Nastase sem tartja be a törvényt
S.M. 2003. szeptember 24. 19:16, utolsó frissítés: 18:57A korrupcióellenes törvény nem gátolja, sőt, #b#elősegíti#/b#, hogy a köztisztviselők, élükön Nastaseval, megkerüljék – áll a Transparency International elemzésében. A szervezet októberben megjelenő felmérésében valószínűleg Albániánál is rosszabb osztályozást ad Romániának.
Látszatjogszabály
Románia lakossága a korrupciót olyan jelenségként fogják fel, amely elriasztja külföldi befektetőket, és aláaknázza az állam intézményeibe vetett bizalmat – ezekre a következtetésekre jutott a Transparency International - a berlini székhelyű nemzetközi szervezet, amely a korrupcióellenes törvény hatásait vizsgálta a Nyílt Társadalomért Alapítvány (FSD), a Társadalompolitikai Intézet (IPP), és a Jogi Forrásközpont (CRJ) közreműködésével.
A négy szervezet közös tanulmányában kimutatta, hogy ellentétek vannak a törvény minősége, a hatóságok teljesítménye és a lakosság elvárásai között, és ez a jelenség elegendő arra, hogy aláássa az intézményekbe vetett bizalmat. Hat hónappal a jogszabály életbelépése után az elemzés nemcsak a törvény hiányosságaira mutat rá, hanem arra tényre is, hogy csak részben tartották be. Az ügy annál súlyosabb, hogy a „bűnösök” az állam magas tisztséget betöltő hivatalnokai, a parlament tagjai, köztisztviselők a központi és helyi közigazgatási rendszerben.
Mostanáig még senkit sem büntettek meg, ami szintén azt jelzi, hogy senki sem veszi figyelembe – magyarázza Renate Weber, a Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöke. A jogszabályt maguk a hatóságok sem tisztelik, élükön Adrian Nastaseval. Ezenkívül óriási hiányosságai vannak, valamint indokolatlanul, és kendőzetlenül kivételez. Ahelyett, hogy csökkentené a korrupciót, a törvény olyan kitételeket tartalmaz, amelyek elősegítik azt, és diszkriminatív jogi eljárásokat vezet be – áll a jelentés összefoglalójában.
A tanulmány szerint, amelyet a Nyílt Társadalomért Alapítvány közvélemény-kutatási adatai alapján állítottak össze, a romániaiak 80%-a általános jelenségnek tartja a korrupciót. Amíg 1989 előtt az ország lakosságának 10% érezte ezt súlyos problémának, addig 2000 utánra ez az arány 46%-ra növekedett. A korrupcióellenes törvény elfogadása nem változatta meg a közvélekedést a jelenlegi kormány soraiban burjánzó korrupcióról – mutat rá a tanulmány.
Akik a törvény felett állnak
A jogszabály kiskapui, és az egyik napról a másikra történő meggazdagodás lehetősége a legfőbb okai a korrupciónak -- vélik az ország lakói. Erre még rátevődik az intézmények vezetőinek hozzá nem értése, a bürokrácia, az alacsony bérek, és a politikai alapon történő szakmai kinevezések. Negatív hatásai pedig az életszínvonal csökkenése: a szegények egyre szegényebbek, a gazdagok pedig egyre vagyonosabbak lesznek. A parlamenti képviselők vezetik a korrupciós listát, őket követik az orvosok, a bírók, a rendőrök, az üzletemberek és a miniszterek.
Weber úgy véli, hogy Romániában léteznek bizonyos embercsoportok, amelyek a törvény felett állnak. Legalábbis erre utal az a tény, hogy amikor bizonyos tisztségviselők hágják át a törvényt, a felelőségre vonás egyszerűen elmarad.
Weber kihangsúlyozta, hogy a legnagyobb szabálytalanságokra az új vagyonnyilatkozatok adnak módot: a kormány honlapján az egyetlen elavult vagyonbevallás magáé a miniszterelnöké, Adrian Nastase-é. A vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok valódisága és az összeférhetetlenségi helyzetben levő parlamenterek nem ellenőrizhetők le -- fejti ki a tanulmány -- , holott a törvény ellenőrző bizottságok felállítását írja elő. Sikerült ugyanis kiskaput hagyni a jogszabályban, és így az nem dönt ezen bizottságok megalakulásának időpontjáról.
A kutatásból kitűnik, hogy a megyei hatóságok honlapjai közül egyedül Arges megyében szerepelnek a tanács elnökének, alelnökének és a tagok vagyonnyilatkozatai. Amikor ezt számon kérték rajtuk, a hatóságok a szakképzett személyzet hiányára hivatkoztak.
Egy másik probléma, amelyre utalás történik, hogy a megválasztott tisztviselők csupán első fokú rokonságától kérnek vagyonnyilatkozatot, holott az aktív üzleti tevékenységet folytató köztisztviselők cégeit a másod- és harmadfokú rokonság is igazgatja. 47,074 helyi képviselőből 2,716 van összeférhetetlenségi helyzetben, de néhány héttel a 318-as törvény alkalmazása után még nem választottak a tisztségük és az üzlet között.
Lejáratott bírói tekintély
Irrelevánsnak tekinthető a Nép Ügyvédjének nevezett intézmény, annak ellenére, hogy hatásköre révén sokat tehetne az állampolgárok védelmében. Ez a közvetítő nem elegendő, hogy megvédje a lakosságot a közigazgatás, a korrupció és a jogszabályok kiskapuitól. És ezen a korrupcióellenes törvénycsomag sem tudott változtatni – fejti ki a tanulmány.
A törvénycsomag elfogadásának dacára az igazságszolgáltatást továbbra is a politikai játszmák befolyásolják. A bírói tekintélyt csak az alkotmány módosításával, a bírák kinevezésével, előléptetésével és büntethetőségével kapcsolatos jogszabályok megváltoztatásával lehet megerősíteni.
Románia Zimbabwénál is korruptabb
Van egy európai ország, amely még Zimbabwénál is korruptabbnak tűnik, és ez az egy hamarosan csatlakozik az Európai Unióhoz -- állapítja meg Mark Percival, a New York-ban bejegyzett civil szervezet, a Románia Agytröszt (Romania Think Tank, RTT) elemzője.
Ha továbbra is ez marad a trend – véli Percival --, nem kizárt, hogy 2003 októberében (mikor a Transparency International nyilvánosságra hozza idei nemzetközi felmérését) Romániát Albániánál korruptabb országként fogják besorolni. A legutóbbi Transparency-mérés 102 országot rangsorolt úgy, hogy az utolsó helyekre a korrupcióval leginkább átitatott államok jutottak.
Így került Románia a 77., Zimbabwe, Tanzánia, India és Oroszország a 71. helyre. A következő legrosszabbul megítélt EU-tagjelölt a Cseh Köztársaság és Szlovákia, mindkettő az 52. a listán, Bulgária pedig a 45. Bukarest most nemcsak a korrupció elleni fellépésben marad alul, hanem több mint valószínű, hogy hiába törekszik működő piacgazdaságként elismertetni magát.
Az EU csatlakozási menetrendje szerint az idén kéne ezt az elismerést az országnak beszereznie, de Jonathan Scheele, az EU küldöttségének romániai vezetője (gyakorlatilag az EU nagykövete) már júliusban azt közölte, az Unió arra számít, Romániát csak jövőre tudja európai jellegű piacgazdaságként elismerni – állapítja meg a politológus, aki témája, az angol-román kapcsolatok kutatása kedvéért román nyelven is megtanult.
A halasztás azért helyénvaló, mert ezt az elismerést elég kínos volna az EU-nak visszavonni, másrészt így a román kormány nagyobb buzgalommal törekszik a cím elérésére. Ha már most megkapná az elismerést, könnyíteni kellene majd a megítéléséhez szükséges feltételeken, mert jelenlegi gazdasági helyzetében Románia folyamatosan nem volna képes eleget tenni az elvárásoknak -- vélekedik Percival.
Illusztráció: Fernando Krahn grafikái
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
