküldték a parlamentbe és amennyiben a parlament kétharmados többséggel visszautasította az alkotmánybíróság döntését, akkor az alkotmányossági kifogás elhárult és a törvény életbe lépett (erre azt hiszem, hogy 13 év alatt egy esetben került sor és az is félreértésen alapult).
A szabályozás magyarázata – amit jómagam sohasem tudtam elfogadni - az, hogy ha a parlament kétharmados többséggel az alkotmányt is módosítani tudja, akkor miért ne tudná felülbírálni annak értelmezését. További érv az volt, hogy az alkotmánybíróság törvényhozóvá válna, ha bele tudna nyúlni – akár egy törlés erejéig is – a jogszabályokba és ez sértené a népszuverenitás elvét. Valójában azonban arról volt szó, hogy politikai hatalom – az alkotmányozás idején – nem bízott a bíróságban, félt a független bírók döntésétől.
Üsübü , Székelyvásárhely
Nem gondolja, hogy nagyobb reklámot illetve felvilágosító programokat kellene csinálni, a helyi RMDSZ tisztviselői választások jelentőségéről, hogy a nép érezhesse a változtatást elérő hatalmát. Azaz, hogy ne úgy zajlódjon le egy tisztségviselői választás, hogy a volt RMDSZ képviselők újra körbeszavazzák egymást. Mert úgy-e listás szavazás van?
De igen. Nyilván fontos dolog tudatosítani az emberekben a belső választások jelentőségét, mindazonáltal az ilyen megméretések iránti közöny inkább okozat, mint ok. Az emberek akkor mennek el választani, ha annak számukra tétje van, ha úgy érzik, hogy annak eredménye befolyással van mindennapi életükre. Pillanatnyilag az RMDSZ – sajnos – nincs abban a helyzetben, hogy politikai elitjének a révén meghatározó módon befolyásolhatná a romániai politikai és gazdasági folyamatokat.
jetta , undeva in ajropa mare
Ön szerint hova vezet az RMDSZ jelenlegi, klientúra-építésre és kiszorítósdira (értsd: aki nincs velünk, az ellenünk-elv; illetve a legenyhébb kritikát vagy csak egyszerű és helyzetből adódóan nem túl pozitív elemzést megkockáztatók ellehetetlenítése) alapozó politikája? Ön szerint lehetséges, hogy ennek tudható be, az RMDSZ-nek nincs egyetlen egy képzett politikai elemzője sem (holott létezik a BBTE-n magyar politológus képzés, és végzett is, ha jól tudom két évfolyam), csak vazallusai és pártkatonái?
Első kérdése inkább retorikai és egy olyan axiomatikus minősítésre épül, ami önmagában is megérne egy misét (engem József Attila: Mondd mit érlel ? c. versére emlékeztet). Azt hiszem, hogy az RMDSZ-ben – sajnos – valóban fellelhetők a szubjektivizmus, a kontraszelekció elemei. Ezek részint az intézményesülés, bürokratizmus járulékai (ami egyben annak a jele is, hogy a szövetség politikai tényezővé vált, bizonyos hatalom birtokosa, ergo érdemes dörgölőzni és van mit osztogatni), másrészt viszont annak a következménye, hogy az RMDSZ-en belüli szembenállás oly mértékben aláásta a szekértáborok közötti bizalmat, hogy egyes estekben cukorkaosztogatáskor a lojalitás fontosabbá vált, mint a rátermettség. Ez mindkét táborra érvényes megállapítás.
Ugyanakkor túlzásnak tartom azt, hogy az RMDSZ azonnal lecsapna mindenkire, aki nem osztja a vezetés véleményét (sőt, bizonyos választókerületi gyűléseken ahhoz kell bátorság, hogy az ember egyetértsen Markó Bélával). Hogy hová vezet a klientúraépítő és kiszorítósdi politika? Ezt gondolom, Ön is tudja. Az igazi kérdés viszont az, hogy megvannak-e az RMDSZ-ben azok a mehanizmusok, amelyek útját tudják állni a belső pluralizmusra veszélyes folyamatoknak?
A kérdés másik fele pedig az, hogy hatékony lehet-e az RMDSZ (továbbra is tényezője marad-e a romániai politikának), ha nem tud minden lényeges kérdésben egységes véleményt felmutatni? Megítélésem szerint az lenne az ideális, ha befelé teljesen nyitott, plurális szervezet lennénk, kifelé pedig egységes és fegyelmezett. Ez elvben szép, de a gyakorlatban nehezen megvalósítható gondolat.
Második kérdésére jön, hogy visszakérdezzek: tényleg nincs? Talán ne bántsuk az ügyvezető elnökség, parlamenti frakciók vagy az elnöki hivatal szakértőit. Többségük becsületesen, legjobb tudása szerint végzi munkáját. A káderpolitikával viszont – szerencsére – nem én foglalkozom, úgyhogy ezt a kérdést inkább Takács Csabának tegye fel.
ajani , hazafelé félúton
Az RMDSZ a kis lépések politikájának híve. Nem fél attól, hogy mire a kis lépések célba érnek, nem lesz, aki éljen az eredményekkel? Hiszen mind az elöregedés, mind a kivándorlás a magyarság soraiban a legaggasztóbb. Nem gondolja, hogy a radikálisabb hangvétel esetleg növelné az egyre kiábrándultabb választóik választókedvét?
Olyat nem olvastam az RMDSZ programjában, hogy a szövetség a kis lépések politikájának lenne a híve. Azt hiszem, hogy a politika – általában, és a szervezetben különösen – a lehetséges célok elérésének a művészete. Ezek az eredmények lehetnek kis és nagy lépések, attól függően, hogy mi a lehetséges. Az elvándorlás és az elöregedés valóban súlyos és aggasztó jelenségek, de nem hinném, hogy a “kis lépések politikájának” a következményei lennének. Ugyanakkor a megmaradás egyik feltétele az, hogy mindig megvalósítható programokat fogalmazzunk meg.
A radikálisabb hangvétel talán növelné a választókedvet (bár még erről sem vagyok meggyőződve). A kérdés az, hogy mi lenne azután? Mit mondanánk akkor, ha a lehetetlen ígéreteket nem tudjuk betartani? Mit mondanánk akkor, ha az emberek azt kérnék számon, hogy miért ígértünk nekik lehetetlent? Jó lenne, ha minden szavunknak fedezete lenne.
Ön szerint valóban minden ideológiai irányzat képviseletére nyitott az SZKT?
Remélem, hogy a szélsőséges ideológiáknak nincs foganatjuk az SZKT-ban. Egyébként csak a tagoktól függ, hogy milyen ideológiai arcéllel bíró frakciókat hoznak létre.
Ön hogyan szavazott, amikor a tiszteletbeli elnökség megszüntetéséről volt szó? Ha igennel, akkor gondolja, hogy ez megegyezett a választói többségének véleményével?
Igennel szavaztam. Azt hiszem, hogy ez a döntés – amely csak részben volt politikai, hiszen szervezeti, alapszabályzati kérdés is – megegyezett a választók többségének akaratával. Nem hiszem, hogy a 18 Bihar megyei küldött közül 17-en rosszul mérték volna fel választóik akaratát.
Ön szerint hitelesen beszélhet a szülőföldön való megmaradást célul kitűző RMDSZ nevében egy vegyesházasságban élő képviselő?
Természetesen, bár volt egy Goebbels nevű ember, aki ezt másképp látta.
Ön Markó Béla elnökségére szavazna a legközelebbi tisztújításon, ha jövőre az RMDSZ nem jut be a parlamentbe?
Ez attól függ, hogy ki lenne Markó Béla ellenjelöltje, és az milyen programmal indulna.
Mi a véleménye a MIÉRT nevű ifjúsági szervezet fantasztikusan ívelő karrierjéről?
Gratulálok nekik.
Ön szerint egy közélettel, irodalommal foglalkozó lapban megőrizheti valaki a politikai függetlenségét (ma, magyarként, Romániában)? Olvassa ön az Erdélyi Riportot?
Ha újságíró az illető, akkor kötelessége lenne megőriznie függetlenségét, pártatlanul és objektíven kellene tájékoztatnia. Ha közéleti ember – stenmencs, politikus – akkor ilyen követelmény nem támasztható vele szemben, viszont az olvasónak tudnia kell, hogy kicsoda “civilben” az, aki a cikket jegyzi. Az Erdélyi Riportot nemcsak olvasom, de olykor még írom is.
Mi a véleménye a nagyváradi nyári színház eladásáról?
Sajnálatosnak tartom.
És végül: mi a kedvenc étele, illetve itala?
Sokmindent szeretek, nincs egyértelmű kedvencem, de például a hideg libamájnak lilahagymával és pirítós kenyérrel nem tudnék ellenállni. Az italok közül leginkább az unikumot és a kesernyésebb söröket szeretem.
Öcsi, Nagyvárad
Önnek milyen szerepe volt a Dr. Csapó József szenátor úr eltávolításának az RMDSZ-ből?
Bár nyelvtanilag értelmetlen, némi empátiával sikerült megfejtenem kérdésének értelmét (szívesen racionalizálom a magyarvédő magyartalan fogalmazványokat): Dr. Csapó I. Józsefet senki sem távolította el az RMDSZ-ből, úgy tudom, hogy ma is tagja a szervezetnek. Tény viszont, hogy a rangsoroló küldöttgyűlésen ő visszalépett és nem indult egy újabb szenátori mandátumért. Ennek okairól őt kell megkérdeznie.
Ön hogyan szavazott azon az összejövetelen, amelyen eldöntötték a tiszteletbeli elnöki funkció megszüntetését? Tud-e a választói szemébe nézni emiatt a döntés miatt?
Az az összejövetel, amiről Ön szól az RMDSZ 7-ik Kongresszusa volt. Ha tudja, hogyan szavaztam, akkor miért kérdezi meg? A választóim szemébe akkor nem tudnék nézni, ha a meggyőződésemmel ellentétesen szavaztam volna. (lásd: az ajaninak adott válasz 4-ik pontját is).
Nem gondolja, hogy a magyar igazolvánnyal kapcsolatosan tett kijelentéseivel ön megsértett minimum olyan 500 ezer erdélyi magyart, akik kiváltották az igazolványt? Egyáltalán egy erdélyi magyar, hogy tehet ilyen kijelentéseket? Igaz nincs egyedül, hiszen mint tudjuk Verestóy is hasonlókép nyilatkozott.
Nem hiszem, hogy véleményem frappáns, de őszinte kinyilvánítása bárkit is sérthetne. A magyarigazolvány nem az országalma vagy a nemzeti himnusz. Egy törvény eredménye, amely jogszabályt emberek alkottak, akik tévedhettek is akár. Egy demokráciában az a rend, hogy minden állampolgárnak joga van a véleményéhez, s a törvények pedig bírálhatók.
balek, Nagyvárad
Mikorra várható, hogy egy alkotmánybírósági döntés érvényes legyen, úgy mint egy jogállamban ez lenni szokott. A jelenlegi szabályozás megfelel-e az EU-s jogharmonizációnak?
Legkorábban októberre, ha addig a Szenátus is elfogadja az Alkotmány módosításának tervezetét, és sor kerül a referendumra is. A jelenlegi Alkotmány nem felel meg az EU gyakorlatának, de nem tudok arról, hogy csatlakozási követelmény is lenne a módosítási javaslat elfogadása.
Tasi, Stockholm
Hogy mer kijelentéseket tenni az "erdélyi magyarok" nevében a kedvezménytörvénnyel kapcsolatosan?
Szeretem kockáztatni az életem. Először valami extrém sportra gondoltam, pl. vadvízi evezésre (river rafting) vagy cordless bungy jumpingra, de ezeket nem találtam elég veszélyesnek, és azután döntöttem úgy, hogy inkább bírálom a státustörvényt.
Mindég az otthonmaradást emlegetik (Markó elvtárs is). Azt tudjuk, hogy legalább nem olyan emberek döntenek a sorsunk fölött mint Ön és többi elvtársak- Markó - Takács - Verestóy stb. A kérdésem az: mikor fejezik be a román s--nyalást?
Önnek nem javaslom az otthon maradást. Inkább menjen el szépen a doktor bácsihoz, nem fog fájni…
Tasi, Stockholm
Székely Ervinnek feltettem két kérdést, nem válaszolt. Mondjuk, neki van igaza, mert a családba' nem beszélnek magyarul (csak ő, ha telefonál), inkább héberül beszélnek.
Helyesen úgy kell mondani, hogy „a családban nem beszélnek magyarul”, a „mondjuk” és az „igaza” szavak után pedig vesszőt kell tenni, azonkívül kerülendő ugyanannak a szónak ismételt használata egy mondatban (beszélnek). Eltekintve a slendrián fogalmazástól, több hiba nincs a két sorban, amellyel megtisztelni szíveskedett. Ha már úgy is szokott velem telefonon értekezni, akkor azt is megbeszélhetjük, hogy mikor jöjjön magyar nyelvleckékre hozzám vagy a fiamhoz (merthogy nyelvmentési buzgalma minden bizonnyal eredményesebb lenne, ha ismerné is azt a nyelvet, amelyen beszél). Lehet, hogy Önöknél „a családba” magyarul beszélnek, de helytelenül. Üzenetének antiszemita felhangja sokat elárul az Ön gondolkodásmódjáról.
balek, Nagyvárad
Miért van úgy felháborodva a román sajtó azon, hogy a magyar kormány azt szeretné ,ha bevonnák az Európai Unió és Románia között folyó csatlakozási tárgyalásokba. Mert, ha én jól tudom, (és kérem arra is reagáljon, hogy jól tudom-e)a jövő évi csatlakozás után Magyarországnak úgyis automatikusan bele-szólása lesz a csatlakozási ügyekbe. Netán attól fel a román kormány, hogy Magyarország majd keresztbe tesz nekik? Szerintem, ha nem kétkulacsoskodnak, azaz, ha nem úgy tesznek, hogy kifele nagy demokraták, befele pedig nacionalisták (ez egy kölcsön vett hasonlat) akkor nincs mitől félniük, pláne a jelenlegi magyar kormánytól, hiszen testvérek, mert mind a két jelenlegi kormány Lenin elvtárs emlőin nőtt fel.
Első kérdésére gyakorlatilag már meg is adta a választ. Jövő év májusától Magyarország tagja lesz az EU-nak, s hivatalból részt vesz a tagjelöltekkel (így Romániával) folyó tárgyalásokon, hiszen ezeket nem az Unió egészével, hanem a tagokkal külön-külön kell lefolytatni. Az EU-ban nincs joggyakorlat arra, hogy bevonhatók-e a tárgyalásokba olyan országok, amelyek még nem tagok ugyan, de azzá válásuk pusztán formalitás.
Mindazonáltal a magyar kérés az előzményekre és a következményekre való tekintettel (a Tisza ciánszennyezése, Románia keleti határainak fokozott biztosítása Magyarország uniós tagsága után) megalapozottnak tűnik és nem irányulhat Románia ellen (hiszen Budapestnek is az az érdeke, hogy ne ő legyen az EU keleti végvára). Megítélésem szerint Románia nyitottságát és együttműködési készségét bizonyítaná, ha támogatná a magyar kérést. Egy ilyen gesztusnak bizalomerősítő hatása lenne.
Milyen sajátos érdekeket tud Románia előtérbe helyezni Magyarországgal szemben, ahogy azt a romániai főtárgyaló -- Vasile Puscas -- kilátásba helyezte? Úgy velem ez olyan, mint mikor egy bolha arról ábrándozik, hogy belecsíp az elefántba.
Őszintén szólva, nem tudom, mire gondolt a főtárgyaló. Remélem, nem arra, hogy válaszlépésként Románia megnehezíti a státustörvény romániai alkalmazását, bár ez elég sajátos érdek lenne.
Dávid, Kolozsvár
Ön ismeretei szerint miért viszonyulnak a románok tömegei ellenségesen a magyar nyelvhez, hiszen, ha mi vettük a fáradtságot és megtanultuk az ő nyelvüket ők is megtanulhatnák a miénket, ez lenne a minimális tisztelet irántunk. (A románok kb. 80%-a nem tud magyarul, de akik tudnak is,azoknak is 50%-a nem akar megszólalni nyelvünkön.)
A nyelvtanulás (általában a tanulás, munka) nem tisztelet kérdése. Az emberek elsöprő többsége akkor tanul meg egy nyelvet, ha muszáj vagy ha szüksége van rá. Tegyük a szívünkre a kezünket: mi sem a románok iránti tiszteletből tanultunk meg románul, hanem azért, mert kötelező volt, és szükségünk volt erre a tudásra. Romániában egyelőre csak a hírszerző szolgálatok egyes ügynökeinek van szükségük magyar nyelvtudásra, a többiek jól elboldogulnak anyanyelvükön.
De, hogy optimistábban fejezzem be, tudok ellenpéldát is: Románia Parlamentjében dolgozik egy bukaresti hölgy, akinek semmilyen családi kapcsolata nincs a magyarokkal, ám nyelvünk, kultúránk, történelmünk annyira érdekelte, hogy két év alatt megtanult magyarul (egynémely disputázónál máris helyesebben beszél), rendszeresen jár Magyarországra és Erdélybe. Ez viszont – sajna – szabályerősítő kivétel.
A történelem lesöpörte a mesterséges utódállamok nagyobbik részét a "színpadról", mikor fog Ön szerint Románia is alkotóelemeire bomlani?
Nem hálás dolog jóslatokba bocsátkozni. Ugyanakkor Románia létrejöttét lehet mesterségesnek nevezni, de tény, hogy Erdély lakosainak többsége már 1918-ban is román volt. Ilyen körülmények között Románia „alkotóelemeire bomlását” még hosszabb távon sem tartom reális fejleménynek (akár tetszik ez nekünk, akár nem).
Ön ismeri-e azt a román tervezetet, amely az erdélyi magyarság felszámolására irányul? Hasonló a kommunista rendszerben elfogadott "iparosítási politika" elvéhez, amelyben a magyar többségű erdélyi nagyvárosok etnikai megtisztítása volt az elsőrendű cél (Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmár stb.).
Ha van is ilyen terv, a szerzők nem küldték el nekem. Egyetlen dokumentumról tudok, ami az 1989-es változás forgatagában került ki a sajtóba. Ez egy pártjelentés volt, amiben az állt, hogy Marosvásárhely etnikai összetételét milyen menetrend szerint kell megváltoztatni, úgy, hogy a románok többségbe kerüljenek. Az ilyen mesterkedések a szélsőséges ideológiákból erednek és a leghatározottabban fel kell ellenük lépni. Ezért, ha Önnek birtokában van ilyen dokumentum, kérem, juttassa el az RMDSZ-hez.
Christi@n, Marosvásárhely-Kolozsvár-Budapest-Németország-Svédország vonal
Mi a véleménye Sabin Ghermanról, az Erdély-Bánság Ligáról, annak célkitűzéseiről? Megvalósíthatónak látja a támogatottságuk növelését, valamint az általuk képviselt stratégia gyakorlati szinten való alkalmazását?
A Sabin Gherman által vezetett kezdeményezés számomra azért rokonszenves, mert hozzá mert nyúlni az újkori Románia egyik tabu-témájához, a föderalizációhoz (vállalva az ezzel járó kiátkozást, konfrontációt). Ugyanakkor programjuk – szerintem – elméletileg nincs eléggé megalapozva és nem kellőképp kidolgozott. Azt hiszem azonban, hogy a mai román társadalomban még túl erősek a központosító reflexek ahhoz, hogy az Erdély-Bánság Liga jelentősebb politikai támogatásra tegyen szert.
Valószínűsíthető-e Ön szerint a jövőben egy esetleges együttműködés az RMDSZ és az Erdély-Bánság Liga között egy "közös cél" érdekében?
A központosítás leépítésében, a szubszidiaritás elvének alkalmazásában kétségkívül van közös érdek az RMDSZ és az Erdély Bánság Liga között. Ugyanakkor ez utóbbi politikai platformja még nem eléggé kiforrott, elsőszámú vezetőjének politikai vonalvezetése olykor kiszámíthatatlan cikk-cakkokat ír le, tömegbázisuk pedig elenyésző. Azt hiszem, meg kellene várni, hogy milyen irányba fejlődik tovább a Liga, melyek a konkrét elképzelései Erdély státusát illetően (nem nyilatkozatok, hanem törvény-tervezetek szintjén), mekkora támogatottságot tud felmutatni, és akkor lehet mérlegelni az esetleges együttműködés lehetőségét.
Melyik az az "autonómiakoncepció", amely legközelebb áll az Ön értékrendjéhez és hogyan valósítható meg?
a) határrevízió (avagy "Nagy-Magyarország"),
b) független Erdély,
c) Románia föderalizációja és azon belül Erdély mint szövetségi tartomány (pl. a német szövetségi modell), valamint erdélyi szinten a gazdasági, etnikai és kulturális autonómia elérésével kialakuló "autonóm régiók" modellje,
d) etnikai-alapú autonómia (pl. a "Székely Autonóm Tartomány" jelenleg is felvetett gondolata a jelenlegi román nemzetállamiság keretében). Amennyiben kihagytam volna valamit, írja meg kérem az ön elképzelését, és azt hogy lépésről-lépésre hogyan, milyen távon lehetne azt megvalósítani?
Az RMDSZ egyik legnagyobb adóssága (ez egyben önkritika is) az, hogy sohasem definiálta programjának stratégiai célját, az autonómiát. Történt rá néhány kísérlet, de egyik sem jutott túl a politikai nyilatkozatok szintjén, így aztán a fegyelmezett RMDSZ-szavazó voltaképpen nem tudja, hogy miben is áll az az autonómia, amelyet ő – választott képviselői révén – annyira óhajt. Jómagam két autonómiaformát tartok üdvösnek és megvalósíthatónak: a területi autonómiát, amelyiknek nincs etnikai jellege és a tartalma az lenne, hogy a központi hatáskörök jelentős része átkerüljön a helyi választott testületek kezébe.
Majd az esetleges EU-csatlakozással megvalósítható lenne a regionális autonómia, amely a területi autonómiának egy formája, s ennek határokon átnyúló jellege is lehetne és a kulturális autonómiát, amely esélyegyenlőséget biztosítana a nemzeti kisebbségeknek önazonosságuk megőrzéséhez. Ez utóbbi etnikai elvű lenne és abban állna, hogy a nemzeti kisebbségek saját intézményeket hozhassanak létre az oktatás, kultúra területén. Az autonómia megvalósítását politikai eszközök, fegyelmezett parlamenti munka, türelmes és folyamatos párbeszéd révén 8-12 év alatt tartom kivitelezhetőnek.
Egyetért-e Ön velem abban, hogy Erdély autonómiájának kérdése nem kizárólag magyar kérdés, hanem minden erdélyit érint nemzeti hovatartozástól függetlenül, és hogy legfőbbképpen a románok is a partnereink kellene legyenek ebben a kérdésben?
Mellékkérdés: Amennyiben egyetért velem, milyen megoldásokat lát Ön arra, hogy az erdélyi románságban is tudatosíthassuk, nem fenyegeti őket semmilyen jellegű "magyar veszély", hanem elsősorban gazdasági és "jóléti" kérdés mely minden erdélyi polgárnak érdeke, nemzeti hovatartozástól függetlenül, a kulturális, etnikai jogok pedig mindenki számára egyenlő mértékben be lennének tartva? Mit gondol, meg lehetne egyáltalán őket győzni, hogy csak nyertesek lennénk mindannyian? Ezt milyen távon tartja elképzelhetőnek?
Igen. A mellékkérdésre csak azt tudom mondani, amit fentebb is: jobban kell kommunikálnunk a román társadalommal.
Egyetért-e velem abban, hogy a december 1.-i Kempinszki-koccintáskor nem is annyira a "nemzeti gyászunk és történelmi sérelmeink" révén szenvedte el az erdélyi magyarság a legnagyobb "pofont", és hogy nem is Medgyessy Péternek és Adrian Nastasenak tulajdonítható a kudarc, hanem a jelenlévő erdélyi politikusaink, Markó Béla, Verestóy Attila, Kelemen Attila stb. sétáltak be szépen a Nastase csapdájába, amiért a román nemzeti ünnep alkalmával (ismerve annak történelmi hátterét) poharukat emeltve és Nastasenak gratulálva "érdekképviselőink" elismerték azt a tényt, miszerint semmilyen legitimitása nincs autonómiatörekvéseinknek?
Nem. Szerintem a magyar média túlértékelte e fogadásnak a jelentőségét. Mint ismeretes, Adrian Năstase is részt vett Bukarestben a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából rendezett fogadáson, a World Trade Centerben. Ezt viszonozta Medgyessy Péter Budapesten a diplomáciai protokoll szabályai szerint. Arról már igazán nem ő tehet, hogy Románia nemzeti ünnepének számunkra más tartalma van. Azt nem tudom, miből következtette ki, hogy a koccintók elismerték volna, miszerint az autonómia-törekvéseknek nincs legitimitásuk. Hálás lennék, ha elmagyarázná.
Bizonyára hallott már Ön is a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról. Mi az Ön személyes véleménye a HVIM-ről, annak célkitűzéseiről, romániai tevékenységéről valamint a szervezetnek tulajdonított, az eddigiek során Románia területén bekövetkezett "botrányairól" (idézőjelbe tettem azért, mert nem akarok részrehajló lenni - csupán arra utaltam, ami a hazai román és magyar sajtóban is megjelent)? Mit gondol, javítja vagy rontja egy ilyen szervezet tevékenysége az erdélyi magyar-román etnikumközi kapcsolatokat? Jót hoznak az erdélyi magyarságnak vagy rosszat azzal amit csinálnak? Hogyan látja, konstruktív vagy destruktív "munkát" végeznek?
Szó ami szó, a HVIM nem a szívem csücske. Nem rajongok azért, ha valakik Magyarországról, kellő ismeretek hiányában próbálják megoldani a mi problémáinkat. Megítélésem szerint a HVIM retorikája, szimbolikája sokkal többet árt, mint használ a magyaroknak, hogy a magyar-román párbeszédről ne is beszéljek.
Mennyire tartja célszerűnek a nemzeti-indíttatású radikális fellépést kisebbségi jogaink érvényesítésének érdekében? Ha célszerűnek találja, miért? Ha nem, milyen más megoldást szorgalmazna?
A politikai munkát eredményekben mérik. A tapasztalat azt mutatja, hogy ma az eredményeket szívós és kitartó tárgyalásokkal, s nem radikalizmussal lehet elérni. Lehet, hogy vannak olyan történelmi idők és helyzetek, amikor a radikalizmus célravezetőbb, mint az együttműködés. Akkor azt kell előnyben részesíteni, de megítélésem szerint most nem olyan időket élünk.
Hogyan lehetne Ön szerint hatékonyan képviselni az erdélyi magyarság érdekeit a jelenlegi "Markó-Tőkés" harc keretében, valamint milyen megoldást lát arra, hogy az eddig vívott belső ideológiai harcok helyett a romániai magyar érdekképviseletben a hatalom olyannyira "igazságosan" legyen megosztva, hogy az egyoldalú (jelenleg is fennálló, "kissé" önkényes) politizálás helyett a jövőben ne osszák meg a magyarságot ideológiailag, hanem egységesen lehessen azt képviselni úgy, hogy minden irányvonal "hallassa hangját"?
A kérdés szerintem megoldott. Az RMDSZ alapszabályzata olyan, hogy helyt ad a különböző ideológiák békés versenyének az SZKT keretein belül. Azt, hogy valaki – jelen esetben Tőkés László – nem akarja elfoglalni ott a helyét és az RMDSZ-en kívül, különféle fórumokon kívánja növelni népszerűségét, sajnálatosnak tartom. Ez a magatartás az ami veszélyezteti az egységet és a fórum-mozgalmárok felelőssége kell legyen annak helyreállítása.
Mi a véleménye, összeférhetetlen-e bizonyos politikusok üzleti tevékenysége és vagyoni helyzete (pl. a Verestóy Attila esete) a politikai tevékenységgel? Bármi legyen a válasza, kérem, indokolja meg, miért!
Az összeférhetetlenségi szabályozások értelme az, hogy senki se kerülhessen tisztségeinek gyakorlása során olyan helyzetbe, hogy az sértse mások esélyegyenlőségét. Pl. ne vehessen részt egy árverésen az, akinek feladata a pályázatok elbírálása. A közelmúltban elfogadott antikorrupciós törvény ennél sokkal messzebbre megy. Amolyan proletár puritánság szellemében szinte mindent megtilt a politikusoknak. Ez – szerintem – elvi és gyakorlati szempontból is káros.
Egyrészt megdönti az ártatlanság vélelmének évezredes jogelvét (Probatio incumbit ei qui affirmat, non qui negat). Abból a feltételezésből indul ki, hogy minden tisztviselő korrupt, s ez a tétel még csak bizonyításra sem szorul (arról nem is beszélve, hogy egy parlamenti képviselő, szenátor vagy megyei tanácsos nincs miként visszaéljen cégvezetés közben politikusi minőségével). Másrészt a törvény azáltal, hogy megfosztja a tisztségviselőket viszonylagos gazdasági függetlenségüktől, kiszolgáltatja azokat a pártvezetésnek, döntéseiket immár nem szuverén módon hozzák meg, hanem arra gondolva, hogy ha “rosszul szavaznak”, egzisztencia nélkül maradhatnak.
Elképzelhetőnek tartja a két véglet helyett (Markó vs. Tőkés) egy olyan "harmadik út" kezdetét, amely a kellő egyensúllyal tudná képviselni az erdélyi magyarság érdekeit?
Nem. Az eddigi “harmadik utas” próbálkozások rendre dugába dőltek: vagy opportunizmus lett belőlük vagy pedig betagolódás valamelyik szekértáborba.
Hogyan lehetne az Ön véleménye szerint megakadályozni a fiatal értelmiségiek kivándorlásával járó népességfogyást? Milyen alternatívát nyújtana Ön az eddigi 13 sikertelen év után a fiatal pályakezdők számára?
Mint arról már korábban is elmélkedtem (ha jól emlékszem pipinnek küldött válaszomban), a kivándorlás az okozat és nem ok. Elsősorban a gazdasági fejlődés beindulása változtatna a helyzeten és csak másodsorban a nyelvi, kulturális jogok szavatolása.
Mennyire tartja Ön "hatékony" megoldásnak a jelenlegi kedvezménytörvényt? Mennyire tud Ön velem abban egyetérteni, hogy a román állampolgárság mellett külhoni magyar állampolgárság sokkal inkább jelentene egy jó megoldást, mint ahogy azt más országok is gyakorlatba ültették (pl. Horvátország a bánsági horvátokkal szemben) egy alternatívaként szolgálhat arra, hogy közösségi, gazdasági és kulturális szinten megerősödjünk anélkül, hogy ez Románia rovására történjen?
Nem. A kettős állampolgárság megvalósítása nemzetközi jogi szempontból szinte lehetetlen. Horvátország példája azért nem releváns, mert ott egy sajátos eset állt fenn. A fiatal horvát állam demonstrálni akarta létezését és állampolgárságot adott a csekély számú külföldi horvátnak. Ez a magyarság esetében nem megoldható.
Mit gondol, mikor lép be valójában Románia az EU-ba? Reálisnak tartja a 2007-es csatlakozást? Mit gondol, könnyebb lesz az EU-ban elérni önrendelkezési céljainkat a mostani helyzethez képest? Lehetünk mi is "magyarabbak", mint ahogy az írek is az Európai Közösséghez való csatlakozásuk után lettek "írebbek"?
A 2007-es dátumot reálisnak tartom. Nem azért, mert addig Románia fel tud készülni a csatlakozásra, hanem azért, mert úgy tűnik, hogy ez az EU érdeke is. A Romániánál valamivel jobban álló Bulgária nehezen utasítható vissza, azt pedig még nehezebb lenne Brüsszelben kimondani, hogy Bulgária igen, de Románia nem. A csatlakozást csak Románia puskázhatja el valami kapitális hibával. A nemzeti kisebbségek számára a csatlakozásnak egyértelműen pozitív hatása lesz. Azt hiszem, hogy elsősorban a magyaroktól függ az, miként tudnak élni az EU lehetőségeivel, és hogyan tudják ellensúlyozni annak negatív hatásait. Korai lenne ezt még megjósolni.
Pista, Pécska
Milyen a hangulata, amikor olvassa a többnyire ellenszenvről tanúskodó kérdéseket?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden kérdés melengeti a keblem, de erre fel voltam készülve. Azt hiszem, hogy ez egy ilyen műfaj, és aki nem bírja a gyűrődést az nem vállalja a válaszadást.
Ön szerint miért nem tesznek itt fel Önnek kérdéseket azok, akik szimpátiával követik azt a politikai vonalat, amelyet Ön is művel?
Ismerve a Disputa irányultságát, azt hiszem, hogy elsősorban azok írnak ide, akik azonosulnak azzal. A nézeteimmel egyetértők általában mást olvasnak.
Ön szerint melyek az RMDSZ eszközei a szövetségi programban foglaltak megvalósításához: a Communitasnak és a magyarországi közalapítványokon át kiutalt pénzen túl, ahhoz hogy a szociális és ifjúsági célkitűzéseit megvalósítsa?
Elsősorban az, hogy a kormánypárttal megkötött megállapodás révén próbáljon olyan jogszabályi keretet elfogadtatni, amelyik segíti a szóban forgó célkitűzések megvalósítását.
Ön szerint Romániában még hány választási kampányban fogják a havi 8 eurós tésznyugdíjból élőket nyugdíjemelési ígéretekkel etetni?
Annyiban, ahányban lesznek nyolc eurós nyugdíjak.
Bihar megyei képviselőként ma milyennek ítéli esélyeit a jövő évi választásokon Szilágyi Zsolt ellenében?
Ha indulok, akkor a Bihar megyei magyarok érdekében és nem Szilágyi Zsolt ellen vállalom a megméretést. Egyébként már sakkozó koromban is elmarasztalt az edzőm, mert elhanyagoltam az “ad hominem” (azaz személyre szabott, egy személy elleni) felkészülést.
A kormánypárttal a napokban kötött Bihar megyei egyezmény tükrében lesz-e RMDSZ-es polgármestere Nagyváradnak? Hát PSD-s Nagyszalontának?
A kormánypárttal megkötött megállapodás nem arról szól, hogy egymás helyett indítunk itt vagy ott jelölteket. Jó lenne, ha Váradon magyar polgármester lenne, de ennek esélye minimális, Nagyszalontának pedig biztos nem lesz SZDP-s városgazdája.
Beszélő viszonyban van-e Tőkés Lászlóval, és az miben testesül meg?
Beszélő viszonyban vagyunk, csak olyan ritkán találkozunk, hogy nincs alkalmunk beszélgetni.
Ön szerint hány szavazatot hozhat Önnek az Erdélyi Riportban kifejtett újságírói tevékenysége?
Egyet sem (sőt…). Az újságírás viszont a szenvedélyem és folyamatos kihívás a számomra. Ezért és nem szavazatokért folytatom.
Pj
Mi a véleményed az RMDSZ esélyegyenlõségi politikájáról (gondolok itt természetesen a nõk és férfiak közötti esélyegyenlõségre)? Mit kellene tenni annak érdekében, hogy a nõk jelenléte ténylegesen megváltozzon a romániai magyarság politikájában (és ne csak 7 nõi tagja legyen az SZKT-nak a több mint 140-bõl)?
Véleményed szerint milyen jogi eszközzel lehetne az immár alkotmányos garanciát megvalósítani? A képviselõház által elfogadott alkotmányos szöveg garantálja a nõk esélyegyenlõségét a köztisztségek betöltése esetében, és utolsóként mi a véleményed a kvóta rendszerrõl (jó néhány európai demokráciában bevált)?
Sajnos elég későn épült be ez a kérdés az RMDSZ programjába, de jó, hogy a szövetség megértette a kérdés fontosságát. Ebben Pataki Júliának valamint Eckstein-Kovács Péternek vannak múlhatatlan érdemei. Az esélyegyenlőség biztosításának jogi eszközei elég szűkösek. Ha túl akarunk lépni a jámbor óhajokon, szépen csengő nyilatkozatokon, általánosságokon és néhány diszkrimináció-ellenes rendelkezésen, akkor óhatatlanul eljutunk a kvóta-rendszerhez, amellyel szemben – bevallom – kezdetben nekem is voltak fenntartásaim, mert a hírhedt “numerus claususra” emlékeztetett.
Azóta – remélem – okosabb lettem, és megértettem, hogy a kvóta-rendszer a legrosszabb esetben is csak pozitív numerus claususként értelmezhető, mert nem maximálja a nők képviseletét, hanem épp ellenkezőleg egy minimális határt von meg, amely alatt kötelezővé teszi a szebbik nem reprezentativitását. Attól azonban, hogy ez a rendelkezés beépüljön a román törvénykezésbe még messze állunk.
Szabó Erzsébet
Az egyetemi évek munkaviszonynak számítanak, ha a nyugdíjazás 1998-ban, illetve 1999-ben történt?
A polgári törvények hatása csak a jövőre vonatkozik, ezért – tekintettel arra, hogy a nyugdíjtörvény később jelent meg – azoknak az egyetemi éveit, akik 1998-ban, illetve 1999-ben mentek nyugdíjba, nem tekintik szolgálati időnek. Ennek ellenére több olyan perről tudok, amelyet a nyugdíjasok megnyertek az állammal szemben. Ezekben keresetüket azzal indokolták, hogy a szabályozás alkotmányellenes diszkriminációt tesz nyugdíjas és nyugdíjas
között.
A bírói gyakorlat megosztott: egyes bíróságok a nyugdíjasoknak, mások az államnak adtak igazat. Egyébként tudomásom van róla, hogy a Képviselőház társadalombiztosítási és munkaügyi szakbizottságában dolgoznak egy törvénytervezeten, amelyik módosítja a nyugdíjtörvényt és annak azon rendelkezését, amely szolgálati időként ismeri el az egyetemi tanulmányok idejét kiterjesztené valamennyi nyugdíjasra. Remélem, ezt sikerül mielőbb elfogadtatni.
Mi lesz a sorsa annak a pénzösszegnek, amelyet a cégek rádió és televízió díjként befizettek?
Amennyiben a parlament helyt ad az alkotmánybíróság döntésének (erre nagyon jók az esélyek), úgy a már befizetett összegeket vissza fogják adni.
balek, Nagyvárad
Azt írja a Népszabadság, hogy a tusnádfürdői diáktábort az RMDSZ-szel szemben állók szervezik. Ez azt jelenti, hogy 14 évvel ezelőtt az RMDSZ szembenállt saját magával? Ha a marosvásárhelyi találkozót az idén szervezték először, akkor kik osztják meg a hazai magyarságot, a Markó- vagy a Tőkés-tábor? Apropó tábor: Ön melyikhez tartozik?
Ha jól emlékszem, akkor az első – akkor még bálványosi – táborokat a Fidesz és az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozó platformok, mindenekelőtt a Reform Tömörülés szervezték. A rendezvényt tehát sohasem lehetett klasszikus RMDSZ eseménynek tekinteni. Időközben a Fidesz egyre érzékelhetőbben szembefordult az RMDSZ vezetésével (lásd: Orbán Viktor beszédét), a Reform Tömörülés pedig feloszlott, mint RMDSZ platform és Reform Mozgalomként immár a szövetségtől függetlenül politizál. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy azok gyűltek össze Tusnádfürdőn, akik ma szembenállnak az RMDSZ-szel.
A Félsziget az az RMDSZ-ben egyre népszerűbb „rászervezős játéknak” egy újabb példája. Ez egyébként Tőkés nevéhez fűződik, ő volt az, aki elsőként minden neki nem tetsző RMDSZ rendezvénynek összehívta az ellenrendezvényét (diószegi és nagyszalontai Kossuth-ünnepség, Mecénás Bál és érmihályfalvi Farsangi Bál, RMDSZ-kongresszus és Szatmárnémeti Fórum). Sajnálatos, hogy ez a kisded játék így elburjánzott.
Ha eddig nem jött rá, hogy melyik táborhoz tartozom, az nagy elismerés a számomra. Egyébként minden kérdésben igyekszem a saját fejemmel gondolkodni, de nem tehetek róla, ha véleményem a legtöbb esetben az RMDSZ hivatalos álláspontjához áll közelebb.
nagyváradi polgár, Nagyvárad
Van-e joga egy magáncégnek, ahhoz hogy a nagyváradi villanyoszlopokra 1400 darab DECT típusú rádió adó-vevőt szereljen a lakosok megkérdezése nélkül? És az áramszolgáltatónak van-e joga erre? Egyesek szerint ez a technológia káros az emberi egészségre, főleg a gyerekekére.
Váradon és Biharban van már elég szennyező forrás, illetve vezetjük a rákban meghaltak statisztikáját. Itt vannak a részletek.
A villanyoszlopok az áramszolgáltató vállalat (a RENEL) tulajdonát képezik. Azért, hogy azokon bárki (állami vagy magánvállalt, netán természetes személy) bármit is elhelyezzen, szerződésre van szükség közte és az áramszolgáltató vállalat között. Ezt a megállapodást viszont az 1991/50-es törvény értelmében csak akkor lehet megkötni, ha a villanypóznákat igénybe venni kívánó jogi vagy természetes személy rendelkezik építkezési engedéllyel (még akkor is, ha nem építkezni, csak elhelyezni akar valamit).
Az építkezési engedélyt a helyi tanács illetékes osztálya adja ki, s az ő kötelessége megvizsgálni azt, hogy az elhelyezni kívánt tárgy (ami lehet rádió adó-vevő, kábel, reklám vagy bármi) sérti-e a városképet. Amennyiben a nagyváradi cég rendelkezik ezekkel a dokumentumokkal, úgy jogszerűen helyezte el adó-vevőit, s ez lakossági jóváhagyásra már nem szorul.
Az, hogy a mágneses rádióhullámok károsak az egészségre, még nem bizonyított. Képzett elektrofizikus barátommal konzultáltam, aki elmondta, miszerint orvosi vizsgálatok tucatjait végezték el azokon, akik évtizedekig transzformátor-állomásokon dolgoztak (ott a mágneses hatás sokkal nagyobb) és semmilyen elváltozást nem találtak, s ismeretes, hogy Japánban a függővasutat elektromágnes tartja a magasban, amelyiknek a teljesítménye tizenhétszer nagyobb az áramszolgáltató vállalatok transzformátorainál, ennek ellenére az utasok és a vasút személyzete semmilyen egészségkárosodást nem szenvedett.
tisztafej, otthon
Mi az ön hozzáállása a Gross-jelentéshez?
Tüzetesebben elolvastam a jelentést. Meghökkentő, mennyire egybevág azzal az elképzeléssel, amelyet magam is vallok, s amelyet egyik kérdezőnek (már nem emlékszem a nevére) részletesebben is kifejtettem (nagy szellemek, ha találkoznak). Mindenképpen örvendetes, hogy létezik ez a dokumentum – még akkor is, ha csak ajánlás – mert komoly érveket szolgáltat az RMDSZ-nek, belföldi illetve külföldi tárgyalásaihoz.
Ugyanakkor megfigyelhető, hogy mennyire precíz az autonómia felső határainak kijelölésében (nem érintheti az állam szuverenitását, tárgyalások útján hozható létre, be kell építeni a belső jogrendbe és az alkotmányba, nem alakulhat olyan rendszerré, hogy bizonyos etnikum irányítson egyes régiókat stb.). Ezek fontos és megszívelendő rendelkezések.
Azt hiszem, hogy jó alapot teremt az RMDSZ régóta késlekedő autonómia-koncepciója kidolgozásához.
Máthé István , Kolozsvár
Tudomásom szerint a képviselő úr tagja volt a képviselőházi egyeztető bizottságnak, amely májusban a jogtanácsos szakmáról hozott törvényt tárgyalta. Ezzel kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy körülbelül mikor jelenik meg az így elfogadott törvény a Hivatalos Közlönyben, és hogy ismertesse ennek a rövidre sikeredett törvény főbb jellemvonásait.
A jogtanácsosok jogállásáról szóló törvénynek mér meg kellett volna jelennie a Hivatalos Közlönyben, hiszen úgy tudom, hogy az egyeztető bizottság jelentését mindkét ház elfogadta, így az elnöknek 20 nap után ki kellett volna hirdetnie (vagy visszaküldeni a parlamentbe, de erről nincs tudomásom, mint ahogyan arról sem, hogy a jogszabályt megóvták volna az alkotmánybíróságon).
Sajnos a törvényről –volt jogtanácsosként – nem sok jót mondhatok. Eredetileg az lett volna a célja, hogy liberális hivatássá avanzsálja a jogtanácsosi státust (hiszen ők szakosodtak gazdasági, pénzügyi jogban, munkajogban stb.), ehelyett azonban (győzött az ügyvédek lobbyja, akik féltek a konkurenciától) a jogtanácsosok röghözkötése lett belőle. Előírásai szerint a jogtanácsosoknak csak egy munkahelyük lehet: vagy közintézményeknél (amelyeket kinevezés alapján foglalnak el) vagy gazdasági társaságoknál (amelyet munkaszerződés alapján töltenek be).
Tekintettel arra, hogy Romániában a cégek több mint kétharmada kis és középvállalat, amelyeknek nincs annyi jogi munkájuk és pénzforrásuk, hogy munkaszerződéssel jogtanácsost alkalmazzanak, hanem inkább ügyvédeknek adnak eseti megbízást, a jogtanácsos kihalóban lévő állatfajjá változik, amelyet az ENSZ védelme alá kellene helyezni.
Elnézést, ha politikushoz méltatlanul válaszoltam és nem tudtam visszafogni cinizmusomat, de az egyik legnagyobb igazságtalanságnak tartom ezt a törvényt, amelyet a jogászokkal szemben a törvényhozás elkövetett.
Egy népe egységéért aggódó magyar
Mi az oka annak, hogy Zilahon 2002-ben és 2003-ban is a református egyház külön ünnepelte meg március 15-ét, és nem az RMDSZ-szel közösen?
Erről a református egyház illetékeseit kellene megkérdezni, hiszen ők zárkóztak el az elől, hogy részt vegyenek az RMDSZ rendezvényein. Sajnálatosnak tartom magatartásukat.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
