2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Hivatalból járna 30 bársonyszék a romániai magyaroknak

Sipos Géza 2004. augusztus 11. 17:02, utolsó frissítés: 17:02

Jussanak #b#számarányosan#/b# parlamenti képviselethez a kisebbségek – javasolja Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor. Módosító javaslatuk hivatalból 21 magyar képviselővel és 9 szenátorral számol.





Számolgatási pluszmunkát adna a választási bizottságoknak és a mandátumosztó testületeknek a két képviselő friss módosító javaslata, mellyel a képviselő- és szenátorválasztást szabályozó törvényt szeretnék módosítani.

Ám a javaslat jelentős előnye – Toró T. Tibor közlése szerint –, hogy intézményesítené a pluralizmust, és felszámolná az 5%-os bejutási küszöb miatti "egységfrusztrációt". A javaslat lényege, hogy a törvény – legalábbis elviekben –



számarányos képviseletet

biztosítana az összes történelmi kisebbségnek Romániában. A törvény szerint 70 ezer lakos után számolandó egy képviselői, 140 ezer után egy szenátori hely. A javaslat szerint a kisebbségek legfrissebb népszámlálási létszámát kéne ezekkel a számokkal osztani, így alakulna ki a számarányos képviselet.

Toró és Szilágyi a törvény 3. szakaszát úgy módosítanák, hogyha az osztáskor a maradék az egyharmadot meghaladja, még egy bársonyszéket kapjon hivatalból a kisebbségi szervezet.

– Elképzelésünk szerint ezeket a képviselői, szenátori mandátumokat a törvény garantálná a kisebbségeknek – tájékoztatta a Transindexet Toró T. Tibor. A javaslat továbbá eltörölné az 5%-os mandátumhoz jutási küszöböt, mert ha a kisebbségekre a számarányos elv érvényesül, értelmetlen az egész ország területére vonatkozó


küszöböt alkalmazni.

A képviselők továbbá abban látják javaslatuk előnyét, hogy elfogadása esetén az "erdélyi magyar választópolgárt nem lehetne riogatni a parlamentből való kiseséssel".

A javaslat szerint továbbá a választásokon ki kell számolni, országos átlagban hány érvényes szavazat volt szükséges egy mandátum eléréséhez. Ezt "választókörzeti együtthatónak" nevezi a tervezet, ehhez kéne viszonyítani a kisebbségi szervezetekre adott szavazatokat. Így egy nemzeti közösség a tervezetben megállapított, irányadó számnál több, vagy esetleg kevesebb mandátumhoz is juthat.

A két képviselő szerint a kisebbségi szervezetek részvételi jogát jelentősen megnyirbálja a jelenlegi szabályozás, mely 25 ezer tagot ír elő számukra. Toró és Szilágyi javaslata: vissza kéne állítani a párttörvény gyakorlatát.

A 25 ezer tag alig 0,1%-a Románia lakosságának, tehát a kisebbségi szervezetektől is csak azt kéne követelni, hogy nemzeti közösségük egy százalékát toborozzák tagként (a minimális létszámot 100 főben állapítják meg a képviselők).



További könnyítés:

a párttörvény is csak 700 tagot követel meg megyénként a politikai szervezetektől, így a képviselők szerint a kisebbségektől sem jogos többet elvárni.

A tervezet továbbá növelné az Állandó Választási Hatóság (AEP) jogkörét azáltal, hogy a kormánynak csak végrehajtási, és nem bírálati jogot biztosítana választási kérdésekben.

A két képviselő lehetőséget biztosítana a regionális jellegű pártoknak a kampányolásra választási műsorokban, továbbá csak Románia színeire korlátozná azt a jelenleg túl általános előírást, mely választási reklámanyagokon tiltja bármely nemzet színeire az utalást.


A választás tisztaságát szolgálná

hogy minden választókörzetben nem egy, hanem három független megfigyelő dolgozna. A különleges listára került választók külön nekik alakított szavazóhelyiségben voksolnának, így csökkenne az esély a visszaélésekre – áll a tervezetben, amelyhez a képviselők csatolták azt a táblázatot is, amely a kisebbségi szervezeteknek juttatandó parlamenti helyeket tartalmazza.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS