Népszavazás: több, mint kétmillió igen kéne az MVSZ-nek
Sipos Géza 2004. június 30. 17:37, utolsó frissítés: 17:37Legalább kétmillió magyar szavazót – #b#szinte a teljes#/b# jobboldali szavazótábort – kell meggyőznie az MVSZ-nek ahhoz, hogy sikerre vigye a kettős állampolgárságról szóló népszavazást.
Összegyűlt az a 200 ezres aláírás-mennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) ügydöntő népszavazást irathasson ki Magyarországon a kettős állampolgárságról. Amennyiben az akció sikerrel jár, a budapesti parlamentnek kötelező módon törvényt kell alkotnia a kérdésről.
Az összegyűjtött íveket az Országos Választási Bizottság (OVB) szúrópróba-szerűen ellenőrizni fogja. Az MVSZ közleménye szerint legalább 300 ezer szignót kíván a július 2.-i határidőig összeszedni, hogy az esetlegesen érvénytelennek minősülő aláírásokat pótolni tudják. E tekintetben szigorú a népszavazási törvény: ha egy íven hamisnak bizonyul a szignó, a többi 19 aláírást is semmisnek tekintik.
A választóknak a következő kérdésről kell igennel vagy nemmel dönteniük:
Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi. LXII. tv. 19.§ szerinti Magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
Az ügydöntő népszavazás akkor is érvényes, ha azon a 8 millió 46 ezer magyar választópolgár közül a többség, vagyis a fele plusz egy személy nem jelenik meg. Ellenben ilyen esetben akkor lehet sikeres a népszavazási kezdeményezés, ha az igen válaszok aránya meghaladja a választók számának egynegyedét.
Vagyis, az OVB adataira alapozva kiderül, az MVSZ-nek 2 millió 11 ezer igenre volna szüksége: vagyis a kezdeményezést támogatóknál kilencszer nagyobb tömeget kéne az Újra együtt! jelszóval meggyőzni arról, hogy hasznos "magyar állampolgárságot adni minden magyarnak".
Az MVSZ-nek valószínűsíthetően
nem lesz könnyű dolga: a magyar választó szinte évtizedes tapasztalat szerint nem szívesen népszavaz. A rendszerváltozást jelentősen befolyásoló 1989 novemberi, ún. négyigenes népszavazás óta (58%-os részvétel) nem volt példa arra, hogy a választók több mint fele megjelenjen ilyen alkalommal is az urnák előtt.
Ugyan lehet azzal érvelni, hogy a köztársasági elnök megválasztásának módja van olyan lényeges kérdés, mint az, hogy mi történjék a határon túliakkal, de az is tény, hogy két további, a politikai elit által igencsak lényegesnek tartott népszavazást már inkább ignoráltak a választók: az 1997-es NATO-népszavazáson 49,2% volt a részvétel, a 2003-as EU-referendumon már csak 45,6%.
Az érvénytelenség veszélye
viszont nem fenyegette egyik akciót sem, mert NATO-t, illetve az EU-csatlakozást támogatók aránya mindkét esetben meghaladta a bűvös negyedrészes arányt.
A mostani népszavazás sikere jórészt azon múlik, mekkora súllyal áll a kezdeményezés mellé az ellenzéki Fidesz-MPSZ – ebben a szellemben nyilatkozott Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke a Krónika napilapnak.
Patrubány Miklós MVSZ elnök nyílt levélben köszönte meg Orbán Viktornak, hogy a Fidesz nemzeti petíciójára aláírást gyűjtő aktivisták egy része a kettős állampolgársági ívet is körbevitték. Ez viszont még korántsem jelenti a párt vezérkarának osztatlan támogatását a kérdésben: Orbán Viktor támogatná az állampolgárság kiterjesztését, Németh Zsolt volt külügyi államtitkár viszont ellenzi.
Azt is érdemes figyelembe venni,
hogy a kérdés egyáltalán nem főtémája a magyarországi politikai közbeszédnek, a sokan radikálisan jobboldali követelésnek, a határon túliaknak adandó túlságosan is nagy ajándéknak tartanák az állampolgárságot.
A legfőbb ellenérv az, hogy a jelenleg a Kárpát-medencében kisebbségként élő magyarok tömegesen telepednének át Magyarországra, ha ehhez ekkora segítséget kapnának. Az MVSZ válasza:
"Minden mértékadó felmérés
egybehangzóan azt támasztja alá, hogy a kettős állampolgárság inkább a maradásra ösztönöz, hiszen egy védelmi ernyőt, egy közjogi szintre emelt köteléket jelent az elszakított sorban és hátrányos helyzetben élő magyarok számára."
Az mvsz.hu honlapon közölt szöveg azért kevéssé meggyőző, mert nem tudni, pontosan milyen felmérésre céloz az ismeretlen szerző. Továbbá pontosan a kivándorlás az egyik legneuralgikusabb pontja az ügynek: minden további kérdés (például a szavazás, az adózás) attól függ, hol az állandó lakhelye a kettős állampolgárnak.
Valószínűleg átköltözne az erdélyi magyarok közel 20%-a
ha megkapná a magyar állampolgárságot – derül ki a Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT) tavaly október közepi felméréséből. Markó Béla RMDSZ-elnök több alkalommal is idézte ezt a kutatás – ami azt jelzi, az RMDSZ nem osztozik az MVSZ optimizmusában. A felmérés kérdése így hangzott: Hogyan befolyásolná életét, ha megkapná a magyar állampolgárságot? Válaszok:
– valószínűleg átköltöznék 19,8%
– gyakrabban és huzamosabban tartózkodnék Magyarországon 32,9%
– nem valószínű a változás 33,2%
– nem tudja / nem tudja elképzelni 14,1%
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
