Börtön jár a politikusi villák fotózásáért?
Gozner Gertrud 2004. február 13. 18:24, utolsó frissítés: 18:12Az Európa Tanács többszöri figyelmeztetése ellenére Romániában újabb, a #b#sajtószabadságot#/b# korlátozó büntetőtörvénykönyv készül. A PSD által támogatott kezdeményezés szerint az újságírók lassan már meg sem közelíthetik a tisztségviselőket.
Zaklatások és megfélemlítések
Ha elfogadásra kerül a büntetőtörvénykönyv (btk.), a politikusok villáinak fotózása miatt börtönt, és több száz millió lejnyi pénzbírságot kockáztatnak az újságírók: azokat, magánterületek lévén, még közterületről sem lehetne fotózni.
Az újságírókat akár a közintézményekből is kitilthatják: öt évig terjedő börtönbüntetést szabhatnak ki arra, aki a polgármester tiltása ellenére beteszi a lábát a polgármesteri hivatalba. És mindez azért, mert az új előírások súlyosan büntetik a “jogtalan behatolást a helyi és központi hatóságok székházaiba.”
Az új btk., amely a parlament jogi bizottsága előtt vár megvitatásra, tele van a sajtó képviselőinek állított "csapdákkal". Elfogadása újabb bizonyíték lenne arra, hogy Románia kormánya - ami a igazságügy reformját és a sajtószabadságot illeti - továbbra is figyelmen kívül hagyja az Európai Unió figyelmeztetéseit.
Emma Nicholson bárónő az Európai Parlamentbe eljuttatott módosításaiban kéri, hogy a román kormány tartsa tiszteletben a sajtószabadságot, és lépjenek fel az újságírók zaklatása és megfélemlítése ellen.
A medence sem fotózható
Ennek ellenére az új btk. óriási büntetéseket szabna ki a sajtó képviselőire. Ha a lap egyik cikkét a bíróság rágalmazónak minősíti, az 360 millió lejt jelent az újságíró, és 10 milliárd lejt az illető sajtóorgánum számára. Ez az összeg megegyezik egy átlagos újság 2 millió példányszámának árával, így már néhány ítélet elég, hogy tönkretegyen egy komolyabb lapot is.
Azok az újságírók, akik lefényképezik egy köztisztviselő villáját, anélkül, hogy erre előtte külön engedélyt kértek volna, azok egytől három évig terjedő börtönbüntetést, vagy 60 és 240 millió lej közötti pénzbírságot kockáztatnak. A képviselőház jogi bizottsága ugyanis változatlan formában szavazta meg az Igazságügyi Minisztérium által javasolt 24 cikkelyt.
A btk. ezen szakasza kimondja, hogy az, aki egy személy magánélethez való jogát megsérti azzal, hogy kép vagy hangfelvevő készülékkel felvételt készít az utcáról az illető lakásáról, anélkül, hogy a tulaj beleegyezett volna, vagy a törvény engedélyezné, egytől három évig terjedő börtönbüntetéssel, vagy ennek megfelelő büntetőnappal sújtható.
Más szóval, ha egy riporter lefotózza, hogy mi van egy tisztségviselő udvarában, például a medencét, és ezt a képet közli is, akkor könnyen eljárás indulhat ellene. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy ez a kitétel a kommunista időkben nem szerepelt a büntetőtörvénykönyvben: azt 1996-ban vezették be a Román Nemzeti Egység Pártjának (PUNR) a kérésére, és továbbra is benne maradt a kormányzópárt (PSD) akaratából, a civil társadalom tiltakozásnak dacára.
Zárt közintézmények?
A btk. másik szakasza szerint szintén egytől öt évig terjedő börtönnel sújtható, ha valaki jogtalanul hatol be a helyi és központi hatóságok székházába, pl. a közintézményekbe, a pártszékházakba, vagy bárhova, ahol egy magán vagy jogi személy munkáját végzi. Erre az előírásra azonban bármelyik közintézmény vagy párt vezetői hivatkozhatnak, és nehezen lehet elképzelni, hogy milyen közintézmény az, ahova egy állampolgár nem teheti be a lábát.
Egy további szakasz előírja, hogy bármilyen személyes információ kiszolgáltatása azok által, akik beosztásuk vagy munkájuk révén hozzáférhetnek, egytől három évig terjedő börtönt jelent. Egyes közintézmények ezáltal jelentősen megnehezíhetik az újságírók munkáját.
Ugyanakkor a képviselőház vezetőségének egyik döntése alapján számos dokumentum, például amelyek a közbeszerzésekre vonatkoznak, titkossá váltak. Tehát azok a képviselőházi tagok, akik ezekről információkat szolgáltatnak, elméletileg börtönbüntetéssel sújthatók.
Rágalmazásért büntetőnapok
A hatalom emberei ugyanakkor újabb szakaszokat készítenek elő a saját védelmükre. Az egyik ilyen kényes téma a jogi bizottság asztalán a rágalmazás. Ezek alapján, ha egy olyan információt hoznak nyilvánosságra, amelynek valódisága esetén az érintett a btk. alapján perbe fogható, illetve erkölcsileg tönkretehető, büntetést von maga után az újságíró számára. Mindezen szövegrészek azután kerültek megfogalmazásra, hogy az Európa Tanács hét éve kéri Romániától az újságírók börtönbüntetésének eltörlését.
Rágalmazásért egy fizikai személy, vagyis az újságíró 5 és 360 közötti büntetőnapot kaphat. Egy ilyen nap értéke a törvényhozók szerint 100 ezer és egymillió lej között változik. Ha ezt az újságíró nem tudja kifizetni, könnyen a hűvösön köthet ki.
Az újságokat sem kímélték, ők rágalmazásért, mint jogi személy, 10 millió és 10 milliárd lej között kell fizessenek. Ezenkívül a rágalmazás továbbra is a büntető-, és nem a polgári törvénykönyv hatáskörébe tartozik, mint ahogy az európai hivatalosságok kérik, ami azt is jelenti, hogy a rágalmazásért elítélt újságírók priusszal fognak rendelkezni.
Hírforrás: Romania Libera
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
