2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Jobboldali kampány-falatkák

tudósító:K. A. 2004. július 23. 20:18, utolsó frissítés: 20:03

#b#[tusványos]#/b# Fidesz-közeli spin doctorok beszélgettek arról, ami a kampány-csinálás kapcsán hirtelen eszükbe jutott. Ezt viszont mi dokumentálásra nagyon is érdemesnek találtuk.




Technológiai fordulat

96-tól egyféle technológiai forradalmon ment keresztül a magyarországi politikai marketing. A kereskedelmi televíziók megjelenésével, a mobiltelefonok és az internet elterjedésével lehetővé vált a komplexebb, amerikai típusú politikai marketing-technikák térnyerése – fejtette ki Tóth Zoltán, aki a Fidesz stratégiai szociológiai lekérdezéseivel foglalkozik.

Véleménye szerint az SMS – aminek a marketingben való használata egyre szabályozottabb, tehát egyre korlátozottabb –, illetve az internet elsősorban “a véleményhálózatok mozgatásakor” hasznos kampányeszköz.





Politikai viselkedés-tipológia

Gyarmati László, a Fidesz kampányfőnöke a marketing, ezen belül a politikai marketing feladatát abban látja, hogy “azonosítani kell azokat a mozgásokat, amelyek a piacon történnek, innovatív technikákkal kell kezdeményezni, vagy innovatív technikákkal kell blokkolni a versenytárs előretöréseit.” Azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú piaci pozíciók vannak, Gyarmati négyes tipológiát állított fel.

A piacvezető a politikai marketingben maga a kormánypárt. Ezt többnyire egy, ritkábban két erős ellenfél követi. További csoport a futottak még kategória – ebbe tartoznak azok, akik 10% alattiak, de ezek mögött is ott vannak az ún. gerillák népes hadserege.

A piacvezetőnek, azaz kormánypártnak nem érdemes sokat támadnia, elsősorban azért, mert a támadás veszélyes manőver. Példaként az MSZP uniós választási kampányának utolsó két hetét hozta fel, amiben a Fideszt egy hitelesség-megkérdőjelező kampánnyal támadta, ami visszaütött a finisben.

(Informális beszélgetésekben egyébként a Fidesz szakértői azzal magyarázzák azt, hogy saját kampánya az MSZP ellen fordult, hogy időközben jelentősen megnőtt Orbán Viktor elfogadottsága, így a fenntartott MSZP-s offenzívának nem volt társadalmi háttere.)

Gyarmati a piacvezetőknek integratív magatartást, az ellenfeleknek támadó ellenzékiséget javasol. A futottak még kategóriába tartozóknak pedig azoknak a területeknek az elfoglalását, amelyet senki sem véd, (példa a Fidesz polgári fordulata, amit politikai oldaltámadásnak nevezett) a gerilláknak magas szintű mobilitást javasol.


A negatív kampány

az, amivel óvatosan kell bánni, mert visszaüthet. Ehhez az eszközhöz amúgy is azok nyúlnak, akik rákényszerülnek, mert nincs pozitív politikai üzenetük. Tóth Zoltán szerint “a negatív kampánnyal kapcsolatos nemzetközi tapasztalat az, hogy a negatív kampányra igenis válaszolni kell, persze nem mindegy, mikor és milyen pillanatban.”


Non-média

A kerekasztal talán legértékesebb szempontja azokról szólt, akiket a médiával vagy nem lehet utolérni, vagy jobboldali médiaüzenetekkel a kereskedelmi tévéken nem lehet elérni.

Simon János politológus arról beszélt, hogy a Fidesz, amely a 2002-es választások második fordulójában rögtön ellenzéki pártként kezdett viselkedni, egy face-to-face típusú kampányra fektetett hangsúlyt, ellentétben a médiaorientált, első fordulós taktikával.

A második fordulóban tudniillik Orbán kampányülésekre utazott, aminek eredményeként, hogy 58-ből 51 helyen fordítani tudott. Simon szerint, ha két nappal tovább tart a kampány, a Fidesz nyerni tud.


Mit mérnek a szakemberek?

Tóth Zsolt arról számolt be, hogy annak idején a Fidesz minden fókuszcsoporton lemérte például azt, hogy a liberális, vagy a konzervatív jelző a jobban működő. Azt is mérik, hogy egy-egy politikusi beszédnek milyen hatása van a fókuszcsoportokra, de életstílus-vizsgálatokat, fogyasztócsoport-kutatásokat is végeznek.

Ezekre az általános tájékozódáson kívül azért van szükség, mert törzsszavazói sokkal heterogénebb képet mutatnak, mint például az MPSZ tábora, ezért rétegspecifikus csatornákon szegmentált üzenetet kell továbbítani. A választási harc nehezebbik része a mindig százalékokért folyik: a magyarországi EU-választásokkor a szavazók 11%-a az utolsó héten döntötte el kire szavaz – emlékeztetett a szociológus.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS