Új autonómia-törvénycsomaggal rukkolt elő az EMNT szakértőcsoportja
tudósító:Sipos Géza 2003. november 19. 17:13, utolsó frissítés: 17:13#b#Személyi#/b# elvű és #b#területi#/b# autonómiáról írtak törvénycsomag-tervezetet az EMNT szakértői. Székelyföldnek teljes kétnyelvűséget és külön választási rendszert gondolt ki a testület. A csomagot a Csapó-féle autonómia-tervvel és az RMDSZ programjával együtt közöljük (letölthető formában).
– Segíteni szeretnénk azoknak, akik komolyan veszik és gyakorlatba akarják ültetni a jelenkori Románia egyik alapító okmányát, az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatot – jelentette ki Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményező testületének soros vezetője szerdán Kolozsváron. Az EMNT autonómiával kapcsolatos törvénytervezet-csomagját a cigarettafüsttel bőven átitatott Bulgakov Kávéházban mutatta be.
Szilágyi a tájékoztatón arra hivatkozott, az Európai Uniós közösségi joganyagot, az acquis-t nemcsak a gazdaság, hanem a nemzetiségi kérdés vonatkozásában is át kell venni. – Márcsak azért is, mert közösségi támogatásokat sokkal könnyebb akkor lehívni, ha Románia régiós államszerkezete az EU országaiban megszokottakra fog hasonlítani – villantotta fel az előnyöket a képviselő. Azt is közölte: az EMNT december 13-án alakul meg Kolozsváron.
Két elv, három törvényjavaslat
A javaslatokat a kidolgozó szakértőcsoport koordinátora, Bakk Miklós politológus részletezte. Bakk elmondta: két autonómia-elv érvényesítésére egyelőre három törvénytervezetet dolgoztak ki, melyek kis módosítással parlament elé nyújthatók. Két autonómiaformát képzeltek el: a személyi elvűt és a területit (az előbbit minden kisebbség érvényesíthetné, a területi autonómia elnyerésére a tömbben élő magyarságnak nagyobb az esélye).
A régiók mibenlétét taglaló kerettörvény a megyék fölött álló államigazgatási szervként határozza meg az új közigazgatási egységet, amely közvetlenül választott testületek révén kormányozza magát. A jogköröket a központi állam és a régió megosztja egymás között. (Például a honvédelemmel és a pénzügypolitikával csak az állam foglalkozik, a közrend biztosításával, az oktatással, a turizmussal, szociális kérdésekkel a régió, de környezetvédelemről közösen döntenek.)
Teljes kétnyelvűséget a Székelyföldön!
A Székelyföld speciális régió státust kapna a második törvényjavaslat elfogadása esetén. Itt az EMNT elképzelése szerint az államigazgatásban és az oktatásban teljes körű kétnyelvűség valósulna meg. Tehát hivatalos ügyekben mindenki anyanyelvén fordulhat a közigazgatási intézményekhez. Másrészt magyar és román diákok azonos mértékben tanulnák egymás nyelvét, kultúráját különálló vagy tagozatos iskolákban.
A Székelyföldön sajátos regionális választási rendszert vezetnének be az EMNT szakértői azért, hogy a románság és a magyarság egyaránt biztosítva láthassa képviseletét a régió vezető szerveiben. Eszerint (a népszavazási lélekszámok alapján) 80% jutna a magyarságnak és 20% a helyileg kisebbségben élő román közösségnek. A jelöltlistákra bárki felírathatja magát nemzetiségtől függetlenül – tehát elképzelhető, hogy alkalmassági alapon egy magyar közösség román jelöltet indít a regionális választásokon (vagy fordítva).
Csíkszereda lenne öt évre a "főváros"
A Székelyföld autonómiáját külön törvény fogadná el, ami a másik két jogszabály-tervezettel ellentétben ki is jelöli a régió határait. Ezek szerint az autonóm régió a mostani Hargita és Kovászna megye mellett a történelmi Marosszék egyes részeivel egészülne ki. A régió határait politikai egyeztetéssel kell kijelölni. A régióhatáron fekvő helységek 5 év után helyi népszavazással kérhetik a régióba való ki- és belépést.
A szakértők (a székelyföldi városok közti rivalizálást és a földrajzi helyzetet figyelembe véve) egyelőre Csíkszeredát javasolják "régió-fővárosnak", de ennek végleges eldöntésére is 5 éves türelmi időt szánnak.
Pénz- és kulturális ügyek
Ami a pénzügyeket illeti, az elképzelés szerint a régióban megtermelt adó 60%-a maradna a régió feladatainak ellátására, 20% jutna belőle az állam központi költségvetésébe, és 20% a régióközi szolidaritási alapba. Ez a pénzalap segíti ki a rosszabb anyagi helyzetben levő területeket. A kormány ehhez a pénzhez csak hozzátehet, el nem vehet belőle.
A személyi elvű (avagy kulturális) autonómiával bármely közösség élhet – ebben a kérdésben a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer lehet a minta, ahol a kisebbségek testületei az önkormányzatok mellett hoznak döntéseket. A személyi autonómia elve az egyházak, például a zsidó közösség szervezési modelljén alapul – magyarázta a Transindexnek Bakk Miklós, aki arra hivatkozik, Dél-Tirolban 12 év telt el az autonómia bejelentése óta, míg 1992-re minden részletkérdés a gyakorlat alapján tisztázódott.
Dialógussal az ország modernizálásáért
A régiós államszervezés az EMNT felfogásában nagyban korszerűsítené a hazai közigazgatást, hozzájárulna az ország modernizálásához, és ezáltal az EU-csatlakozáshoz vinne közelebb, amely román-magyar közös érdek. Az EMNT szerint, ha a többéves háború sújtotta Szerbiában sikerült területi autonómiát, nemzeti tanácsokat létrehozni, akkor nálunk sem lehet akadálya a regionalizációnak. Szilágyi Zsolt visszautasította a kormány fenyegetéseit, mondván, dialógussal és nem erőszakoskodással kell dűlőre jutni.
– Az autonómia-törvények elfogadása feltehetően öt-hét évbe fog telni, de talán már a következő törvényhozás elfogadhatja. A jó esetben 2007-08-ban bekövetkező EU-csatlakozás előmozdíthatja az ügyet – így válaszolt Toró T. Tibor képviselő több újságíró felvetésére, hogy mire számít, amikor a tervezetek parlamenti elfogadásáról beszél.
A két önrendelkezési forma egyaránt fontos
A képviselő arról is szólt, hogy a személyi elvű és a területi autonómiát egyszerre kell elfogadni, és az EMNT egyenlő erőfeszítéssel fog dolgozni mindkét önrendelkezési forma elfogadásáért. Toró T. Tibor és Bakk Miklós szerint a nemzetközi felfogás, az Európa Tanács legújabb ajánlásai is az önrendelkezés minél szélesebb körű elfogadottságát jelzik.
Toró arra is kitért, hogy azért is volt szükség az EMNT műhelymunkájára, mert az autonómiával való jogászi-politikusi foglalatosság az RMDSZ-ben a kormányrakerülés óta szünetel. Toró szerint alapvető fontosságú dialógusra van szükség az egész román társadalommal az autonómia kérdéséről, mert ez 13 év alatt elmaradt, részben azon RMDSZ-esek hibájából, akik nem voltak bátrak ezt felvállalni.
– Amúgy az önrendelkezés elvével
szinte minden magyar közéleti személyiség és politikus egyetért, csak részleteivel kapcsolatosan van számos véleménykülönbség – mondta a politikus Alina Mungiu-Pippidi (a Román Akadémiai Társaság nevű agytröszt vezetője) szavaival RMDSZ-es kollégáira célozva. Pippidi szerint az RMDSZ-esek 1996-ban nem az önkormányzaot, hanem inkább a valódi kormányzást választották.
A nyilatkozók a Csapó József-féle székelyföldi autonómia-tervre is kitértek. Toró T. Tibor szerint a Csapó-statutumtervet korszerűsíteni kellett. Bakk Miklós a Transindex-szel azt közölte, az EMNT szakértőcsoportja által kidolgozott mostani terv ugyan konkurenciája lesz a Csapóénak, ám ők nem szándékoznak kiélezni ezt a helyzetet. (Elviekben a már megalakult Székelyföldi Nemzeti Tanács az EMNT integráns része.)
A sajtótájékoztató végén Szilágyi Zsolt már sokadik alkalommal magyarázta el, hogy az EMNT semmiféle választáson nem indul, Toró T. Tibor meg azt, hogy aktív külpolitizálással próbálják elérni, hogy a régiók révén hatékonyabb legyen az ország közigazgatása. – A tájékoztatás érdekében például találkozót kérünk Jonathan Scheele-től, az EU romániai nagykövetétől – zárta rövidre a képviselő az EU ellenérzéseit firtató kérdéshalmazt.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
