2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szász: alakuljanak polgári körök Erdélyben

tudósító:Daczó Kati 2004. május 24. 13:28, utolsó frissítés: 13:28

Ha a székelyek gyors #b#elnémetesedése#/b# nem is volt lehetséges, Csíkszeredában egy igazi Szászt, egy igazi Némethet és egy valódi Deutsch-ot üdvözölhettek péntek este azok, akik a Történelem, Fő utca első székelyföldi rendezvényére kíváncsiak voltak.





A Történelem, Fő utca című, reprezentatívan jobboldali jellegű, közéleti showműsort 2003. augusztusában rendezték meg először. A polgári körökhöz kötődő előadók és a Fidesz-MPSZ politikusai – a Sajtóklub publicistáival erősítve – Magyarország minden megyéjét megjárták a rendezvénnyel, majd október elején a műsor Nagyváradon is megfordult.

Csíkszeredába a 29. kiadás érkezett. Polgári politikusokból itt sem volt hiány: Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, Kiss Antal képviselő, Deutsch Tamás volt ifjúsági és sportminiszter, Szilágyi Zsolt és Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) politikusai, Tőkés László, továbbá Papp Előd, az MPSZ csíkszeredai polgármester-jelöltje mondtak beszédet.



Az éjszakába hajló

Történelem, Fő utcán (akárcsak a valóságos, s kevésbé hangzatos nevű köztereken) igencsak megoszlott a néző-áthaladók több száz fős serege: az MPSZ tagjain, szimpatizánsain kívül az RMDSZ-jelöltek is nagy számban jelen voltak.

Hivatalból kivonultak a csíkszeredai gyorskorcsolyapályára a rendfenntartó erők is (azt mondják, ilyen jó időben nem lehet itt elcsúszni), sőt, mint az Csíkszeredában már megszokott, nem csak a tévések, hanem hivatalos ismeretlenek is használtak kamerát.



Áthaladó forgalomban sem volt hiány: a nézők egy része ugyanis időközben „ellépett” a Szakszervezetek Művelődési Házában tartott (ellen)rendezvényre, a Bergendy-koncertre, majd a koncert végeztével visszatért a Fő utcába. Az amúgy is bonyolult közlekedéshez szokott csíkiak így hát nem unatkoztak péntek este.


Az előadók valamennyien

a autonómiatörekvéseinek kérdését ragozták: – Nem lehetünk visszhangtalan visszhang – jelentette ki Papp (aki jelenleg Csíkszereda alpolgármestere) – hiszen hitünkért, az igazságért, az autonómiáért, a teljes egyenlőség kivívásáért szálltunk harcba.

Szilágyi Zsolt képviselő a MPSZ választási fellépésének meghiúsítását a demokrácia elleni merényletnek nevezte: – Ha engedünk azoknak, akik meg akarnak félemlíteni, soha nem fogunk szabad társadalomban élni – jelentette ki.

– Rajtunk áll, hogy a MPSZ pártként működve meg tudja-e jeleníteni az erdélyi magyarság autonómia-igényét. Mi nem akarunk mást, mint ami az Európai Unióban gyakorlat – hangsúlyozta Szilágyi, aki szerint fennáll annak a lehetősége, hogy június 6-án választási csalások is előforduljanak.



Az Európai Unió eszköz,

a nemzetpolitika, a nemzetegyesítés eszköze – hangsúlyozta beszédében Németh Zsolt, kifejtve, veszélybe kerülhet Románia EU-csatlakozása, ha nem biztosítja az alapvető emberi jogokat és a választás szabadságát. – Az erdélyi autonómia, illetőleg a székely autonómia nem politikai szlogen, hanem egyetlen garanciája a kisebbségi magyarság szülőföldön való megmaradásának, ezért az EU-ban sem tehetünk le az autonómiatörekvésekről.

Kiss Antal országgyűlési képviselő szerint a kulcsszó a felelősség, az egymásért és nemzetünk iránt érzett felelősség. Épp e felelősségérzet hozta létre a május 19-én Esztergomban elfogadott, a világban élő magyarság összetartozását hirdető nyilatkozatot, 15 millió magyar szövetségét. Deutsch Tamás a demokrácia, az összefogás és a megmaradás jelentőségét emelte ki. Szász Jenő, a MPSZ elnöke


polgári körök, műhelyek alakítására

szólította fel a hallgatóságot, majd a szervezet közelgő kongresszusáról szólva elmondta, elképzelhetőnek tartja az alakulat pártként való bejegyeztetését.

Szerinte a MPSZ választásokon való részvételét azért gáncsolták el, mert komolyan képviseli az autonómia ügyét, s a kettős állampolgárság mellett tör lándzsát. Tőkés László szerint politikai és hatalmi csapdába esett az RMDSZ vezetősége: és csak egyetlen komoly politikai alternatíva van arra, hogy létezzék magyar jövő Erdélyben – ez pedig Királyhágómellék püspöke szerint az önkormányzás, a választás szabadsága.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS