Niculescu Tóni válaszai
kérdeztek a Disputázók 2004. február 09. 17:12, utolsó frissítés: 16:33"Kétlem, hogy Románia 2007-ben teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak" - véli az RMDSZ európai integrációs ügyvezető alelnöke, aki abban sem hisz, hogy az erdélyi magyarság autonómiájához kötnék a csatlakozást.
tisztafej
Tisztelt Elnök Úr!
Milyennek látja ön az õshonos kisebbségek autonómiájának a jövõjét az EU-ban? Fontos-e valakinek ez a kérdés Európában az érdekelteken kívül? Lát-e õszinte szándékot a probléma megoldására?
Ön szerint feltétel lesz-e Romániának az EU-s csatlakozásához az erdélyi magyarság autonómiájának a biztosítása?
Sok őshonos kisebbség jobban él az EU-ban, míg sok őshonos kisebbség tengődik az EU-n kívül. Az EU-bővülés kapcsán, a tagállamok nem igazán tesznek különbséget a bevándorlók és a hagyományos kisebbségek között. Ezért van az, hogy a koppenhágai kritériumok nem vonatkoznak a tagállamokra. Ezért is került Magyarországnak rendkívül nagy erőfeszítésébe, hogy egyáltalán beiktathassa az EU-alkotmánytervezet preambulumába a „kisebbség” szót.
Következésképpen kétlem, hogy az erdélyi magyarság autonómiájához kötnék Románia EU-csatlakozását. Ezt a kérdést, pontosan a brüsszeli szubszidiaritás elve alapján, az EU az illető államra bízza. Ergo: ha el akarjuk érni, nekünk, romániai magyaroknak, el kell fogadtatnunk az autonómiát mind a kormánypárttal, mind az ellenzékkel. Erre egyelőre igen kevés esélyt látok, amikor a liberális és demokrata parlamenterek a nagyromániás honatyákkal karöltve szavaztak az igazságügyben történő anyanyelvhasználat ellen.
Szerintem az autonómia, akár az integráció, nem cél, hanem eszköz. És rendkívül nagy felelősség. Ahhoz, hogy hatékonyan önrendelkezzünk, ki kell dolgoznunk egy átfogó tervet, ami mögé felsorakoztassuk a megfelelő forrásokat. Attól tartok, hogy ha ma – valami csoda folytán – megszereznénk az autonómiához való jogot, belebuknánk, mert nincs hozzá sem erőnk, sem felelős hozzáállásunk. Meggyőződésem, hogy Brüsszel minden EU-konform tervet támogat, ami a különböző régiók sajátos közösségét szolgálja.
fugedes
1. Hogyan integrálódhat bármiféle unióba egy olyan ország, melynek nincs saját ipara, csak bérmunkán alapuló, a profitot kivivő, a nem romániai befektetőkkel ebben is kezet fogó korrupt mindenkori kormánya?
2. Hogyan és mikor integrálódhat egy minden szempontból fejlettebbnek ígérkező unióba egy olyan ország, amelynek nincsen mezőgazdasága csak egyre több parlagon maradó földje a lakosság 45%-át kitevő, jobb híján földművelésből élők keserves kínlódása ellenére?
3. Hogyan fogja felvenni a versenyt ez a nyomortéesznyugdíjat "élvező" vagy az időjárás okozta veszteségei arányában sose kárpótolt, a szárazság és egyéb kárt szenvedett fiatal éveit szintén jobb híján falun töltő ember az EU-uniós országokban folyó mezőgazdasági termeléssel, ahol mint tudjuk az állam komolyan támogatja a mezőgazdaságból élőket?
Ráadásul minőségi elvárásokat is támaszt az EU.
4. Hogyan és mikor fog integrálódni egy olyan ország, amely meghallgatja az EU-s elvárásokat, rábólint, de továbbra is hagyja, hogy az ország kivérezzen a korrupció szűkülni nem akaró folyosóin?
5. Hogyan és mikor fog integrálódni az az ország, melyet figyelmeztetni kell, hogy vannak árváitok, cigányaitok?
6. Hogyan és mikor fog integrálódni az az ország, amely semmi érdemlegeset nem tesz, hogy az EU-tól árvák cigányok ügyének rendezésére kapott pénzek nagyobb százaléka jobbik esetben ne az adminisztráció útvesztőjében tévedjen el, rosszabbikban pedig a tűz közelében lévő magánszemélyek vállalkozásaiban, zsebeiben?
7. Hogyan és mikor fog integrálódni az az ország, ahol a jogszolgálat így néz ki: a legnagyobb kisebbség pártjának győzelmes harca ellenére se ismerheti meg magyar nyelven az ő életét leginkább érintő törvényeket?
8. Hogyan és mikor fog integrálódni az az ország, ahol a jogállamiság csak jelszó maradt, tekintve, hogy a magyar legnépesebb kisebbségnek saját politikusai nem nyújtanak segítséget, hogy saját kisebbségük igazát az ombudsmannál keresse, ha már sehol se talált ügye meghallgatásra?
9. Hogyan és mikor...., ahol egy még mindig népesnek számító kisebbségnek saját politikusai nem biztosítanak ingyen jogszolgáltatást, tudva azt, hogy annak a kisebbségnek legnépesebb csoportja olyan szegény, hogy igaza keresésére nem tud ügyvédet megfizetni.
10. Hogyan és mikor.....az az ország, amelynek munkaereje nem csak az EU-s átlag de az EU-s minimum alatt van jóval, és még most is inkább a harmadiknak nevezett világ felé tendál ebből a szempontból.
11. Mit fog majd mondani annak a szavazónak, aki megemeli a pecsétet, hogy ráüssön az országunk EU-s csatlakozását megszavazó cédulára, de mielőtt az IGEN-re ütne, megkérdezi: Nagyobb lesz-e a fizetésem, lesz-e használható tb-m, nem fognak-e tovább is nyomorogni nyugdíjas szüleim, tud-e egyetemet végezni jó képességű fiam, egyszóval jobban fogok-e élni, eléri az életem színvonala a sajnos azóta is elérhetetlen csúcsnak tekintett 89-es színvonalat, ha az IGENRE pecsételek?
12.Kérdéseimre sejtem a politikai mellébeszélés nélküli meztelen igazságot megfogalmazó válaszokat. Emiatt teszem fel ezt az utolsót:
Milyen stratégiája van az EU-s csatlakozást minden áron megszavaztatni akaró mindenkori politikumnak népüknek olyan irányú befolyásolására, hogy mégiscsak IGEN-re szavazzon még akkor is, ha a csatlakozás a fentebb felvetett megoldhatatlannak tűnő problémák (14 éves múlt igazolja megoldhatatlanságukat) arra mutatnak, hogy beláthatatlan ideig a politikusok és nem a nép mindennapi egyszer megélhető élete javításának érdekében történik a csatlakozás.
Egyetértek a tizenkét kérdésébe foglalt kijelentések zömével. A következőkben az integrációs folyamat másik fontos eleméről szólok, amire ön nem reflektált.
1-6. és 10. Kétlem, hogy Románia 2007-ben teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak. Amennyiben a tagállamok mégis maguk közé fogadják Romániát, ez a döntés csakis politikai jellegű lehet.
Nem először történne meg, hogy Brüsszel eltekint saját szabályaitól ilyen mérvű kérdésekben. Így történt Portugália és Görögörszág felvételekor is. A legfrissebb brüsszeli – sietek hozzáfűzni: szerintem igen ártalmas – politikai döntés 2003 végén született, a pénzügyminiszterek tanácsán (ECOFIN).
Ugyanis az EU megsértette az Eurózóna működési szabályait (a Stabilitási és Növekedési Paktumot), amikor nem büntette meg Franciaországot és Németországot, mivel harmadik éve lépte túl a költségvetési deficitre vonatkozó 3%-os kitételt. Ráadásul, az Eurózóna drasztikus kritériumait éppen Párizs és Berlin kezdeményezésére határozták meg. A Franciaországnál és Németországnál sokkal szegényebb országoknak pedig sikerült teljesíteni az illető feltételeket (lásd Portugália és Spanyolország esetét, ahol a baloldali kormányok belebuktak a Brüsszelből diktált jobboldali intézkedésekbe..
Visszatérve Románia esetére, szerintem a legfontosabb kérdés: mennyibe kerül körön kívül maradni? Több neves közgazdász és politológus állítja, hogy Romániának sokkal költségesebb „kint”, mint „bent”.
7. A Hivatalos Közlönynek (Monitorul Oficial) van magyar nyelvű kiadványa. Ezen kívül, a Romániai Magyar Szó kéthetente közöl Törvénytárat.
8-9. Tudomásom szerint az RMDSZ jogász-képviselői és -szenátorai szakmai tanáccsal is szolgálnak a parlamenti irodákhoz forduló állampolgároknak. Nem látom, hogyan oldhatnák meg politikusaink a számtalan egyéni sérelmet, a romániai magyar személyeket érintő rengeteg jogi kérdést. Arról tudok, hogy a közösségünket ért súlyos bántalmak (pl. Cseresznyés Pál, Cserehát, RMDSZ-elleni perek) esetén felléptek az RMDSZ jogászai. Tavaly novemberben, az alkotmánymódosításkor Szövetségünknek sikerült külön beiktatni az Ombudsman intézményébe a kisebbségi kérdések orvoslását.
11. Nem tudom, hogy Románia népszavazásra bocsátja-e az EU-csatlakozást. Ha igen, akkor azt mondanám a szavazóknak, hogy a romániai magyar közösségnek is Európában a helye, Magyarország és kontinensünk többi civilizált állama mellett. Hogy ez mennyibe kerül, illetve mit hoz a magyarok házához, ez első sorban rajtunk múlik, nem Brüsszelen.
12. Tapasztalatom szerint, sajnos a romániai politikum nem dolgozott ki stratégiát több fontos kérdésekben. A kormányprogramok, költségvetési tervek rövidtávúak és nem projekt-orientáltak.
KidA
Őszintén szólva nekem fogalmam sincs, hogy Tóni úr mivel foglakozhat. Nem nagyon integrálódunk, a régiók nem nagyon fejlődnek, szóval igazán nem tudom, hogy egy ilyesmivel foglakozó alelnök tk. mit is csinálhat... Tisztelt Niculescu Tóni! Mivel foglalkozik Ön?
Igen megtisztelő, hogy ilyen fontos feladatokat kér rajtam számon, mint az integráció és a régiófejlesztés. Attól tartok, nem az én CV-met olvasta (akár Fügedes úr, aki Soros-ösztöndíjjal ajándékozott meg). Én ugyanis nem Betlehemben, hanem Marosvásárhelyen születtem.
EU-s tevékenységünkről készült interjú velem a Krónikában, kedves KidA. Ebben megosztottam az olvasóval, hogy kollégáimmal azon vagyunk, hogy – az RMDSZ lehetőségei szerint – Brüsszel, Bukarest és Budapest hathatós segítsége révén a romániai magyarok minél jobban informálódjanak a csatlakozási folyamattal kapcsolatos kérdésekben.
Ezen kívül, hozzá szeretnék járulni ahhoz, hogy magyarjaink minél több „eligibilis” EU-projektet készítsenek. Mindezt a 2004. január végén beíratott EuroTrans Alapítványon keresztül szeretnénk elérni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
