2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Bush mindig is el akarta űzni Szaddámot

Szin Péter 2004. január 12. 12:47, utolsó frissítés: 12:47

Bush az iraki háborút sohasem indokolta, és tulajdonképp #b#előre eldöntötte#/b#. Szaddámról az elnök a kezdetektől fogva előítélettel beszélt. A beavatokozást ellenző amerikai expénzügyminiszter most kipakol.





Irakról előre döntött Bush

Már úgy lépett hivatalban George W. Bush amerikai elnök 2001 januárjában, hogy Irak megtámadását és Szaddám Huszein eltávolítását már eltervezte – állítja Paul O'Neill egykori amerikai pénzügyminiszter kedden megjelenő könyvében, melyből részleteket közöl az amerikai sajtó. A hét hónappal később bekövetkezett New York-i és washingtoni terrortámadást eddig úgy értékelték politikusok és elemzők, hogy ennek okán vált agresszívebbé az amerikai külpolitika.

O'Neill szerint Bush kezdettől fogva kereste a támadás módját, és az agresszív fellépést már a beiktatása utáni első nemzetbiztonsági tanácsi ülésen sürgette. Az elnök a kezdetektől fogva azzal érvelt a háború mellett, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak és meg kell állítani. (A fegyvereket soha nem találták meg.) Szaddám Huszein volt iraki elnökről a kezdetektől fogva előítélettel beszélt Bush, ő volt a "rossz ember", akit meneszteni kellett – mondta O'Neill az egyik legnézettebb amerikai tévéadó, a CBS 60 perc című adásában vasárnap este.




Hiányoztak az érvek

A volt pénzügyminiszter azt is hozzátette, ezen az első nemzetbiztonsági ülésen sem merült fel, pontosan miért szükséges egyáltalán Szaddámot eltávolítani. "– Számomra túl hatalmas ugrásnak tűnt azt az előfeltevést elfogadni, hogy az Egyesült Államoknak egyoldalúan joga volna azt csinálni, amit éppen akar" – fejtette ki nézeteit O'Neill.

Az expénzügyminiszter azért is állt a 60 perc nyilvánossága elé, hogy a Lojalitás ára című könyvet népszerűsítse. A kötet elkészültéhez ő maga 19 ezer oldalnyi dokumentum átadásával járult hozzá, amelyek két évnyi hivatali ideje alatt készültek (többek közt a nemzetbiztonsági tanács üléseinek jegyzőkönyveiről van szó).


Az exminiszter bizonyítékokat nem látott

O'Neillt 2002 decemberében váltották le tisztségéből, mikor Bush gazdasági kabinetjét átszervezték, mert ellenezte az elnök további adócsökkentési terveit. Ő az első személyiség, aki a Bush-kormányzat egykori tagjaként támadást indított az elnök ellen. Az exminiszter a Time magazinnak is interjút adott, amelyben azt fejtegette, 23 hónap alatt nem látott semmiféle bizonyítékot arra, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei lettek volna.

"– Meg tudom különböztetni a valódi bizonyítékot az egyéb állításoktól. Ami a hírszerzést illeti, ott sem tapasztaltam semmi olyat, amit valódi bizonyítéknak nevezhetnék" – nyilatkozta a volt pénzügyminiszter. O'Neill korábban az Alcoa (világszerte 120 ezer ember foglalkoztató alumíniumgyártó) vezérigazgatója volt, tagja volt a Nixon- és a Gerald Ford-adminisztrációnak, s közeli munkatársa volt Dick Cheney alelnöknek és Alan Greenspannak, az USA nemzeti bankjának számító Federal Reserve elnökének.


A Fehér Ház nem kommentál

Mostani nyilatkozata minden bizonnyal újabb tápot ad Bush ellenzékének, amely egyre erőteljesebben kérdőjelezi meg az iraki megszállás szükségességét, és ismét az elnök vezetési stílusára irányítja a figyelmet. Most újra kérdésessé válik az, hogy a Fehér Ház mennyire képes egyensúlyt tartani a politizálás és az államvezetési irányelvek kijelölése, a hosszú távú tervezés között – kommentálja a nyilatkozatot a New York Times tudósítója.

O'Neill könyve kedden jelenik meg, ám állításait a Fehér Ház egyelőre nem hajlandó kommentálni. Ken Lisaius szóvivő csak annyit közölt, könyvek szemlézésével nem foglalkoznak. "– A könyv és az interjúk a volt miniszter álláspontját igyekeznek igazolni, ellenben az elnök politikáját az amerikaiak több mint felének álláspontja támasztja alá" – mondta a szóvivő.


Bush, a figyelmetlen elnök

Bush nehezen olvas és számos stratégiai vitában nem figyel a részletekre – jellemezte az elnököt O'Neill, aki különben egyelőre nem árult el részleteket a Szaddám eltávolításáról szóló, szeptember 11.-e előtti tárgyalásoktól. A kötet szerkesztője, Ron Suskind Pulitzer-díjas újságíró (korábban a Wall Street Journal főmunkatársa) ellenben arról számolt be, birtokában vannak a terrortámadás előtt készült tervek az iraki háborúról, melyek a békefenntartás ügyeit és az iraki olajmezők helyzetét részletezik többek közt.

A történethez tartozik, hogy már a Clinton-adminisztráció idején az Egyesült Államok hivatalosan sürgette az iraki rendszerváltást, és ebben a Kongresszus mindkét oldala támogatta. Bush elnök még hivatalba lépése előtt arról beszélt iraki ellenzéki menekültek előtt, hogy Szaddámot le szeretné váltani. Viszont az államvezetés eddig nem közölt részleteket az iraki háború tervezésének korai időszakáról, és a beavatkozás szükségességét komolyan nem emlegette a nyilvánosság előtt 2002 augusztusáig.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS