Rátennék a kezük az érdekvédelemre?
Sipos Géza 2003. november 24. 15:55, utolsó frissítés: 15:55Kizárlólag a most parlamentben levő szervezetek képviselhetnék a kisebbségeket – áll egy határozat-tervezetben. Az ötlet jogilag aggályos, #b#csalafinta is#/b#, de gátat kell vetni az etnobiznisznek – mondja egy RMDSZ-jogász.
Törvénytervezet-csomagot mutattak be csütörtökön az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményező testületének szakértői az ország regionalizálására és a Székelyföld autonómmá tételére. Az RMDSZ egy héttel ezelőtti, az alkotmány módosításáról szóló konferenciáján hangzott el, ideje volna egy áramvonalasabb kisebbségi törvényt-tervezetet újra benyújtani.
Szintén a múlt héten figyelmeztetette az érintetteket az erdélyi civil szervezetek levelezőlistáján, az ERMACISZ-on Boros Zoltán, a bukaresti magyar tévéműsor volt főszerkesztője, jobboldali médiapolitikus arra, hogy a kisebbségi képviselők frakciója monopolizálni szándékszik a kisebbségi érdekképviseletet.
Jelenleg a testület azokból a képviselőkből áll, akikre elegendő számban szavaztak kisebbségi nemzettársaik azért, hogy elnyerjék a minden nemzeti közösséget megillető egy parlamenti helyet. Kivételt képeznek a magyarok, aki az RMDSZ által és nem egyszemélyes kisebbségi képviseletük által vannak jelen a parlamentben.
A szóban forgó frakció
"elfogadott egy törvénymódosítás-tervezetet, amely szerint a kisebbségek érdekképviseletét felvállaló mai nemkormányzati szervezeteket fel kell számolni. Kivételt képeznének a jelenleg is a Parlamentben ülő képviselők szervezetei és az RMDSZ. A többiek újra bejegyeztetéséhez a tervezet olyan kritériumokat sorol fel, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik más szervezetek megalakulását... A Helsinki Bizottság nevében Gabriel Andreescu romániai társelnök már tiltakozott a képviseleti monopólium törvénybe iktatása ellen – áll Boros levelében.
30 ezer aláírás egy kisebbségi szervezethez?
A törvénytervezet tulajdonképpen az egyesületek, alapítványok bejegyzését szabályozó 26/2000 számú kormányhatározat módosítása szeretne lenni. A teljes tervezet nem érhető el a frakció dokumentumai között a képviselőház honlapján. A szervezetek újrabejegyzésével kapcsolatosan Boros Zoltán a következőket idézi a dokumentumból:
"A kisebbségi szervezetek létrehozása. Nemzeti kisebbséghez tartozó személyek szervezete akkor kaphat jogi személyiséget, ha tagjainak száma eléri a közösség népszámlálásban kimutatott létszámának 30%-át, ami nem lehet több, mint 30 000." (37.4 cikkely). "Azok a kisebbségi szervezetek, amelyek a módosítás életbelépésekor tagjai a Kisebbségi Tanácsnak, megõrzik jogi személyiségüket. (37.10 cikkely). Az összes többi szervezet elveszti azt és köteles újból kérni a bejegyeztetést."
Andreescu: a módosítás nagyon zavarna
A tervezetet a Helsinki Bizottság emberjogi szervezet nevében Gabriel Andreescu véleményezte. A jogszabály a kisebbségi képviselet monopolizálásának a veszélyét hordozza magában, vélte a szervezet társelnöke.
Andreescu a javaslatban elõírt feltételeket (30%, de nem több mint 30 000) a nagyobb számú kisebbségek esetében teljesíthetetleneknek tartja. Úgy véli, a jogszabály elfogadása súlyosan megzavarná a kisebbségek belsõ életét és veszélyeztetné a kisebbségi érdekképviseletre kialakított rendszert. Gabriel Andreescu az APADOR-CH nevében kérte a tervezet visszavonását és javasolta egy kisebbségi és etnikai törvénytervezet kidolgozását.
A Transindex Varga Attila jogászt, Szatmár megye képviselőjét kérdezte az RMDSZ-féle kisebbségi törvényről és a kisebbségi képviselők szervezet-bejegyzési javaslatáról. Varga (aki tagja volt az alkotmány-módosításon dolgozó szakbizottságnak) azt nyilatkozta: a kisebbségi törvényt már 1995-ben benyújtották. A törvényszöveg nemcsak kisebbségekről, hanem autonóm közösségekről is szólt,
azonban érdemi vita soha nem folyt róla
a parlamentben, s le is került a napirendről. – Egy különbizottság több mint egy évig ült rajta, és a vita arról folyt, szükséges-e egyáltalán külön törvényben szabályozni a kisebbségek helyzetét. Most az alkotmány mondja ki, hogy kell a külön törvény – magyarázza a képviselő, hozzátéve, hogy az autonóm közösség fogalmát a spanyol alkotmányból emelték át a tervezet kidolgozói.
Varga Attila szerint 1995-ben is a dél-tiroli és a spanyol példából ihletődtek a törvényalkotók, akárcsak most az EMNT törvénycsomagjának kidolgozói. – De ami e két referencia-területet illeti, csak az eredményeket tudjuk hasznosítani, a hozzájuk vezető utat nem. Nem mehetünk vissza az 1960-as, 70-es évekbe – utal a képviselő többek között a spanyolországi Franco-diktatúrára, és arra is, hogy az olaszok mind a mai napig fogcsikorgatva ismerik el a dél-tiroli német kisebbség jogait.
Csalafinta gátat az etnobiznisznek
Ami a kisebbségi frakció és a nemzeti közösségek szervezeteit tömörítő fórum, a Kisebbségi Tanács módosítási javaslatait illeti, Varga elismeri, tisztán emberjogi szempontból valóban aggályos az elképzelés. – Ellenben gátat kell vetni a virágzó etnobiznisznek. Nálunk minden törvényhozási ciklus elején megugrik a kisebbségi közösségek száma, mert valakik ebben jó üzletet látnak.
Így a nem-magyar kisebbségi szervezetek között sokszor vita, valóságos cirkusz támad. Ezért találták ki ezt a módosítási javaslatot, amely – persze kissé csalafinta módon – csak azokat a szervezeteket ismerné el, amelyek jelenleg képviseltetik magukat a parlamentben. Ez "nem magyar ügy", de mi nem is mehetünk szembe vele – nyilatkozza a képviselő, arra hivatkozva, a magyar kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény is kimondja, milyen kisebbségek élnek Magyarországon.
"Potya" tanácsosi funkciókat szeretnének
Varga elmondása szerint a kisebbségi képviselők a módosítást még nem nyújtották be az illetékes, kisebbségekkel és emberi jogokkal foglalkozó parlamenti bizottsághoz. Ennek oka az lehet, hogy a kérdést a helyhatósági választások újraszabályozásával akarják összekapcsolni. – Azt szeretnék elérni, hogy a helyi tanácsokba automatikusan, mindenféle bejutási szavazathatár nélkül kerüljenek be kisebbségi képviselők – mondja Varga Attila, aki ebben is az etnobiznisz jelét látja.
A kisebbségi frakció javaslatát nem kizárt, hogy elfogadják, hiszen a testület a PSD-kormány hű támogatója. A kisebbségi szervezetek újrabejegyztetési kötelezettsége márcsak azért is aggályos, mert így egy törvény visszamenőleges hatállyal érvénytelenítene amúgy rendbenlevő, a szervezetek jogi státusát elismerő bírósági döntéseket.
Az RMDSZ ellenzékének számító EMNT, a Székely Nemzeti Tanács, a polgári körök és a Magyar Polgári Szövetség közül ez utóbbit érintené a tervezet (az előbbiek nem szándékoznak bejegyezni magukat.) A Szász Jenő udvarhelyi polgármester nevével fémjelzett szervezet az Udvarhelyi Polgári Egyesület alapszabály-módosításával jött létre, és bejelentette, indul a helyhatósági választásokon. Ám a módosítás-tervezet még tavaly novemberben készült, s egy év alatt sem jutott el a szakbizottságig, ráadásul a PSD is úgy gondolhatja: kár a választási menetrendről szóló vitát hivatalból járó kisebbségi tanácsosi tisztségekkel is felbolygatni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
