2026. november 12. csütörtök
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szász körül tömörül a polgári mozgalom

szerk. 2004. február 02. 15:23, utolsó frissítés: 15:17

Egységesednek az erdélyi magyar polgári körök, egyesületek és csoportok. Az MPSZ székelyudvarhelyi kongresszusán a túlélés volt a legfontosabb kérdés, ám a nagyváradi egyesület közölte: megőrzi jogi önállóságát.





Összefogtak a székelyföldi és partiumi polgári szervezetek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) első kongresszusán. A szatmári Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület, a nagybányai, a szilágysági, a kalotaszegi szervezetek csatlakoztak a Szász Jenő-vezette Magyar Polgári Szövetséghez.

Sárközi Zoltán, a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület elnöke bejelentette: a szervezet erősíteni akarja az MPSZ-t, de ennek formája továbbra sem tisztázott.



Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, az MPE nagyváradi polgármesterjelöltje kérdésünkre azt nyilatkozta: a polgári erők egyesülésének jegyében az MPE csatlakozott az MPSZ-hez, de jogilag önállóak marad.

A polgármester-jelölt tisztázta: őt a váradi MPE jelölte e tisztre, de értelemszerűen az időközben országos szervezetté vált MPSZ színeiben fog indulni. Szász Jenőt, az MPSZ elnökét, és Sárközi Zoltán MPE-elnököt nem sikerült elérnünk. Markó Béla RMDSZ-elnök a Magyar Távirati Irodának nyilatkozva így értékelte a kongresszust: hiábavaló erőlködés, kudarcra ítélt kísérlet az erdélyi magyarok megosztására.


Tőkés, Kövér és Szász volt a vezérszónok

Tőkés László, az EMNT elnöke az MPSZ-kongresszuson úgy értékelt: az elmúlt egy év az ébredés, az önszerveződés és az autonómia éve volt. Véleménye szerint szükséges volt átszállni egy másik buszba, mert az RMDSZ eltérítette az erdélyi magyarság járművét. Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke köszöntőjében kijelentette: többé nem létezik a határon túli magyarság kérdése, csak a magyarság kérdése.

A választás szabadsága volt a rendezvény jelmondata, amelyen 540 regisztrált résztvevő volt jelen. Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere beszédében kifejtette: az RMDSZ csúcsvezetése féllábra, azaz bal lábára állította a magyar közösséget. Bár a bal láb jelenleg nem ismeri el a jobbat, az MPSZ azt szorgalmazza, hogy az erdélyi magyarság két lábbal álljon szülőföldjén – fogalmazott Szász.

A kongresszuson három dokumentumról döntöttek, mindhármat ellenszavazat nélkül fogadta el a szavazati joggal rendelkező 230 küldött. A választás szabadsága című dokumentum a szervezet indulását jelenti be az idei választásokon, melynek révén az MPSZ "visszaadja a magyar polgároknak a választás szabadságát."


Nem kizárt, hogy pártbejegyzésbe kezdenek

A dokumentum szerint ott indítanak jelöltet, ahol ez nem veszélyezteti a magyar képviselet létét. Ahol csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt, ott az MPSZ "készen áll együttműködni minden magyar szervezettel" – szögezi le a dokumentum.



Amennyiben a választási törvény kisebbségügyi módosításait elfogadja a parlament, akkor az MPSZ-nek is az ország legalább 15 megyéjéből 25 ezer támogatóval kell rendelkeznie, ha indulni akar a választásokon. – Az nem teljesen világos, hogy a törvény aláírást vagy tagot kér. Amennyiben a törvény tagot, és nem aláírást vár el, elképzelhető, hogy az MPSZ párttá válik, mivel akkor csak 25 ezer támogató aláírásra lesz szükség – fejtegette Szász Jenő a Krónika napilapnak.

A kongresszus felkérte a Fideszt és az MDF-et, hogy az Európai Néppárt kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és kérje, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia európai integrációját.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS