2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

"Ki osztja meg a romániai magyarságot?"

2004. május 17. 15:43, utolsó frissítés: 15:43

#b#[vélemény]#/b# Ki a bűnös: aki él jogaival, vagy aki akadályozza a jogok érvényesítését? – kérdezi alábbi vitaírásának indításaként #i#Boros Zoltán#/i#, az RTV magyar adásának korábbi vezetője. #i#Markó Béla#/i# szerint éppen az MPSZ vallott morális kudarcot.





Az Erdélyi Riport két újságírója tulajdonképpen legjobb tudása szerint, de sajnos eszközökben nem válogatva (az MPSZ aláírt ívein levő személyi adatokat felhasználva) akart végrehajtani egy feladatot. (Domokos Péter, Mihály László: Eltévedt polgári kézjegyek. Erdélyi Riport, 2004. április 30.).

Egyfajta bűnüldözést folytattak (ezekben a hetekben nemcsak ők) olyan erdélyi magyarok ellen, akik mindössze még a román alkotmány által is elismert jogukkal, a társulás jogával akartak élni egy későn meghozott, utólag még módosított, alig teljesíthető kritériumokat tartalmazó törvény alapján.

Az aláírásgyűjtéskor bizonyára voltak hibák is, de a Központi Választási Iroda (BEC) tudtommal nem vonta kétségbe az MPSZ által benyújtott egyetlen aláírás hitelességét sem, visszautasításában kizárólag formai hibákra hivatkozott. Különben a szükségesnél huszonkilencezerrel több aláírás gyűlt össze.





Épp csak a kiindulópont volt hamis.

A Magyar Polgári Szövetség és az RMDSZ jogilag azonos típusú kisebbségi civil szervezetek. Létrejöttüket nem a pártokról szóló 2003/14. törvény szabályozza. Ez a törvény még külön ki is emeli: a kisebbségi szervezetek tagjai valamely politikai pártnak is tagjai lehetnek és annak nevében jelölhetik őket a választásokon.

Az MPSZ és az RMDSZ működését a pártoktól eltérően a nonprofit szervezetekre érvényes 26/2000-es kormányhatározat szabályozza. Az RMDSZ azért tagja a Kisebbségi Tanácsnak is, mert az ukrán, cseh, roma, német stb szervezetekkel azonos a jogállása.

Egy civil kisebbségi szervezetbe tagokat verbuválni törvényes, alkotmányos tevékenység. Megakadályozni valakit abban, hogy alkotmányos jogaival éljen, például egyszerűen kitiltani egy civil szervezet képviselőjét egy nyilvános művelődési intézményből, amilyen egy kultúrház, legalábbis az elemi jóérzés hiánya.


Egyetlen út, egy párt, egy vezető

Nem vagyok tagja sem az RMDSZ-nek, sem a Magyar Polgári Szövetségnek, de komolyan vettem és veszem, hogy ‘89 decembere óta nálunk demokrácia van illetve kellene, hogy legyen. A demokrácia pedig összeférhetetlen az egypártrendszerrel.

Még egy kisebbségen belül is. Másfél évtizeddel Ceausescu bukása után a romániai magyar közélet már természetszerűen tagozódott, a romániai magyarság jövőjéről egymástól eltérő (de nem egymással ellentétes!) markáns elképzelések jelentek meg. Ilyen körülmények között az "egyetlen út, egy párt, egy vezető" erőltetése anakronisztikus, fékezi az előrehaladást és felesleges feszültségeket szül.

Az "egység nevében" épp a sokszínű közösség kifelé egységes képviseletét teszi lehetetlenné az RMDSZ jelenlegi vezetőinek az a magatartása, amely minden más, a sajátjuktól eltérő elvet valló csoportot ki szeretne zárni a közéletből; amely még a Szövetség programjában is szereplő autonómia rendszerének kidolgozóit is ellenségként kezeli. Azt sem veszik észre, hogy az erdélyi magyar közélet szereplői közül lassan már többen vannak fekete- vagy szürke listán, mint ahányan nem...


A szétszórtság mint kritérium

Ennek a hozzáállásnak volt jellemző folyamata az a képviseleti monopólium biztosítására kitalált szabályozás, amely olyan alapon különböztet meg kisebbségi szervezeteket, hogy van-e jelenleg képviselőjük a parlamentben vagy nincs. Ilyen jellegű diszkrimináció egyetlen demokratikus berendezkedésű országban sincs.

Egy választáson elért eredmény kizárólag arra a választási ciklusra érvényes és nem az örökkévalóságig. Ezt a szabályozást a Kisebbségi Tanácsban ülő szervezetek, többek között az RMDSZ kezdeményezte. A jogszabály, amely szerint egy kisebbségi szervezetnek 15 megyében kell legyen legalább 300 tagja, egyformán sújt minden kisebbséget. Egy-egy kisebbségi közösség természeténél fogva egy bizonyos régióban lakik és nem szétszórtan az országban.

A törvény a régiók Európájában magyar segédlettel kitalálta a szétszórtság, a diaszpóra Európáját. A törvény szerint csak az a hiteles kisebbség, amely szétszórtan lakik (!?)

Azokat az erdélyi magyarokat pedig, akik ennek az abszurdoid és kisebbségellenes törvénynek mégis eleget akartak tenni, a parlamenti bársonyszékbe önmagát bebalzsamozott magyar szervezet vezető rétege és (hold-)udvari hírlapíróinak füttykoncertje kíséri.

Az egység nevében.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS