Kizárólag az RMDSZ indulhat a helyhatósági választásokon?
Sipos Géza 2004. január 27. 17:22, utolsó frissítés: 17:22Csak úgy indulhat alternatív kisebbségi szervezet a helyi választáson, ha a párttörvényhez hasonlóra #b#szigorított feltételek#/b#nek eleget tesz. Így az RMDSZ ellenzékének létkérdés a népszerűség, ha legalább függetlenként sikert akar.
Ha elfogadják a választási törvényhez készült legfrissebb módosító javaslatot, az alternatív politikai szervezeteknek – kis sarkítással – szinte egyre megy, hogy pártként vagy kisebbségi szervezetként szeretnének a választásokon részt venni. Az indulás feltételeit éppen a jelenleg parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetek nehezítik.
A parlamentben hivatalból jár
egy-egy képviselői mandátum bizonyos szavazatszámot elért kisebbségi képviselőknek. Így jutottak parlamenti képviselethez például a szászok, az örmények, a horvátok vagy a romák. E képviselők külön frakciót alkotnak – ennek a szintén kisebbségi érdekvédő szervezetként induló, ám de facto pártként működő RMDSZ honatyái nem tagjai.
A kisebbségi frakció a témában módosító javaslatot írt a választási törvényhez, melynek módosításáról hétfőn döntött a parlament e célra összeült ad hoc-bizottsága. Egy kisebbségi szervezet – így a javaslat – csak akkor állíthat jelölteket a helyhatósági választásokon, ha az illető kisebbség 25 ezer tagja, vagy a kisebbséghez tartozók 15%-a tagja a szervezetnek. A tervezetre az ad hoc bizottság tagjai – köztük Seres Dénes RMDSZ-szenátor és Márton Árpád képviselő – rábólintottak.
A 25 ezres küszöbszámot úgy kell
teljesíteniük a kisebbségi szervezeteknek, hogy az aláírások legkevesebb 15 megyéből származzanak, és mindegyik megyéből legyen legkevesebb 300 aláíró. A szabály nem vonatkozik azokra a kisebbségi szervezetekre, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeztek vagy rendelkeznek – feltehetően azért, mert például a Romániai Albánok Ligája vagy a Turko-muzulmán Törökök Demokrata Szövetsége maga sem teljesítené az elvárásokat.
A 2002 decemberében elfogadott párttörvény szintén 25 ezres küszöblétszámot ír elő pártalapításhoz. Eredetileg az ellenzéki PNL szerette volna 50 ezerre emelni a kötelező létszámot, ezt végül a PSD javaslatára megfelezték. Ám a módosítás így is jóval magasabb az eredeti törvényszöveg 10 ezres előírásánál. A kötelező megyeszámban annyi a különbség, hogy választásképes kisebbségi szervezet 15, míg párt legalább 21 megyéből kell támogató aláírásokat gyűjtsön.
A kisebbségi szervezetek esetében
azért drasztikusabb a módosítás, mert eddig bármilyen, magát kisebbséginek tekintő egyesület állíthatott jelölteket a helyhatósági választásokon. Egy ilyen civil szervezet bejegyzéséhez elegendő volt egyhavi bírósági ügyintézés, három-öt alapító tag aláírása és egy közjegyző ellenjegyzése, valamint a minimálbér másfélszerese alaptőkeként. Azt, hogy az illető szervezet kit is képvisel, az EU-ban megszokott szabad identitásválasztás joga alapján senki sem firtatta.
A kisebbségi frakció a fentiek ellenében úgy érvel, hogy a módosítás az etnobiznisz megfékezésére szolgál, ugyanis az eddigi választásokon gombamód szaporodtak a többé-kevésbé fiktív szervezetek (ilyen például a romániai szláv macedónok egyesülete), amelyek mögött nincs is valódi tagság, csak néhány szavazat.
A tervezet érzékenyen érinti
a helyhatósági választásokon az RMDSZ ellenében indulni szándékozó székelyföldi, bihari és szatmári magyar polgári szövetségeket, mert nem valószínű, hogy az erdélyi régió mind a 15 megyéjéből képesek lennének tagokat toborozni. Szász Jenő , a székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetője a sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette: szerinte a tervezet az RMDSZ-nek kínál monopolhelyzetet.
Márton Árpád tagja volt az ad hoc bizottságnak. Közlése szerint a pártok között egyetértés alakult ki: nemzeti kisebbségnek számít az az etnikum, amely a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkezik (19 ilyen tagja van a tanácsnak). Seres Dénes bizottsági tagként úgy nyilatkozott a Krónikának: felkészült szervezet össze tudja gyűjteni a 25 ezer aláírást. Viorel Hrebenciuc, a bizottság elnöke, Bákó megyei képviselő, a PSD erős embere szintén semmi diszkriminatívat nem lát a módosításban.
Mindezek mellett a módosítás-csomag
pozitívan megkülönböztető jellegéről nyilatkozott lapunknak Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese. Magyarázata szerint a módosítás fenti elvárásainak megfelelő kisebbségi szervezet akkor is hozzájuthat egy mandátumhoz a helyi tanácsokban, ha nem bírt a választáson ehhez elegendő voksot összeszedni.
– Ehhez előbb el kell érni az 5%-os választási küszöböt, de sok helységben mindössze tíz körül mozog a tanácsosi létszám, tehát valójában 9-10%-nyi szavazat szükséges egy tanácsosi székhez. A mostani módosítás azt mondja ki, hogy az utolsó kiosztandó mandátum igenis annak a kisebbségi szervezetnek jár, amely ugyan túljutott az 5%-on, de egyébként tanácsost nem tudna a testületbe juttatni.
A módosítás azért csak az MPSZ-et érinti
az RMDSZ ellenzékének számító szervezetek közül, mert kizárólag a Szász Jenő vezette regionális szövetség jelentette be, indulni fog a választásokon. Sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, sem a Székely Nemzeti Tanács, sem a Reform Mozgalom nem jogi személy, így eleve nem vehet részt a megmérettetésen. A két előbbi testület elnökei, Tőkés László és Csapó I. József több ízben kijelentette: választással nem foglalkoznak, csupán az autonómia ügyével.
Az MPSZ-nek az jelenthet megoldást, hogy tanácsosjelöltjeit nem közös listán, hanem egyéni jelöltként futtatja. Ennek különösebb akadálya nincs: a 70/1991-es, választási törvény 41. paragrafusa szerint ilyen jelölt abból a 23 évesnél idősebb polgárból lehet, akit annyi helyi lakos támogat, amennyi a választói névjegyzéken szereplők számának 1%-a elosztva a tanácsosi helyek számával (de muszáj minimum 50 támogatói aláírást begyűjteni).
Szász Jenő 2000-ben független
polgármester-jelöltként jutott a polgármesteri székhez, az MPSZ jogelődje, az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) kisebbségi szervezetként indult, és jutott nyolc mandátumhoz a városi, és négyhez a megyei tanácsban. A helyi RMDSZ-szervezet bíróságon támadta az UPE bejegyzésének jogszerűségét, és számos tárgyalási forduló után nyert, így az UPE-tanácsosoknak menniük kellett.
A mostani helyzetet – noha a módosítás több emberjogi aktivista szerint antidemokratikus – nem egyértelműen hátrányos az MPSZ-nek: ha emberei egyéni, független jelöltként szereznek mandátumot, akkor nehezen támadható pozícióba kerülnek. (Az egyéni jelöltes rendszer amúgy is jobban számonkérhetővé teszi a politikusokat, tehát demokratikusabb.) Az udvarhelyi RMDSZ polgármester-jelöltje, Szász Jenő kihívója Ladányi László, a helyi RMDSZ elnöke lesz – hogy kettejük népszerűségi rátája hol mozog, erről közvélemény-kutatás eddig nem készült.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
