2026. október 19. hétfő
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Tiszteletbeli román konzulátust nyitnának Gyulán

szerk. 2003. szeptember 17. 13:46, utolsó frissítés: 13:30

Magyarországi látogatása utolsó napján Ion Iliescu arra biztatta az ottani román kisebbséget, hogy -- hasonlóan az RMDSZ-hez -- bátran képviseljék érdekeiket, mert ez megmaradásuk záloga.




140 éves román tanszék az ELTE-n

Hivatalos magyarországi látogatása második, befejező napján Ion Iliescu ellátogatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol magyar partnere, Mádl Ferenc társaságában részt vett a román tanszék megalakulásának 140. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.

"Bízom abban, hogy emelkedni fog a magyarországi felsőoktatási intézmények román szakjára járó román nemzetiségi fiatalok száma, és remélem, a román nyelv és irodalom súlya is növekedni fog az itteni oktatásban" -- mondta az ünnepségen tartott beszédében Iliescu. Hozzátette: tapasztalatai szerint az ELTE-n, valamint a Szegedi Tanárképző Főiskolán és Békéscsabán folyó oktatás hozzájárul ahhoz, hogy a magyarországi románság szellemi képviselői megfelelő képzést kaphassanak. Ion Iliescu beszédében fontosnak nevezte, hogy a bukaresti egyetemen is létezik magyar nyelvi tanszék.


Mádl Ferenc köztársasági elnök, az ELTE díszdoktora arról emlékezett meg, hogy a román tanszék létrehozása utáni első években az az Eötvös József volt a kultuszminiszter Magyarországon, aki a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt is kidolgozta. A magyar államfő hangsúlyozta: az ELTE-n különösen nagy hangsúlyt helyeznek más népek, elsősorban a régióban élők kultúrájának tanítására. Ion Iliescu könyvadományt nyújtott át a román tanszéken, amely Románia történelmének új feldolgozását, és a klasszikus román irodalom alkotásaiból készült sorozatot tartalmazta.


Parlamenti együttműködés

Ezután a román elnök a parlamenti kapcsolatokat, és az elmúlt tizenhárom esztendő tapasztalatait tekintette át Szili Katalinnal, a magyar Országgyűlés elnökével a Parlamentben. Szili Katalin a találkozó után újságíróknak elmondta: kölcsönösen megállapították, hogy a két ország közötti kapcsolatok kiegyensúlyozottsága tekintetében nagyot léptek előre.

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy ez év februárjában Bukarestben aláírta Valer Dorneanuval, a képviselőház elnökével a magyar és a román parlament képviselőháza közötti stratégiai partnerséget megteremtő együttműködési programot. Szili Katalin elmondta: ennek keretében a román képviselőház elnöke meghívást kapott a Magyarországon október 9-11 között megrendezendő ratifikációs konferenciára, hogy megfigyelőként vegyen részt az eseményen, amelyen találkoznak az Európai Unió jelenlegi és csatlakozásra váró országainak képviselői. "Mi nyitottak vagyunk tapasztalataink átadására, amelyek a csatlakozás jogharmonizációs kérdéseit ölelik fel" -- fogalmazott Szili Katalin.



A házelnök közlése szerint globalizációs kérdésekről is tárgyaltak, amelyek -- szavai szerint -- alapvetően gazdasági, szociális és környezeti kihívásokat jelentenek. Hozzátette: a román köztársasági elnöknek nemrégiben jelent meg ezzel kapcsolatos könyve. Szólt arról is, Ion Iliescu köszönetét fejezte ki, amiért Magyarország az elsők között ratifikálta Románia NATO-csatlakozását.


Ortodox kápolna, Gozsdu Alapítvány

Ion Iliescu ezután felkereste a Magyarországi Román Ortodox Egyház felújítás alatt álló budapesti kápolnáját. Az 1900-ban létesített kápolna helyreállítása öt éve tart, a felújítást Románia és Magyarország az idén egyaránt támogatta. Mostanra sikerült helyreállítani a tetőszerkezetet, a felújítás befejezéséhez azonban még mintegy 250 millió forintra lenne szükség. Az eseményen elhangzott, hogy Románia az idén 14 millió, Magyarország pedig 6 millió forinttal támogatta a helyreállítást.

Az elnök ezután a budapesti Gozsdu-udvarba látogatott, amelynek felújítása a tervek szerint két-három éven belül megvalósulhat. Az udvarban lakásokat, üzleteket, vendéglőket tervez kialakítani a befektető. Iliescu még hétfőn közölte az újságírókkal: Románia nagyra értékeli a magyar kormány javaslatát arra vonatkozóan, hogy közös felügyelet és társfinanszírozás mellett jöjjön létre a kulturális célú Gozsdu Alapítvány, Gozsdu Manó XIX. században megfogalmazott végrendeletének szellemében, Gozsdu-udvarbeli székhellyel. A Gozsdu-udvarban kell kialakítani az alapítvány budapesti intézményeit: egy múzeumot, egy könyvtárat és a magyar-román stratégiai partnerség intézetét – tette hozzá az elnök.


Román tiszteletbeli konzulátus Gyulán

A délután folyamán a gyulai Román Kulturális Központ bővítéséről tárgyalt a román köztársasági elnök a Békés megyei városban -- közölte Perjési Klára polgármester. Perjési elmondta, a bővítés tervei már elkészültek, és várhatóan a mintegy 400-450 millió forintba kerülő beruházáshoz az önkormányzat a magyar kulturális, valamint oktatási minisztériumhoz kíván támogatásért folyamodni. A tervek szerint az új szárnyban kapna helyet egy könyvtár, amely segítené a román anyanyelvű oktatást, de ide kerülne az országos román önkormányzat által kiadott román nyelvű hetilap szerkesztősége és egy rádióstúdió is.



A város polgármestere és Tóth Imre, a térség országgyűlési képviselője felvetette az elnöknek, hogy a Román Köztársaság létesítsen Gyulán egy tiszteletbeli konzulátust, mert ugyan Szegeden már működik a szomszédos országnak főkonzulátusa, a legnagyobb lélekszámú román kisebbség Békés megyében él.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, közlése szerint, a román kisebbség helyzetének javítását célzó dokumentumot nyújtott át a magyarországi látogatáson tartózkodó román köztársasági elnöknek kedd este Gyulán. Ahogy Kreszta Traján elmondta, a feljegyzésben egyebek mellett arra kérik Ion Iliescut, hogy a magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottságnál vesse fel a román kormány, hogy a magyarországi románság anyanyelvű oktatásának támogatása nem fedezi a költségeket. A magyar oktatási tárcánál lehet ugyan kiegészítő támogatásért pályázatot benyújtani a nemzetiségi iskolákat működtető önkormányzatoknak, ám a kisebbségi önkormányzat szakembereinek számítása szerint így is csak a költségek átlagosan 75 százaléka teremthető elő.


Több határátkelő

A román elnöknek átnyújtott javaslatok között szerepel továbbá, hogy növeljék a térség határátkelőhelyeinek súlykapacitását, azaz a jelenlegi 3,5 tonna súlyhatárt emeljék 7,5 tonnára, például a Battonya-Tornya határátkelőhelyen, valamint Kiszombornál és Méhkeréknél. A kisebbségi vezetők azt is kérték vendégüktől, hogy ahol eddig ideiglenes határátkelőket nyitottak, például Eleken és Dombegyházán, ott legalább nappal teremtsék meg az állandó átkelés lehetőségét.

Grósz György, a békéscsabai román kisebbségi önkormányzat elnöke a találkozót követően elmondta: Ion Iliescu rövid hozzászólásában arra biztatta vendéglátóit, hogy -- hasonlóan a romániai magyarságot képviselő RMDSZ-hez -- bátran képviseljék a magyarországi románság érdekeit, mert ez megmaradásuk záloga.

Hírforrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS