Kisebbség-ügyben kétértelmű az új választási törvény
S. G. 2004. április 26. 16:55, utolsó frissítés: 16:55#b#[dokumentum]#/b# Nem kizárt, hogy kisebbség-ügyben az MPSZ és Szász Jenő értelmezi helyesen a választási törvényt. #b#Ha így van#/b#, akkor csak olyan etnikumok kell aláírásokat gyűjtsenek, amelyek nincsenek jelen a parlamentben.
Feltűnően hosszúra nyúlt az idén a helyhatósági választás körüli huzavona. Számos pártközi egyeztetés után végül a parlament március 25-én fogadta el a 67-es számú törvényt a helyi választásokról. A törvény egyik legtöbbet vitatott, új rendelkezése a 7. paragrafus, amely a kisebbségi szervezetek indulásáról szól.
Le az etnobiznisszel!
A rendelkezéssort eredetileg a képviselőház kisebbségi frakciója javasolta azzal az indoklással, hogy gátat kell vetni az etnobiznisznek, azaz annak a jelenségnek, hogy – feltehetően az állami támogatások eltérítésének szándékával – minden választáson újabb és újabb kisebbségi szervezetek jelennek meg.
Ezért a 7. paragrafus 1. bekezdése azt mondja ki, hogy kisebbségnek az az etnikum tekinthető, amelyik tagja az 1997 februárjában megalakított Kisebbségi Tanácsnak. Ezt a testületet a Ciorbea-kormány alapította: a rendelkezés szerint e testület tagja lehet minden olyan kisebbséget képviselő szervezet, amely 1992. szeptember 27. előtt alakult meg.
A szigorúság csak az újakat érinti?
Ha a vitatott paragrafust az etnobiznisz megfékezése szempontjából nézzük, világosnak tűnik, hogy az igen szigorú feltételeket támasztó 3. bekezdés olyan etnikai csoportok szervezeteire vonatkozik, amelyek nem tagjai "a bevett kisebbségek" körének: ezért követeli meg a törvény, hogy az új szervezet tagjainak száma legalább 15%-a legyen a kisebbség népszámláláson mért összlétszámának.
További feltétel, hogyha az illető kisebbség 15%-a meghaladja a 25 ezres létszámot, akkor a szervezet legalább 15 megyéből legkevesebb 300-300 taggal kell rendelkezzen.
Az MPSZ-re a 2. szakasz vonatkozhat
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke, szervezete taglistájának visszautasítása után arra hivatkozik, hogy a magyar kisebbségre a szóban forgó paragrafus 2. szakasza vonatkozik. Ez ugyanis azt mondja ki, hogy a választáson (minden további nélkül) indulhatnak azon "bevett" kisebbségek szervezetei, amelyek képviselői ott ülnek a parlamentben.
Szász érvelésének nem kizárt, hogy igazat fognak adni a jogászok, hiszen az laikus szemmel is nyilvánvalónak tűnik, hogy a törvény fantomkisebbségek feltűnését próbálja megakadályozni.
Alkotmány-ellenes a 7. paragrafus
Az MPSZ álláspontját ellenben az gyengíti, hogy nem kezdettől fogva álltak ezen az állásponton, hanem a törvény 7/3.-as szakaszát figyelembe véve, nekifogtak a tagtoborzáshoz és az aláírásgyűjtéshez, majd amikor ezt a listát első körben a Központi Választási Bizottság (BEC) visszadobta, mintegy mentőötletként alkalmazzák ezt a jogértelmezést, mellyel párhuzamosan fellebbeznek is a döntés ellen.
További szempont, hogy az egész 7. paragrafust alapjában véve alkotmányellenesnek nevezte több romániai emberjogvédő szervezet, többek között a Romániai Helsinki Bizottság és a Nyílt Társadalomért (Soros) Alapítvány is. Renate Weber, ez utóbbi elnöke szerint a 7. paragrafus sérti a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét és a választás és választhatóság jogát (vagyis az alkotmány 16. és 37. szakaszát). A két szervezet ezért a 7. paragrafus teljes törlését szorgalmazta februárban – melyre nem került sor.
Alább a törvény kisebbségi szervezetekről szóló részét közöljük (román nyelvű eredetiben, hivatalos magyar fordítása még nem elérhető):
Art. 7. - (1) În sensul prezentei legi, prin minoritate natională se întelege acea etnie care este reprezentată în Consiliul Minoritătilor Nationale.
(2) Pot depune candidaturi organizatiile cetătenilor apartinând minoritătilor nationale reprezentate în Parlament.
(3) Pot depune candidaturi si alte organizatii ale cetătenilor apartinând minoritătilor nationale legal constituite care prezintă la Biroul Electoral Central o listă de membri. Numărul membrilor nu poate fi mai mic de 15% din numărul total al cetătenilor care la ultimul recensământ s-au declarat ca apartinând minoritătii respective.
(4) Dacă numărul membrilor necesari pentru îndeplinirea conditiilor prevăzute la alin.(3) este mai mare de 25.000 de persoane, lista membrilor trebuie să cuprindă cel putin 25.000 de persoane domiciliate în cel putin 15 din judetele tării si municipiul Bucuresti, dar nu mai putin de 300 de persoane pentru fiecare dintre aceste judete si municipiul Bucuresti.
(5) Lista membrilor se întocmeste pe localităti si judete si trebuie să cuprindă: denumirea organizatiei, numele si prenumele membrilor, data nasterii, adresa, denumirea, seria si numărul actului de identitate, semnăturile acestora, precum si numele si prenumele persoanei care a întocmit-o. Persoana care a întocmit lista este obligată ca, împreună cu aceasta, să depună o declaratie pe propria răspundere prin care să ateste veridicitatea semnăturii membrilor.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
