Nagy Zsolt és Szilágyi Zsolt élőben
2004. január 20. 19:10, utolsó frissítés: 19:10Választási esélyekről, a paktumpolitikáról, az autonómiáról és a boszorkányok konyhájáról tárgyalt hétfő este az RMDSZ ügyvezető alelnöke és az EMNT állandó bizottsági tagja. Politikusok először disputáztak egymással élő adásban".
– Vágjunk bele mindenféle formalitás nélkül. Javaslom, első körben beszéljünk az általános romániai politikai helyzetről. Választási év van – marad-e kormányon a kormánypárt? Egyáltalán kérdés ez?
– Valóban 2004 választási év, ezért úgy gondolom, minden nyitott. A kormánypárt vezet a közvélemény-kutatások szerint, de ez azért még távolról sem jelenti azt, hogy minden eldőlt.
– Megjött Lia Roberts Amerikából. Fontos ez?
– Sőt, ezt úgy is lehet érteni, hogy még az alkalmazandó választási rendszerről vagy módszerről sincs semmiféle egyetértés a pártok között. Nem késő négy hónappal a helyhatósági választás előtt azon vitatkozni, hogy egyáltalán hogy is nézzen ki a választás?
– A magyarság szempontjából is kiemelkedő fontosságú év ez. Most dőlhet el, hogy az EU-hoz való csatlakozás időszakában egy erős, egységes képviselet által részesei lehetünk sorsunk alakításának, vagy partvonalról szemléljük azt ...
Pluralizmus, stabilitás, politikai játszmák
– A román demokrácia tizennégy év utáni helyzetét jellemzi az, hogy ennek a kérdésnek valóban éle van. Van-e igazi választási lehetőség, van-e valódi pluralizmus, valóban független-e a sajtó, megerősödött-e a civil társadalom annyira, hogy a politikum felett – ha kell – ne csak az ellenőrző, de az ösztönző szerepét is betöltse. Választási év van, a kérdés tehát az, hogy választhatunk-e európai jövőt az országnak, amelybe a történelem sodort bennünket?
– Előbb a Lia-kérdés: nem gondolom fontosnak, része a játéknak, akárcsak Gigi Becali, ha már játékról van szó. A választási rendszerről vitatkozni valóban bűnösen késő. Ezért az RMDSZ végig azt szorgalmazta, hogy minél gyorsabban zárja le a Parlament ezt a vitát. A hasznos az lenne, hogy minél hamarabb ismerje meg mindenki a verseny szabályait.
– Sz. Zs.-nak: ez úgy érted, hogy ha a PSD nyer, nem lesz európai a jövőnk?
– A politikai rendszer stabilitását jellemzi, hogy öt hónappal a helyhatósági választások előtt még nem ismerni pontosan a szabályokat. A magyar polgárok számára pedig az a kérdés, hogy szavazók maradnak, vagy választókká nemesülnek.
– Hogyan értékelitek: a tendencia szerint hogyan alakulnak a választási szabályok a romániai magyarság szempontjából?
– Európai jövőt alakíthatunk is, ha arányunknak megfelelően képviseltetjük magunkat. Az ország európai elkötelezettsége nagymértékben az RMDSZ munkájának eredménye!
– Ha a PSD nyer és a magyar érdekérvényesítés hatásfoka nem változik, ugyanolyan lesz az európai jövőnk, mint amilyen az eddigi európai múltunk.
– Miért fontos az RMDSZ szempontjából, hogy egyetlen körben válasszunk a polgármester-jelöltek között? A dolog hátulütője lehet, hogy ez a megoldás például Kolozsvárt Gheorghe Funarnak kedvez.
Igazi választók a romániai magyarok?
– Vadim valószínűleg kiadta a direktívát a Nagy-Románia Pártnak arról, hogy filoszemitákká válnak, sőt állítólag a magyarellenesség vonatkozásában is – konjunkturálisan ugyan – de visszafogottabb lesz a párt. Egyetértetek ez utóbbi megállapítással? Véleményetek szerint valóban nacionalizmus-mentes kampányra lehet számítani?
Boszorkánykonyhák vannak vagy nincsenek?
– A magyarok mindig is választók voltak. Például Székelyföldön több helyen is előválasztások során választották ki a képviselő-, szenátor-, tanácsos- vagy polgármester- jelölteket. Annak, hogy választók voltak, Szilágyi Zsolt az élő tanúsága.
– Választási szabályok: aggasztónak tartom az alkotmányról szóló népszavazás tapasztalatait, ha így fognak elbánni a helyhatósági választások is a voksolókkal, akkor lesz nekünk Európa... Egyébként úgy hírlik, a kormányzati boszorkánykonyhában (egyesek szerint az RMDSZ segédletével) valamilyen "merénylet" készül "a nem hivatalos" kisebbségi szervezetek ellen.
– Nagy Zsolt, mit gondolsz erről?
– A választási rendszerről: amit eddig tudni lehet a helyhatósági választásokról. Két fordulós polgármester választás lesz, nincs részvételi küszöb, 5%-ot kell elérni a bejutáshoz, a kisebbségeket pozitívan diszkriminálják.
Az egyfordulós választás olcsóbb, egyszerűbb és számos erdélyi települése kedvezne a magyaroknak. A kolozsvári polgármester leváltásában segíthetünk, de alapvetően a román pártokon múlik.
– Boszorkány nem vagyok, így a konyhában sem jártam. Ha Zsoltnak vannak merényletről infói, akkor rajta, szóljon nekem is.
– Ha egykörös lenne választás, több magyar polgármesterünk lenne, függetlenül attól, hogy RMDSZ vagy polgári színekben indulnak vagy netán függetlenek. Másképpen fog megjelenni a nacionalizmus a kampányban, mint eddig, a Nagy-Románia és egyéb szélsőségek pedig a "Nagy Testvér" direktívái alapján lesznek puhábbak vagy keményebbek: ez az ún "democratia mioritica".
– De komolyra fordítva a szót: egy olyan rendelkezés előkészítéséről számoltam be az előbbiekben, mely pozitív diszkriminációt ír elő. Ez azt jelentené, hogy kisebbségi szervezet a választási küszöb átlépése esetén könnyített módon juthat mandátumhoz.
– Egyáltalán miről fog szólni a román pártok kampánya?
– Talán ezt jobb lenne tőlük megkérdezni. Az én véleményem az, hogy nagyon látványos kampányra számíthatunk a román pártok részéről, csak attól tartok, hogy a tartalom lesz hiányos, akár az alkotmánymódosítási népszavazáskor. Akkor is csak az RMDSZ-nek volt érdemi mondanivalója.
– Mit szól ehhez Szilágyi Zsolt?
– Arról a törvénytervezetről beszélek, ami állítólag az RMDSZ csúcsvezetőségének tudtával készült, és amely szerint csak az a kisebbségi szervezet indulhatna a választásokon, amely tagként magáénak tudja az illető közösség összlétszámának bizonyos százalékát. Nem tudni még, hogy a parlamenti választásokon vagy a helyhatóságin fogják-e alkalmazni ezt az elvet, egy biztos, a demokratikusan gondolkodó román értelmiség jónéhány tagja (Gabriel Andreescu, Renate Weber) a demokrácia elleni merényletnek tartja...
Unalmas lesz-e a kampány?
– Más lesz-e az RMDSZ idei kampánya, mint a korábbiak? Nagy Zsolt a kampány vezetője, így ebben a kérdésben alig van nála avatottabb. De Szilágyi Zsolt véleménye is nagyon érdekes, aki ebben a kampányban két politikai entitást is képviselni fog – jól értem a helyzetet, Zsolt?
– Azt gondolom továbbá, hogy az EU integráció és remélhetően a polgárokat leginkább foglalkoztató gazdasági kérdésekre válaszok is születnek.
– Az EMNT nem indul a választásokon, a polgári szerveződések viszont igen. Fontosnak tartom, hogy az autonómiaprogramnak legyen politikai képviselete. A román pártok kampánya sokkal szakmaibb, profibb jellegű lesz, mint eddig. A gazdasági elit befolyása, a gazdaság (és a feketegazdaság) befolyása sokkal nagyobb lesz, mint eddig...
– A kisebbségi szervezetek kérdése: azzal gondolom, Szilágyi Zsolt sem ért egyet, hogy újabb és újabb kisebbségek jelenjenek meg, amint az megtörtént az elmúlt választások során. A törvénytervezetet a kisebbségi szervezetek parlamenti képviselői készítették, talán többet kellene a parlamentben ülni, akkor esetleg már ismerhetné is a szöveget.
– Az emberek kétségkívül elégedetlenek a választási ígéretek alacsony megvalósítási foka miatt. Ez érvényes a helyzetünkben lényeges változást nem hozó protokollum-politikára is.
Szilágyi Zsolt, kérlek fejtsd ki, hogyan fog a jobboldal kampányolni? Te kinek kampányolsz, az RMDSZ-nek és/vagy a polgári erőknek?
Beszélgetőpartnerem az RMDSZ parlamenti képviselője. Tehát az RMDSZ kampányáról gondolom ő is illetékes beszélni. Az persze fölöttébb furcsa helyzet, hogy az EMNT kinyilvánítja, hogy nem indul a választásokon, de az alkotó entitásai, Nagyváradon, Szatmáron, Marosvásárhelyen (!!!) viszont igenis jelölteket állítanak!
– Szerintem mindenki üljön a saját helyén. Nagy Zsolt is ülhet nyugodtan Kolozsváron, ugyanis a kisebbségek a törvénytervezet kiszivárgása után állították: a megbeszéléseken az UDMR-vezetőség egy embere is jelen volt.
Akik felmásztak, felhúzzák maguk után a létrát? Megértem a kisebbségek aggódását és azt is támogatom, hogy hivatalból csak az őshonos közösségeknek legyen parlamenti képviselete, de a demokratikus minimum alá nem illendő menni, még akkor sem, ha meg lehet magyarázni a félelmeket.
Mennyiben kérdéses a paktumpolitika?
Szilágyi Zsolt, az általad jelzett elégedetlenség a protokollum-politika ellen az egyik kampánytéma tehát? Nagy Zsolt, ugye nem lesz unalmas az RMDSZ kampánya?! Mit tematizáltok ezúttal?
– Romániai Magyar Demokrata Szövetség: ez a megnevezése annak az érdekvédelmi, politikai szövetségnek, amelynek Szilágyi Zsolt parlamenti képviselője. Hacsak ő másképpen nem érzi ezt.
Ami az idei protokollum-politikát illeti, az elért eredmények: több tíz egyházi ingatlan visszaadása révén felgyorsult a restitúció, kisebbségi jogok érvényesítése az alkotmánymódosítással, infrastrukturális fejlesztések erdélyi megyékben, magyar beiskolázási szám a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, autópálya ...
Lehet ezzel vitatkozni, ezért demokrata szövetség! Elégedettek nem lehetünk, de teljesen eredménytelennek feltüntetni azt a munkát, amelynek tizennégy éve Szilágyi Zsolt is része, talán szűklátókörűség.
– Jelenleg a kormánypárttal kötött megállapodás nem kampánytéma, hanem beszédtéma, amelyet mindenhol megemlítenek, ahol az elért konkrét eredmények számbavétele fölmerül... Én a kampányban az autonómiáért fogok kiállni, ez az, ami összekötheti a romániai magyar politikai erőket, függetlenül attól, hogy jobb vagy baloldaliak. Az autonómia nem csak a jobboldal érdeke (kéne legyen!), hanem össznemzeti ügy.
Belekotyogó kérdi a kerekasztallal-fórummal párhuzamos topikban:
Kedves Zsolt és Zsolt!
olvastátok Markó Béla irományát a legutóbbi Heti Válaszban?
Volna ezzel kapcsolatban egy-két kérdésem:
1. Szerintetek hogyan került oda és mibe került? (ha értitek, mire gondolok? )
2. Láttok-e esélyt, reményt, hogy amit próbált mondani, arra Erdélyben bárki is odafigyeljen, legalább egy gondolat erejéig végigfuttassa?
3. Egyetértetek-e azzal, ami vissza-visszatérő motívum az irományban, hogy mindenért a Fidesz illetve Orbán Viktor a hibás, ami ma nem úgy megy, ahogy elvárnánk?
4. Lesz-e szerintetek viszontgesztus?
– Az RMDSZ kampányáról: erős, egységes önkormányzati képviselet által versenyképes, az EU-s alapokra pályázni tudó, az erdélyi magyar helyi közösségeket csatalakozási folyamat nyerteseivé tenni tudó település vezetők megválasztása a cél. A helyhatósági kampány jellegéből fakadóan kiemelt szerepet kapnak a helyi, kistérségi fejlesztési programok, település-fejlesztési elképzelések. Ehhez minden eddiginél nyitottabb, az esélyegyenlőségre, fiatalításra, szakmaiságra alapozó jelöltállítási rendszer is jelentősen hozzájárul.
A történelmi egyházaink által visszakövetelt ingatlanok körülbelül 3%-át sikerült tizenhárom év alatt visszaszerezni, de ennek egy része még mindig csak papíron valósult meg. Állami magyar egyetem (lásd Szlovákia) még nincsen. Az alkotmány megszavazása előtt is azt ígérte a propaganda, hogy eltörlik a kötelező katonai szolgálatot. Az aradi Szabadság-szobor, Wass Albert rehabilitációja, Cserehát, Batthyáneum, nagyváradi katolikus püspöki palota, egyházi rendek javai, elkobzott ingatlanok stb., stb., stb.
Ezekkel mi lesz?
– Természetesen olvastam Markó Béla tanulmányát. Egyszerre jelent meg a Heti Válaszban és az Élet és Irodalomban, bizonyára nem véletlenül. Remélem, minél többen megértik, hogy a határon túli magyarok ügye nem a pártpolitikai kérdés, azaz nem a jobb vagy baloldal kérdése. Így az autonómia sem az! Az autonómia mint cél nem kérdés számomra sem.
A vita az eszközökben lehet, például abban, hogy lehet-e kampányszlogen az autonómia? Ettől lesz meg az? Vagy építkezve? Bal és jobb kérdése: álprobléma! Az RMDSZ belül minden irányultságnak helye van. Az RMDSZ irányultsági eredője jobb-közép, ezért vagyunk az Európai Néppártban. Megjegyzem, hamarabb, mint a FIDESZ.
– Nagy Zsolt, mit válaszolnál Belekotyogónak?
– Megfigyelésem szerint általában a jobbközép pártok ideológiájához, vagy inkább: viselkedés-módozataihoz képest az RMDSZ feltűnően sokszor hivatkozik szociális és gazdasági kérdésekre.
Meddig kell harcolni az autonómiáért?
– Minden felsorolt probléma jogos. Bizonyára tudunk majd tenni mindezekért is, ha Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő is tesz ezért. És ha nem belső vagy külső magyar-magyar csatározásokkal kötjük le energiánkat. Lehet, hogy egyeseknek ez a cél, nem az, hogy megoldjunk minél több problémát arról a jegyzékről, amely még nagyon hosszú?
– Nem tudom, hogy fizetett hirdetésként jelent-e meg egyik vagy másik lapban az elnök írása, a véleményszabadságot viszont támogatom.
Az írás akkor volna igazán hiteles, ha a szerző gondolata "ismétlem: magyar-magyar paktumra van szükség! Állapodjunk meg egy közös célrendszerben", a valóságban is érvényesülne, és az elnök úr nem utasítaná vissza az EMNT párbeszédre való meghívását az autonómiáról.
Párbeszéd nélkül tehát nem tudom, hogy jöhetne létre a magyar-magyar megegyezés és koalíció. A Fidesz-kormányt pedig általában azok hibáztatják, akiket zavar az, ha a határokon átívelő nemzetegyesítés gondolata gyakorlati megvalósításra kerül: a polgári kormányzat a státustörvény és az EMTE kiépítésével ebben az irányba tett konkrét lépést.
– Sanyi úr kérdi a párhuzamos topikban: Szilágyi Zsolt ezt írja: "A magyar polgárok számára pedig az a kérdés, hogy szavazók maradnak, vagy választókká nemesülnek"
Valahogy az az érzésem, hogy ehhez saját ország szükséges. Kérdésem: mi az EMNT hosszú távú stratégiája autonómia-ügyben? A bukaresti (szerintem igen rövid) parlamenti epizód után? Kb. hány évre rendezkedett be az EMNT a "harcra"?
– Megfigyelhető, hogy Európában ma már nem abban különbözik a jobb és baloldal, hogy csak az egyik hivatkozik szociális kérdésekre a másik meg nem. Mindkettő nagymértékben foglalkozik mind gazdaság, mind szociálpolitikai kérdésekkel, a válaszok jellege, mikéntje határozza meg a programalkotót.
Az RMDSZ azért foglalkozik mindezzel, mert megélhető erdélyi magyar jövőt akarunk építeni. Ennek szerves része a közösség sajátos kérdései mellett a gazdasági, szociális kérdések is. A közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy közösségünk tagjait foglalkoztatják ezek a kérdések, válaszokat, megoldásokat várnak tőlünk.
Ez így van, de az is kiderül a CCRIT kutatásából, hogy a romániai magyar választók szerint a politikusoknak a kisnyugdíjak, fizetések emelése, az infláció fékezése, a munkanélküliség csökkentése mellett harmadsorban egy eszmeibb jellegű dologgal, az autonómia kérdésével is foglalkozniuk kell.
Kérdésem Nagy Zsolthoz röviden: mit tud az RMDSZ azokhoz szólni, akiket a "sorra kipipáljuk a megoldott feladatokat"-típusú politizálási stílussal nem lehet megnyerni?
Hol a helye a párbeszédnek?
– Mintha a kampányra mozdulna a sajtó is. Szerintetek az alábbi három esemény közül melyiknek van köze a kampányhoz?
1. A Communitas Alapítvány az idén 1 milliárd lejjel ad többet a sajtónak.
2. Reggel címen romániai, nem magyar pénzből politikai napilapot fog főszerkeszteni Dénes László (az Erdélyi Napló főszerkesztője).
3. Ha értesüléseim helytállóak, ma menesztették Székelyudvarhelyen a Digital3 tévé igazgatóját.
– Markó Béla több alkalommal is azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ-en belül a párbeszédnek bárkivel helye van. Szilágyi Zsolt és az EMNT számos tagja RMDSZ-tag, sőt tisztségviselő is, miért nem felel meg ilyen formában a párbeszéd? Csak az általuk szabott feltételek a megfelelőek? A státustörvény romániai alkalmazása az RMDSZ révén valósulhatott meg, jó odafigyelni arra miként sikerült egyetértést elérni a két ország között ebben a kérdésben.
– Sanyi Úrnak: ahhoz, hogy az erdélyi magyar polgár szavazóból választó legyen, nem biztos, hogy saját ország szükségeltetik, elég hozzá egy érett és életképes közösség. Az erdélyi magyarság szerintem ilyen.
Tizenhárom évig azon dolgoztunk, hogy próbáljuk meg a választásokat "családon belül" elintézni. Nem sikerült. Az RMDSZ csúcsvezetősége már nem képes megjeleníteni az erdélyi magyar politika sokszínűségét (az ún. belső választásokon is csak a tagok szavazhattak és nem az erdélyi magyarok). Függetlenül tehát attól, hogy valaki a jobb- vagy baloldalinak tartja-e magát, a magyar érdek, az autonómia cselekvéseinket összekötheti.
Az EMNT pont ezért alakult, hogy végre gazdája legyen az autonómiaigénynek. Részt vesznek munkájában az RMDSZ, a polgári szerveződések tagjai egyaránt, de olyanok is, akik hallani sem akarnak pártpolitikáról. Éppen ezért érthetetlen számomra, hogy miért nem támogatja a csúcsvezetés az EMNT részvételét a MÁÉRT-ban...
Utolsó előtti kérdés, és ahogy mondani szokás, most jöjjön valami egészen más. Várjátok-e, hogy nemzedékváltás legyen a romániai magyar politikában. Lesz-e és mikor történik ez meg, ha végbemegy?
– Kampánytémák. 1. Az kisebbségi tanács állami pénzalapjaiból többet sikerült a Communitas Alapítványon keresztül a magyar közösség céljaira fordítani. Így többek között a sajtóra is. Tehát ez nem kampánytéma.
2. Váradi napilap. Szerintem kampánytéma, az a kérdés, hogy az említett főszerkesztő most már nyíltan román érdekeket szolgál (senki sem gondolja komolyan, hogy a tulajdonos Micula-testvérek magyar érdeket szolgálnak!
3. erről nincs semmi információm.
– A kipipálás talán nem megy ennyire egyszerűen. Azt látni kell, hogy minden megoldott kérdés a közösség önrendelkezése fele tett lépés. A kép így áll össze.
– A politikai generációváltás nem csak életkor, hanem elsősorban gondolkodásmód kérdése. A legveszélyesebbnek azt tartanám, ha biológiailag fiatalnak tekinthető politikusokat bedarálna a politikai zsákmányrendszer. A szervilizmus, a 'bármi megvásárolható' elve és gyakorlata alapján biztos nem lesz hatékony generációváltás.
Az erdélyi magyar közpolitikában tehát a fiatalokra oly jellemző szabadságigény jelentheti a generációváltást. Erdélyben pedig ma a szabadságot úgy hívják: autonómia.
Két észrevétel a párhuzamos topikból. Károlyi: Azt mondjátok, professzionális lesz a román pártok kampánya. Hát az erdélyi "magyar" politikai professzionalizmus mikorra várható?
Belekotyogó: Ezt neveznétek ti párbeszédnek? Úgy elbeszéltek egymás mellett, hogy az ember csak néz ki a fejéből!
A belső választásokon valóban a tagok szavaztak. Ha másként lett volna, valószínűleg beperelt volna a királyhágómelléki püspök törvénysértés miatt. A belső választás különben jó példa volt a generáció váltásra. Nagyon sok fiatal nyert mandátumot belső választások útján az SZKT-ba. Figyelem, nem csak a fenntartott helyeken. Én 33 éves leszek 2004-ben. Az országos kampánystáb Borbély László kivételével nálam fiatalabb személyekből áll. És Szilágyi Zsolt és fiatal még...
– Utolsó kérdésünk: szerintetek reális-e a veszélye annak, hogy az RMDSZ ne kerüljön be a parlamentbe? (Rövid, igen/nem-szerű választ kérnénk.)
– Dénes László az Erdélyi Naplóban bizonyított, cikkei alapján mindenki tudja, hogyan vélekedik nemzetről és Erdélyről. Tudomásom szerint a Reggel még nem indult be, érthetetlen, miért támadják máris ennyire durván. Jobban örvendenék annak, ha a Communitas-pénzek elosztási rendszeréről tudhatnánk meg többet. És annak is örülnék, ha az erdélyi magyar sajtóban indulna egy olyan eszmecsere, amely arról szólna, hogy pénzügyileg független-e a civil társadalom és az erdélyi magyar sajtó az RMDSZ politikai befolyásától?
– Az autonómiából nem szabad szlogent gyártani! Nem lehet nemzedékek harcának, vagy vélt ideológiai harcnak a témája. Az autonómia eszköz lehet a célunk megvalósításához: megtartani, megerősíteni, versenyképessé tenni az erdélyi magyar közösséget. A szlogenpuffogtatás nem vezet sehova, öncélú.
– Amennyiben a párbeszéd visszautasítása állandó gyakorlattá válik a hivatalos csúcsvezetőség részéről vagy az RMDSZ nem akarja a megegyezést, akkor komoly az esélye annak, hogy a magyar érdekképviselet kiürül lényegétől. A Gondviselés adjon nekünk kellő bölcsességet és tisztánlátást, hogy valóban a közösség érdekében tudjunk dönteni.
– Kedves Szilágyi Zsolt Nagy Zsolt, köszönöm a Transindex-csapat nevében, hogy részt vettetek ebben a média-kísérletben. És azoknak is, akik élőben követték. Jókat mindenkinek!
– Állunk elébe minden vitának, a Communitas Alapítvány alapjaiból is. Mai sajtóhír különben, hogy a tavaly több mint 2000 pályázat érkezett az említett alapítványhoz, 42%-uk részesült támogatásban, több szaktestületben mintegy 100 ember bírálta el azokat. Szóval rajta. Dénes László már bizonyította, hogy romboláshoz ért, most gondolom egyre több ember számára válik nyilvánvalóvá az elkötelezettsége. Köszönöm a lehetőséget és remélem, az ilyen párbeszéd fenntartható.
– Jobbnak tartanám, ha békében, a fair-play szabályai szerint válnánk el. Az érzékeny témákról is érdemes a nyilvánosság előtt vitázni. A vita egyik fő erénye szinte a végéig az volt, hogy a személyeskedés majdhogynem kimaradt...
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
