2026. november 13. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szász Jenő: RMDSZ? Léteznie kellett egy titkos forgatókönyvnek!

tudósító: Sipos Zoltán 2004. március 31. 16:22, utolsó frissítés: 16:09

"A brassói diákszervezet által szervezett bulik mindig veszteségesek voltak, kivéve, amikor #b#én szedtem#/b# a jegyeket" – kezdte Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester kolozsvári bemutatkozó beszédét





a Kolozsvári Magyar Politológus Hallgatók (KOMPOT) által szervezett vita-délutánon a Protestáns Teológiai Intézet Bethlen-termében. Ő "akkor még hitt, naiv volt" – mesélt a kilencvenes évek elejének eufóriájáról az MPSZ-elnök, azonban elmondása szerint egyvalami nem változott: azóta is a közösség boldogságában keresi saját boldogságát.

Szász beszédének következő állomása az RMDSZ megalakulása: szerinte

léteznie kellett egy titkos forgatókönyvnek,



hiszen másképp hogyan magyarázható, hogy Erdély-szerte minden helyi szerveződés egyszerre RMDSZ néven kezdett futni? Így biztosra vehető, hogy valaki ezt a háttérből irányította – "a magyar nemzeti közösség pedig áldozattá vált" – véli Szász.

1993-ban Markó Béla és Tőkés László szálltak versenybe a szövetségi elnöki tisztségért: Szász Jenő elmondása szerint akkor Tőkés átengedte a helyét Markónak azzal a feltétellel, hogy az RMDSZ-t önkormányzati modellként fogalmazza meg és megvalósítja a háromszintű autonómiát.

Azóta Tőkést, (a forradalom hősét) tavaly, a szatmári kongresszuson kiszorították az RMDSZ-ből. Ami az autonómiát illeti, Szász "nemzetárulás"-nak nevezte azt, hogy az RMDSZ már akkor ellenezte az autonómia-tervezet benyújtását, amikor Vadim Tudor nagyromániás szenátor még nem.

Szász Jenő a 1996–2000 közti periódusról is beszélt: ekkor kisebbségügyi miniszteri tárca jutott az RMDSZ-nek. Ennek következtében Bill Clinton akkori amerikai elnök kijelentette: a kisebbségi ügyek Romániában megoldódtak. Csakhogy a tárca költségvetése kevesebb volt, mint Udvarhelyé, ennek 80%-át pedig


romákra kellett költeni, mert "az volt a divatos"

– mondta Szász Jenő. Szerinte ha figyelembe vesszük, hogy az RMDSZ háromszor kötött protokollumot a kormánypárttal, akkor ehhez képest nagyon kevés közösségi eredményről lehet beszélni az utóbbi 15 évben.



Az Orbán-kormány idején létrehozott Sapientia Egyetem révén több diák tanulhat magyarul, közben az állami magyar felsőoktatás továbbra sem jött létre. Arra a hallgatói felvetésre, hogy maguk az egyetemi tanárok kérik ennek halasztását a felkészült oktatói csapat hiányára hivatkozva, Szász Jenő elmondta: Udvarhelyen már működik egy olyan magyar közgazdasági főiskola, melyet nem Romániában, hanem Magyarországon akkreditáltattak. Ez a főiskola magyar címeres, illetve május elsejétől az EU által akkreditált diplomát ad ki.


Áttérve arra a témára, hogy a Székelyföldön szolgálatot teljesítő román rendőrök nem beszélnek magyarul, Székelyudvarhely polgármestere kiemelte, hogy



román nyelvet azért nem kell megtanulni, mert a magyar nyelv sokkal gazdagabb (sic!).

Az MPSZ-elnök elmondta: szerinte a magyar kormánynak vállalatok, cégek magyar tulajdonba való kerülését kellene támogatnia, mely cégeknél magyarokat alkalmaznának – így csökkenteni lehetne az erdélyi magyar munkaerő-kivándorlást. Ami az idei választásokat illeti, Szász Jenő a vitaest előtt tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy az MPSZ-nek


15 ezer támogató aláírást sikerült összegyűjtenie.

Az MPSZ csak olyan helységekben indít saját jelöltet, ahol poltikusaik nem veszélyeztetik a magyarság jelenlétét a helyi tanácsokban. Így ha egy településen a magyar szavazók aránya 50% fölött mozog, akkor mindenképp lesz saját jelöltjük, ha ez az arány 15-50% közt alakul, akkor megpróbálnak együttműködni az RMDSZ-el, ha pedig a magyarság aránya 15% alatti, akkor nem indul MPSZ-jelölt a polgármesteri székért.

Az országos választásokon való indulást az MPSZ-elnök a szövetség helyhatósági választásokon való szereplésétől tette függővé, ezenkívül pedig mindenképp együttműködnének az RMDSZ-el. Azonban ha sikerül egy MPSZ-képviselői mandátumot szerezni, akkor egy olyan szociális intézkedés-csomagot nyújtanának be, mely többek közt a minimálbért 300 euróra emelné.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS