Borbély László válaszai
kérdeztek a disputázók: 2004. szeptember 13. 17:41, utolsó frissítés: 17:23Négy év eredményei, a pofátlanság határa, a román hatalom kiszolgálása, őszi választások, regionalizmus és autonómia, MPSZ, kié a Félsziget, hol van a második vonal, kinek kell hátrább lépni – a disputázók kendőzetlen felvetéseire Borbély László reagál.
gawain, augusztus 06
Meghívottunk 1954-ben született, a Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, közgazdászként működött. 1990-től képviselő, 1997-2000 között államtitkár (Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium). Tanít a marosvásárhelyi Sapientian, az idei helyhatósági választások számára összeállt RMDSZ kampánystáb tagja. Nős, egy gyermeke van.
Borbély László: Meg szeretném köszönni mindenkinek a feltett kérdéseket. Engem is meglepett, milyen széles palettán, milyen sokan fordultak kérdésekkel hozzám. Remélem, ha nem is teljes mértékben, de kielégítően fogok tudni válaszolni.
B bácsi, augusztus 06
Tisztelt Képviselő Úr,
Ki készítette az Ön honlapját (koncepció, dizájn, színválasztás)?
Borbély László: Bevallom őszintén, nem egy „szakmabeli” cég készítette a honlapomat. Felkértem egy munkatársat készítsen egy elképzelést, majd természetesen úgy véglegesítettem, hogy lehetőleg minél több információt nyújtson, és lehetőséget adjon arra, hogy az interneten keresztül is tudjak kommunikálni választóimmal.
azazello, augusztus 07
Tisztelt képviselő Úr,
melyek Ön szerint az Ön utolsó 4 évi parlamenti tevékenységének legfontosabb eredményei?
Sok olyan törvényt tudnék említeni, amelyet az RMDSZ parlamenti frakciója kezdeményezett, vagy más törvényeket, amelyeken jobbított, és ahol a vita során módosító javaslatokkal, vagy akár személyes kezdeményezésekkel én is hozzájárultam.
Legfontosabbnak tartom a földek visszaadásáról szóló törvény módosítását (közbirtokossági földek, erdők visszaadása), az elkobzott ingatlanok visszaadására vonatkozó törvényt, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényt, a helyi közigazgatást szabályozó törvényt, a köztisztviselők jogállására vonatkozó törvényt, és nem utolsó sorban az alkotmány módosítását.
Úgy gondolom fontos szerepet játszott az RMDSZ frakció, és személy szerint én is a költségvetési vitákon, ahol évről-évre több pénz maradt a helyi közösségeknél (még távolról sem elég). Azonkívül a helyi autonómia fontos része az igazságtalanul megszüntetett községek újraalakítása – itt személy szerint hozzájárultam ahhoz, hogy Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Nagysármás várossá vált Maros megyében, valamint 4 magyar többségű község is újraalakult Maros megyében.
Persze nagyon fontos a parlamenti munkában a háttérmunka is. Hiszen a 7%-unk mellé kellett tenni a 44 vagy 60%-ot a Parlamentben, ezt csak sok órás egyeztetéssel, tárgyalással lehetett megvalósítani nagyon sok esetben. Ilyen téren felfrissítjük az „Ez a mi munkánk” kiadványt, ahol precízen, tényszerűen megjelenik mindaz, amit az RMDSZ az utóbbi négy évben tett.
Powershot, augusztus 07
Borbély úr!
1. Meddig szándékoznak mindenáron minden román hatalmat kiszolgálni?
Nem akartam, nem voltam és nem leszek kiszolgálója „mindenáron” a román hatalomnak. A romániai magyar közösséget szolgálom, viszont azt is el kell mondani, hogy a többségi románság támogatása nélkül egy törvényt sem tudnánk megszavaztatni a Parlamentben. Szükség van (anélkül, hogy elveinket feladnánk) partnerekre, akikkel együtt elérjük célkitűzéseinket.
2. Miért alakult át az RMDSZ populista Párttá?
A kérdés pejoratív. Azt hiszem sokszor pont abban hibázunk, hogy nem tudjuk „eladni” eredményeinket, és szó sincs arról, hogy populisták lennénk.
3. Miért tettek keresztbe az RMDSZ "ellen" induló erdélyi magyar érdekvédelmi szervezetnek, az MPSZ-nek?
Nem „tettünk keresztbe” az MPSZ-nek. Persze nem tudunk örülni annak, hogy valakik az RMDSZ ellen akarnak indulni, ahelyett hogy az előválasztásokon méretkeztek volna meg, ahol mindenkinek lehetősége volt indulni, hiszen kb. 180000 választó jelölte ki az önkormányzati választásokon az RMDSZ jelölteket. Most is így lesz, sőt minden magyar szavazhat az előválasztásokon. Az RMDSZ, véleményem szerint, nagyon toleráns ilyen szempontból. Hiszen az évek során tudnék idézni több tucat olyan nyilatkozatot, amely egyértelműen az imázsunkat próbálta rontani, vagy akár rágalmazott, és nem volt semmilyen szankció erre nézve.
4. A falvakban élő hajléktalan magyar gyermekeken tudna-e segíteni?
Az RMDSZ 1996 és 2000 között kormányzati tényezőként néhány programot beindított, amely a falvakon élő emberek életkörülményeit hivatott javítani.
A szociális lakásprogram, a fiatalok számára épített lakások, a falvak vízhálózata, falusi utak kövezése ezt hivatott segíteni. Ezenkívül az RMDSZ-nek sikerült az utóbbi években egy olyan rendszert kialakítani, amely szórvány kollégiumok, szórvány bentlakások építését és fenntartását támogatja.
5. Miért egyezett bele, miért támogatja az RMDSz a kis települések kisiskoláinak felszámolását, beolvasztását román/vegyes iskolákba?
Az RMDSZ nem egyezett bele a kistelepülések iskoláinak a felszámolásába vagy beolvasztásába. Ez egy országos intézkedés volt, sajnos tényleg sok helyen nem volt indokolt ezen kisiskolák fenntartása, de sok helyen szórványvidéken mi akadályoztuk meg az iskolák megszüntetését és beolvasztását. Sőt, beindult a hivatalos anyanyelvű oktatás a csángók körében.
6. Mikor vonul ki a civilszervezetek támogatási/elosztási rendszeréből az rmdsz nevű politikai párt? Mért kell minden alapítvány kuratóriumában csak rmdsz-es, vagy rmdsz-függő tagoknak lenniük?
Az alapítványok kuratóriumába nagyrészt a SZET, mely a civil szférát képviseli, valamint más, a civil társadalmat, egyházat, ifjúságot képviselő szervezetek jelölnek. A Communitas Alapítvány kötődik az RMDSZ-hez, természetes az, hogy az RMDSZ- tisztségviselők tagjai a kuratóriumoknak.
A különböző alapok elosztása átlátható, ellenőrizhető és ez a lényeg.
7. Az őszi parlamenti választásokon az rmdsz feladja-e az egypárti rendszere jellemző merev álláspontját figyelembe véve a valós helyzetet?
Eddig sem úgy működött az RMDSZ mint „egypárt”, hanem mint egy olyan szövetség, amely magába foglal minden ideológiai platformot, véleményt, a civil szférát. Mindenkinek megvan a helye az RMDSZ-en belül. Megtartottuk a belső választásokat, az önkormányzati előválasztásokon több mint 180.000 választó mondott véleményt arról, kik fogják képviselni az RMDSZ-t az önkormányzatokban. Nem tudok arról, hogy más szervezet vagy párt akár belső- vagy előválasztásokat szervezett volna.
Most, a parlamenti választásokon, még nagyobb lesz a nyitás. Minden magyar véleményt mondhat, nem csak az RMDSZ tagok. Mindenki megméretkezhet, de gondolom a cél az, hogy egy lista legyen majd, amely biztosítja a romániai magyarság részvételét a Parlamentben.
8. 2006-ban hogyan képzeli el az Fidesz kormánnyal való rmdsz kapcsolatot, ha a fidesz győz a választásokon és ha még akkor is az rmdsz lesz az erdélyi magyar politika egyetlen-örök megjelenítője?
Az én álláspontom, és úgy tudom az RMDSZ álláspontja az, hogy egyenlő közelségtartást kell tanúsítanunk minden magyar kormánnyal szemben, és ami engem illet, ez így is volt. 1998 és 2002 között az RMDSZ-nek normális kapcsolata volt az akkori kormánnyal. De ez kétirányú. Ugyanezt várjuk el a magyarországi kormányoktól és a magyarországi politikai pártoktól. Ez nem mindig így van. Egyesek ki akarják sajátítani maguknak a határon túli magyar szervezeteket, ami káros.
2006 után, bárki fog kormányozni Magyarországon, meggyőződésem, hogy megtaláljuk a Modus Vivendit, hiszen ez nemzeti érdek.
Dalma, augusztus 07
Ön szerint hol húzódik meg a pofátlanság határa?
Nézőpont kérdése. Én ezt önre bízom!
És MIÉRT jó az RMDSZ-nek egy olyan utánpótlás, amely leginkább pont a jelenlegi vezetésre veszélyes? (imagerombolás, hitelvesztés, hatalomátvétel)
A fiatalítás fontos egy szervezetben. Az önkormányzati választások során jóval több fiatal jutott be listákon, vagy lett polgármester, mint 2000-ben. Ezt folytatni kell. A fiatalok kell eldöntsék, kik képviselik legjobban érdekeiket. Azért azt hiszem meggondolkoztató, hogy a Csíki szervezetben, ahol előválasztásokon kb. 27 000 magyar mondott véleményt arról, kik lennének a legmegfelelőbbek a megyei tanácsban, az első helyeken két fiatal, a CSTIT-t képviselő jelölt végzett. Ennél nagyobb legitimációt nehéz elképzeli, és ez egy jó üzenet a fiatalok számára, hogy lehet eredményt elérni.
finisz, augusztus 09
Tisztelt képviselő úr!
Van-e valamilyen stratégiája a Szövetségnek arra az esetre, ha a parlamenti választásokon nem éri el a küszöböt? Vagy a már megszokott bűnbakkeresési forgatókönyv szerinti (lásd; az égadta világon minden és mindenki felelőssé tehető a demográfiai mutatóktól a magyarországi politikai pártokig, csak éppen a csúcsvezetőség és elhibázott politikája nem) nyilatkozatokra számíthatunk?
Az önkormányzati választások bebizonyították: van támogatottsága az RMDSZ-nek. Bízunk a választók bölcsességében, bízunk abban, hogy megértik, milyen fontos a parlamenti részvétel. Mint már jeleztem, a jelenlegi szabályzat biztosítja, hogy minden magyar véleményt mondjon az előválasztásokon.
Powershot, augusztus 10
Borbély úr!
hallom, hogy teniszezik, s Nagy Romániás elvtársaival is , amihez gratulálok! a politikát valóban nem kell átvinni a sportba!! Habár hitlerjugendekkel, öregekkel ízlés dolga.
Nem hiszem, hogy a politikát be kellene vinni a sportba: Szilágyi Zsoltról például mindenki tudja, hogy nem igazán vagyunk egy platformon (hogy finoman fogalmazzak), de évek óta mi ketten vagyunk a Román Parlament teniszcsapatának alapemberei, így aztán ő is ugyanúgy teniszezik a nagyromániás elvtársakkal az éves versenyeken – és nem szégyenkezünk, hiszen két éve második helyen végeztünk, tavaly harmadikok lettünk, ebben az évben negyedik helyezettek voltunk.
Kérdésem: Szász Jenővel alkotna-e (tenisz)párost? Vagy Orbán Viktorral? Igaz, nem tudom ők tudnak-e teniszezni.
Orbán Viktorral futballban valószínű alulmaradnék (bár csapatsport), de teniszben bármikor szívesen vállalnám a megmérettetést.
Szász Jenővel aztán pláne.
ultrabrowney, augusztus 10
Tisztelt képviselő úr!
Nekem is lenne egy néhány kérdésem:
1. Hogyan látja Ön jelen pillanatban az RMDSZ Parlamentbe való bekerülésének esélyeit?
Nagyon veszélyes lenne, nem csak a romániai magyarság jövőjére, hanem a román demokráciára nézve is, ha az RMDSZ nem jutna be a Parlamentbe. Lásd Vajdaságot. Azt hiszem, a választópolgár felelősen ítéli meg a helyzetet. Viszont ez azt feltételezi, hogy sokkal erőteljesebb kampányt csináljunk. Emberközelivé kell tegyük a kampányunkat, világos, egyértelmű üzenetet kell megfogalmazzunk.
2. Hajlandóak lennének-e Önök szövetkezni az erdélyi magyarság érdekében az MPSZ-el, és ha igen, milyen feltételek mellett?
Nyitottság, esélyegyenlőség jelenik meg a szabályzatokban. Minden magyar szavazhat, bárki jelöltetheti magát, megméretkezhet az előválasztásokon.
3. A közvélemény Önt tartja az RMDSZ ifjúság és a MIÉRT legerősebb támogatójának és befolyásolójának ( ki is javíthat, ha Ön másképpen gondolja). Ezzel kapcsolatban a következő lenne a kérdésem:
Miért kell Kovács Pétert és Borboly Csabát annyira reklámozni? Ténylegesen nem akadna ezeknél jobb az RMDSZ-es ifjúságban? Általában el lehet mondani sok ifjú titánról ezekből a körökből, hogy sem intelligencia, sem jellem, sem műveltség terén nem állanak valami magas fokon.
Partneri kapcsolat van az RMDSZ és az Ifjúsági Szervezetek között, és több ifjúsági szervezetről beszélhetünk. Ezek döntik el, kik képviselik őket, ebbe az RMDSZ nem szól bele.
4. Mi a kapcsolata Önnek a Félsziget fesztivállal? Ezt bővebben is kifejtem: állítólag ezt a rendezvényt, melyet első alkalommal két szervezet, a KMDSZ és a MIÉRT emberi és anyagi befektetésével ( és igen komoly befektetésével) került megrendezésre, vállalkozássá alakították át, méghozzá magánszemélyek vállalkozásává. Lokodi, Szepessy, Borboly, Kovács Péter neve mellett az Ön nevét emlegetik még a részvényesek között. Igaz ez a dolog? Ha nem, előre is elnézését kérem.
Nem vagyok részvényes semmilyen Félszigethez kötődő magánvállakozásban. Annyi közöm van a Félszigethez, hogy mint vásárhelyi, és mint rendezvénypárti, segítettem a szervezőket a helyi katonaságnál a helyszíni engedélyek beszerzésénél, a zenekarok határátlépésénél, hiszen voltak olyanok, akik elég későn indultak.
5. Amennyiben viszont igaz: mit szól a négy fiatalember viselkedéséhez? ( Ahhoz, hogy azokat a szervezeteket, melyeket állítólag ők képviselnek, megrövidítettek, magántulajdonba játszva át egy rendezvényt.) Ön szerint kimeríti-e egy ilyen akció erkölcsi szempontból a lopás fogalmát? Hol van Ön szerint az ilyenfajta pofátlanságok határa? Amennyiben igaz, együtt kíván e működni a fent említett négy név valamelyikével a jövőben is?
Nem az én tisztem ezzel foglalkozni. Mindez alaptalan vádaskodás, rágalmazás, ha nincs bebizonyítva.
6. Ön szerint megtörténhetik-e az, hogy Magyarországon kormányváltás esetén az új kormány kedvezőtlenül álljon az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségéhez? (úgy a személyi, mint politikai program síkján.) Amennyiben igen, van-e ezt illetően valamiféle stratégia?
Válaszait előre is köszönöm.
Az egyenlő közelségtartást vállalom, bármilyen kormánya van Magyarországnak. Ez viszont fordítva is igaz kellene legyen.
sláger, augusztus 11
Tisztelt Borbély László!
Idézni szeretnem Ultra kollégámat ( apropó Félsziget):
"ezt a rendezvényt, melyet első alkalommal két szervezet, a KMDSZ és a MIÉRT emberi és anyagi befektetésével ( és igen komoly befektetésével) került megrendezésre, vállalkozássá alakították át, méghozzá magánszemélyek vállalkozásává. Lokodi, Szepessy, Borboly, Kovács Péter neve mellett az Ön nevét emlegetik még a részvényesek között. "
Nem kérdezek rá, hogy Önnek mi köze hozza, szerintem egyértelmű, hogy Vásárhelyen nem Markó két szép szeméért volt jelen. DE! Nem értem az RMDSz nevű politikai pártot ( ami távolról sem a magyarság összetartó pártja). Miért van az, hogy az ULtrabrowney által felsorolt emberek közül, (Borboly, Lokodi , Szepessy), a közvéleménynek szélhámosnak, tolvajoknak stb titulálva, az RMDSznek az ifjúság krémje? Hogy lehet egy párt büszke arra, hogy illegálisan magáévá tett és ellopott fesztivál szervezésében mosolyogva nézzen Markó tarkója mögül ezekre az emberekre? (talán mert Szepessy apukaja M. Bélával nagyon valami) vagy Lokodi sikeres sikkasztóként helyezkedhet el az RMDSzben? nem értem a pártjukat Borboly Úr, csak 21 eves vagyok, de életem hátralevő részére is ígérem, az RMdsz-blazonos szavazócédulára SOHA sem fog tőlem DA pecsét kerülni. és nem vagyok az egyetlen. Köszönöm....
Erre már részben válaszoltam. A Félsziget, véleményem szerint, sikeres volt és nagyon örvendek, hogy kezd hagyománnyá válni Marosvásárhelyen.
bea2, augusztus 12
Képviselő Úr!
1. Az emberek megítélése szerint Borbély László, Frunda György, Verestóy Attila annyira megkopott, hogy amennyiben ezek a nevek listán lesznek, akkor nem fognak az RMDSZ-re szavazni. Kérdem, van-e Önökben, Önben annyi áldozatkészség, hogy a közösség érdekében egyet hátrébb lépjen? Mert itt az ideje ennek is.
Meg kellene vizsgálni, mit ért az alatt, hogy „megkopott”. Azt hiszem, hogy egy politikust tevékenysége minősíti. Mit csinált a közösségért, a magyarságért, városáért, miben tudta segíteni választóit. Ez kell legyen a fokmérő. Úgy érzem, még tudok tenni közösségünkért. Ha úgy érzem, hogy „megkoptam” nyugodt lehet, „hátrébb lépek”.
2. Mivel magyarázza, hogy azok a fiatalok, akiket Ön is támogat, az Önök imidzséhez hasonló képet alakítottak ki magukról?
Ez megtisztelő számomra. Azt jelenti, hogy van, amit jól csinálok. De mindenkinek megvan a saját egyénisége.
3. Igaz-e, hogy Ön azért támogatja ezeket a fiatalokat, Borboly, Kovács, Korodi, mert velük könnyebb dolga lenne: Gerinctelen, törtető emberek, akiket könnyű manipulálni.
Az én támogatásom nélkül is bizonyítottak ezek a fiatalok, legalábbis az önkormányzati választások előtti belső választásokon (27 000 ember szavazott Csíkban) Borboly és Korodi 1. és 2. helyen végeztek a megyei tanácsosi listán. 27 000 embert elég nehéz „manipulálni”.
4. Igaz-e, hogy Ön azért támogatja Korodi Attilát, mert ő az ön eljövendő veje? Miért csinálnak családi vállalkozást a politikából? Ezt nem lehet demagóg szöveggel elkenni...Borbély úr. Kevés idő van a választásokig, de arra még elegendő, hogy felébredjenek.
Nem jó a magánéletet és a politikát összekeverni. Korodi Attilát a Szövetségi Egyeztető Tanács választotta alelnöknek és 27 000 ember akarata juttatta a megyei listákra.
5. Maros megyében és Marosvásárhelyen miért nem szerveznek állóurnás, közvetlen és titkos előválasztást, mint Hargita és Kovászna megyében? Csak azt nem mondja, hogy nincs igény rá, mert elájulok.
Erről lehet tárgyalni. Volt egy szerencsétlen előzmény – 2000-ben voltak Marosvásárhelyen előválasztások. A városi tanácsban 7000-ből 4000 szavazócédulán egy nevet sem húztak ki. Maros megyében a vidéki szervezetek nem támogatják az előválasztásokat, a megyében leadott szavazatok kétharmadát pedig a vidék képezi.
A Területi Képviselők Tanácsa úgy döntött, hogy egy nagy létszámú, majdnem 600-as küldöttgyűlés fogja eldönteni a képviselő- és szenátorjelöltek rangsorolását, de bárki részt vehet a jelöléseket és a rangsorolást meghatározó kerületi gyűléseken. Ezt a TKT nagy szavazattöbbséggel, 5 ellenszavazattal döntötte el.
6. Borbély úr, mi köze Önnek a marosvásárhelyi Sapientia Campus épitéséhez? A licitelés alkalmával Önnek milyen szerepe volt és mit kapott érte? Ezt mástól is meg fogom kérdezni.
Annyi közöm van a Campushoz, hogy mindent megtettem annak érdekében, hogy a Campus építése megkezdődjék (az RMDSZ-t képviselem állandó megfigyelőként a kuratóriumi üléseken).
Az építkezés, hála Istennek, a vége fele közeledik. Egy olyan épületkomplexum készült el, amely büszkesége lesz minden Vásárhelyinek, és nem csak.
7. Borbély úr, Ön miért ordibálva próbál nyomást gyakorolni újságírókra és főszerkesztőkre?
Elnézést kérek, ha valakire rákiabáltam. Nem helyes, de nem azért tettem, hogy nyomást gyakoroljak!
szurkapiszka, augusztus 13
Tisztelt Képviselő úr!
1. Talán a választások közeledtével magyarázható, hogy eszébe jutott a regionális fejlesztés problémáját felfuttatni?
Nem. Ezzel már rég foglalkozunk. Egy alapítvány is létrejött egy éve, melynek alapító tagja vagyok. Most jutottunk el odáig, hogy a háttéranyagokkal együtt, egy hónapon belül, a kormány asztalára teszünk egy törvénytervezetet.
2. 1996-ban Ön nem került bejutó helyre a képviselői listán. 2000-ben sikerült megint képviselőként bekerülnie a Román Parlamentbe. Mit tett Ön az utóbbi 4 évben, ami indokolttá tenne egy újabb képviselői mandátumot?
14 törvénytervezet, 47 hozzászólás, 8 politikai nyilatkozat, a PSD protokollumok kidolgozása és követése, nyilatkozatok a Bolyai líceum kérdésében, a Fényképpapírgyár bezárásáról, Păunescu szenátor kirohanásairól (utána le is tiltották), a megyének 200 milliárd lej a Balavásár-Szováta útvonalra, a nemzeti Színháznak, a falvak vízhálózatára, és még sorolhatnám...
azazello, augusztus 13
Tisztelt Képviselő úr!
1. Ön szerint normális jelenség, hogy szórványban az RMDSZ vidéki szervezete egyszerű fizetett irodai alkalmazottak társaságává alakuljon át, akiknek idővel teendője a fizetés kézbevevése, esetleg a választási listák összeállítására korlátozódik?
A szórvány kérdése sokkal bonyolultabb. Azt hiszem, a szórványban lévő RMDSZ-nél tevékenykedők nagyon nehéz munkát végeznek, hiszen össze kell fogni egy kis közösséget. Meggyőződésem, hogy egyáltalán nem jellemző a szórvány megyei RMDSZ-re az, ami a kérdésben megfogalmazódik. Ha mégis tud ilyent, konkrétan jelezze.
2. Miben látja a megoldást arra a problémára, hogy a valóban értékes, közéletben szerepet vállalni kívánó és megfelelő képességgel rendelkező emberek sorra elhagyják illetve kénytelenek elhagyni az RMDSZ szervezeti keretét, nem egy esetben annak köszönhetően, hogy veszélyeztetik egyes RMDSZ tisztségviselők RMDSZ-en belüli "karrierét"?
Ugyanaz, mint a fentiekben. Kérek konkrét példákat hiszen általában nem az jellemző az RMDSZ-nél dolgozókra, hogy azért jönnek oda mert „karriert” akarnak csinálni.
3. Hogyan képzeli el Ön az RMDSZ és az erdélyi magyar politikai képviselet jövőjét, mondjuk 3 év múlva?
Bízok abban, hogy 3 év múlva Románia EU tagállam lesz. Ez azt fogja jelenteni, hogy a jogállam intézményei megerősödnek, a magyarság jogai bővülnek, a határok lassan megszűnnek. Az RMDSZ, a romániai magyarság fel kell készüljön erre az új kihívásra, fel kell készüljön az Uniós csatlakozásra.
kaya ibrahim&co, augusztus 13
Képviselő Úr,
1. Igazán megható, ahogy Ön az utóbbi hetekben elkezdett a regionalizmussal foglalkozni. Érthető, hisz közelednek a választások...de, amikor a mostani regionális felosztást elfogadták, kidolgozták, megszavazták, Ön hol volt és mit csinált? Ha jól emlékszem, akkor éppen államtitkár volt, a kormánykoalíció tagja. Akkor nem tűnt fel, hogy a székely megyék besorolása mindenkinek kedvez, csak a székelyeknek nem?
1998-ban a régiófejlesztésről szóló törvény egy az EU bizottság által elkészített úgynevezett „zöld könyv” alapján készült. Akkor ez nagy előrelépésnek tűnt, hiszen 1996-ban megyei tanácselnököt váltottak le, ezért a „bűnéért”, mert csatlakozni mert az Eurókárpáti régióhoz. Most alakult úgy a bel- és külpolitikai helyzet, hogy újraértékeljük ezt a felosztást.
2. A PSD-RMDSZ protokollumért a sajtó szerint Ön felel. Ez érthető, hisz egy baloldali párttal való együttműködésért feleljen egy baloldali politikus. De a megvalósulatlan ígéretekért is Ön fog felelni?
A PSD protokollum megvalósításáért a PSD és az RMDSZ felel. Én vagyok megbízva a kormányzattal való kapcsolattartásért, ez azt jelenti, hogy hetente 15–20 pontos listát tárgyalunk meg a PSD-vel – sokszor vitatkozva, majd különböző minisztériumokban, hivatalokban kell érvényt szerezni akaratunknak. Ez bizony sokszor azzal jár, hogy többször vissza kell menni, de ez azt jelenti, hogy több pénz a megyéknek, az egyházaknak, a tulajdon visszaadása, magyar nyelvű vasútállomás-táblák, stb.
3. Ön azt nyilatkozta, hogy nem tűntetni kell, hanem kilincselni. Ebben teljes mértékben benne van az Ön és társai mentalitása. Én azt gondolom, hogy elvekről és méltányosságról illene beszélni, nem kilincselésről...Miért válassza Ön csak a kilincselést? Ez lenne a sokat hangoztatott pragmatizmus?
Elvek és méltányosság képezi alapját a magatartásunknak.
De az elveken túl, hetente olyan kérdésekkel szembesülünk, amelyek megoldása nem valósul meg, csak úgy, hogyha „kilincselünk” is. Én nagyon szeretném, ha odajutnánk, hogy minden megoldódjon „kilincselés” nélkül. Egyelőre nem a mi hibánkból, ha csak az elveink maradnának meg, nem oldódna meg sok minden.
Dexter, augusztus 13
Tisztelt képviselő úr,
Ön milyennek látja Marosvásárhely fejlődési esélyeit?
Sajnos Marosvásárhely fejlődésére rányomta bélyegét 1990 márciusa. Ez komoly visszahúzó erőt jelentett. El kell azt is ismerni, hogy 1992–2000 között néha a városvezetés se volt a helyzet magaslatán. 2000-től a most is funkcióban lévő polgármesternek nagyjából csak a szája járt, komoly befektetők nem jöttek Vásárhelyre. De mégis, úgy néz ki, kezdenek beindulni a dolgok. Meggyőződésem, hogy az autósztráda megépítése nagyot lendít majd a vidéken.
Ami a fejlődési esélyeket illeti, akkor tudna látványosan megváltozni a mostani cammogás, ha időnként túl lehetne lépni az etnikai megközelítésen a fontos kérdésekben. Hiszen évek óta húzódik a közszolgálati TV helyi adásának beindítása, csak várat, mert ezt a magyarok, az RMDSZ kérte. De vannak biztató jelek, például a régeni polgármester választás.
Megközelítésében mi a lényegi különbség az autonómia és regionalizmus között?
A regionalizmus régiók együttműködését jelenti, egy olyan struktúrát, amelynek alapja a térség gazdasági felemelkedése.
Az autonómia egy sokkal tágabb fogalom. Beszélhetünk helyi közigazgatási autonómiáról, vagy egy közösség autonómiájáról, mely többféle lehet.
A regionalizmus, véleményem szerint, elősegíti a különböző autonómiaformák kialakulását.
Melyek a tapasztalatai az RMDSZ helyhatósági választási szereplése után? Hogyan és hogyan nem kellene felkészülni a parlamenti választásokra?
Az RMDSZ jól szerepelt a helyhatósági választásokon. Ez nem azt jelenti, hogy nem voltak hibáink. A legfontosabbnak két dolgot látok:
1. Megértetni az emberekkel, miért fontos, hogy elmenjenek szavazni, miért fontos, hogy az RMDSZ ott legyen a Parlamentben (és ez a jó kommunikációs készségen múlik).
2. Emberközeli kampányt kell csináljunk. Nemcsak a képviselő- és szenátorjelöltek, hanem mindazok, akik velünk együtt vannak, önkormányzatisok, civil szféra. És persze fontos lesz a magyar történelmi egyházak segítsége is.
Véleménye szerint Kelemen Atilla rossz szereplése a helyhatósági választásokon jelent-e bármit is azzal kapcsolatban, hogy fel kell-e kerüljön biztos befutó pozícióba a parlamenti listára?
Véleményem szerint Kelemen Atilla becsületesen végigcsinálta a kampányt Marosvásárhelyen. A baj az, és ez az RMDSZ hibája, hogy kb. két évvel a választások előtt ki kellett volna jelöljünk valakit, aki végigvigye a küzdelmet. A parlamenti választásokra nincsenek előre félretett helyek, mindenki egyenlő feltételekkel és esélyekkel indul az előválasztásokon.
Utólag szeretnék gratulálni a feleségének a médiás munkássága miatt - a marosvásárhelyi rádió a legtartalmasabb államilag finanszírozott magyar nyelvű rádió.
Köszönöm.
ultrabrowney, augusztus 13
Még egy kérdésem lenne, képviselő úr (előre is elnézést kérek, hogy hosszú lesz a felvezetése)
A legutóbbi helyhatósági választásokon sok helyütt buktak az RMDSZ jelöltjei ( mert azért a párt nem egy emberből áll). Ilyen esetek Marosvásárhely és Székelyudvarhely. A marosvásárhelyi jelölt hiába fejezte ki Nagy-Románia létrejöttét illetően a Kempinski hotelben december 1-én, nem nyert annyi szavazatot többségi testvéreinktől, hogy polgármester legyen, sőt, még csak a magyar szavazatokat sem hozta olyan mértékben, amennyiben normálisan kellett volna. És egészen érthető, hogy miért.
Ugyanakkor Székelyudvarhelyen is hiába volt az a nagy hűhó a rosszindulat, butaság, primitív viselkedés és aljasság eleven megtestesítője, Döbrögi László (bocsánat: Ladányi) körül, minden tisztességes ember örömére veszített Szász Jenővel szemben.
Most pedig a kérdés: miért támogat az RMDSZ csúcsvezetősége helyi szinten olyan embereket, akik kompromittáltak, és akik csak népszerűtlenséget hoznak magukkal? (mert azt gondolom, hogy ÖN is tudja, hogy megfelelő jelölttel mindkét példaként említett város megnyerhető lett volna). A hatékony működés azt kívánná, hogy az egyszer kompromittáltaktól (főleg helyi szinten) minél hamarabb szabadulni kell.
Elég nehéz mindent indokolni és erre a kérdésre válaszolni (és főleg a minősítésekre). Még egyszer elmondom: az RMDSZ 2004-ben jobban szerepelt az önkormányzati választásokon, mint 2000-ben. Megerősítette pozícióit (5 megyének a vezetését RMDSZ és magyar tanácselnök látja el – 1996-ban 2 magyar tanácselnökünk volt). Marosvásárhelyt nem sikerült visszanyernünk, bár a tanácsban megvan továbbra is a többségünk. Annyit azért hozzátennék, hogy Nagyszalonta után Marosvásárhelyen ment el százalékarányban a legtöbb magyar szavazni. De a románok még nagyobb arányban mentek el.
Székelyudvarhelyen magyar-magyar párharc volt, Szász Jenő nyert hathatós magyarországi segítséggel. Megyünk tovább!
szabadszellem, augusztus 13
Tisztelt képviselő úr! Nem gondolkoznak-e el néha azon, hogy Önöket csak kurkógyárfásokként fogja számon tartani a történelem? Megéri-e a pillanatnyi álhatalom érzet a soha le nem mosható megvetést? Mi akadályozta meg az RMDSZ-t egy életképes a megmaradást segítő gazdasági terv kidolgozásában? Nem felelőtlenség és egyben erkölcstelenség, egy rossz, girhes, korrupt, vörös, gyilkos (MSZP) lóra feltenni mindent.
Szeretném megjegyezni, kihangsúlyozni, egyes jelzőkre, megállapításokra nem fogok válaszolni, mert ezek a kérdezőt minősítik.
Érdemben: az RMDSZ-nek volt és van gazdasági programja (a választási program-tervezetünk az Interneten megtalálható), és bárki jöhet jobbító javaslatokkal.
Bár pejoratív „a kurkógyárfás” – nem tudom hány éves volt a kérdező azokban az években – nem hiszem, hogy szégyenkezni kellene a „történelem” előtt azzal, hogy a közbirtokossági erdők visszakerültek jogos tulajdonosaikhoz, az erdők, földek nagy része úgyszintén, az egyházi ingatlanok, hogy kiharcoltuk az anyanyelv-használat jogát a közigazgatásban, most már az igazságszolgáltatásban is és még sorolhatnám. Én büszke vagyok arra, hogy részese lehettem ezeknek az eredményeknek.
margarita, augusztus 14
Tisztelt Képviselő Úr,
1. Ha 10.000 neves rmdsz ellenzéki (Szász, Tőkes stb.) írásba adna, hogy elmegy szavazni/rmdszre szavaz a parlamenti választásokon ha Ön, Verestóy Attila és meg néhányan lemondanak az indulásról. Lemondana-e? Ha igen miért, ha nem miért?
Én nem Szász, Tőkés, vagy 10.000 aláíró felszólítására lépek vissza. Ha azoknak, akik az előválasztásokon – ahol bárki megméretkezhetett – részt vesznek, nem szerzem meg a bizalmát, akkor igen, visszalépek.
Az RMDSZ mögött több százezer szavazat van. Engem a Maros megyei választók küldtek a Parlamentbe, ők hívhatnak vissza, ők jelölhetnek egy újabb mandátumra.
2. Mivel szankcionáljak az rmdsz-en belül a szervezet imázsát egyértelműen romboló nyilatkozatokat/tetteket.
Nem híve az RMDSZ a szankcióknak. Elég kevés ilyenről tudok. Arról igen, hogy egyes kollégák felelőtlenül, sokszor az RMDSZ apparátust, iskolát, számítógépet felhasználva ügyködtek ellenünk. De kibírjuk ezt is!
3. Mi a véleménye az alábbi esetről:
Kovács Péter, Borboly Csaba és a liberális politika
Ez is egy vélemény.
4. Mit tud Borboly és Kovács Péter amiért ennyire kell őket támogatni? Nem lenne egyszerűbb és hatékonyabb lecserélni őket? Pl. Porcsalmira
Porcsalmi Bálint ugyanúgy alelnöke az Ügyvezető Elnökségnek, mint Kovács Péter.
Borboly Csaba úgy tudom kb. 27 000 csíki polgár szavazatával lett első a megyei tanácsosi listán. Erről ennyit.
azazello, augusztus 14
Tisztelt Képviselő Úr,
Ön az RMDSZ parlamenti választási programját kidolgozó bizottság tagja. Ezzel kapcsolatban is lenne egy pár kérdésem:
1. Mikor lesz az RMDSZ-nek a Basescu-éhoz hasonló minőségű választási kampánya?
értendő: konkrét tervek-számokban és határidőkkel, határozott és egyértelmű nyilatkozatok, karizmatikus és rendkívül motivált jelöltek?)
[ https://www.basescu.ro/?pag=planuri ]
Nem tudom pontosan mit ért azon, hogy „băsescu-kampány”. Ami a határidőket, konkrétumokat illeti, a választási program mellett két dokumentumot fogunk bemutatni: mi történt az elmúlt négy évben, és konkrétan mi a teendő. Az RMDSZ-ben előválasztások lesznek, bízok abban, hogy a választók karizmatikus, pontos üzeneteket megfogalmazó szenátor- és képviselőjelölteket fognak javasolni.
2. Hogyan kívánja megnyerni az RMDSZ a jobboldalhoz közelebb álló, illetve erősebb nemzeti érzésű magyar (zömében fiatal) választókat?
Úgy érzem, a mostani programunk nemcsak címében (Párbeszéd az autonómiáért), de tartalmában is olyan ajánlatot fogalmaz meg, amely mind a jobboldalhoz, mind a baloldalhoz vagy liberálisokhoz közelálló romániai magyart megszólít, amely meggyőzi őket, hogy érdemes az RMDSZ jelöltjeire szavazni.
3. Hogy kívánja megnyerni azokat a székelyföldi választókat akik számára kevés eredményt hozott az RMDSZ utóbbi 4 évi tevékenysége?
(pl rosszabb utak mint ezelőtt 4 évvel, szegénység, elmaradottság, pesszimista jövőkép, kivándorlás, ivóvíz problémák, székelyföld speciális jellegének elismertetése terén elért gyenge eredmények és még folytatható lenne a sor)
Székelyföld kiemelt helyen szerepel kampányunkban is. Az utóbbi 8 évben beindult néhány program, melynek Székelyföld is haszonélvezője (külföldi hitellel beindított ivóvízprogram, szociális lakások, a Balavásár – Szováta – Csíkszereda, és Gyergyó – Parajd útszakasz teljes rehabilitálása, mely most indul be, 2200 milliárd lej, (a D131-es nemzeti út 70 km-es útszakaszának rehabilitációja, PHARE program 8 millió euró, a gázprogram Hargita megyében, az erdők visszaadása stb). Ezt tovább kell erősíteni. Az Észak Erdélyi autópálya, bár csak Székelyföld közelében fog elhaladni, nagyon fontos e régió számára is. A közösségi rendőrség létrejötte, mely már konkrétum, szintén az autonómiát erősíti. Ezen az úton kell haladni tovább.
4. Kíván-e a választási kampány román anyanyelvű választókhoz is szólni és ez hogyan tükröződik az RMDSZ választási programjában?
Szólni kell a román választókhoz is, hiszen a helyhatósági választások bebizonyították, hogy ott, ahol megfelelő jelölt megfelelő üzenetet fogalmaz meg, ott ránk is szavaztak románok. Ne feledjük a Kárpátokon túli magyarokat, ebből azért szavazatokat (és mandátumokat) lehet nyerni. Szociális, gazdasági kérdésekben van ajánlata az RMDSZ-nek, és ezt meg kell jelenítsük.
tancos, augusztus 16
Tisztelt Képviselő Úr
Az RMDSZ súlyos vereséget szenvedett Marosvásárhelyen. Kelemen úr elhárította a felelőséget, mondván, hogy négy éve vesztették el Vásárhelyt. Ilyen egyszerű? A kampányfelelős egy csapnivaló újságíró, aki most végzi, negyvenévesen az első egyetemét (Vajda György) Ennyire nincs már ember Vásárhelyen?
Politikai frontember Frunda, Borbély, Kelemen, Markó. Fantasztikus eredményeket értek el és érnek el most is. 15 év alatt próbáltak önök egy második vonalat kiépíteni? Valami tartalékot? Mert ha nem akkor lehet a továbbiakban is számítani
berezelő Pokornyira Lászlóra
jellegtelen Nagy Győzőre
agyalágyult Fodor Imrére
ismeretlen Csegzi Sándorra...
Önnek abban igaza van, hogy kell egy második vonal, kell az utánpótlás, szükség van azokra, akik mellettünk, velünk és utána nélkülünk is képesek lesznek tovább vinni azt, amit elkezdtünk 1990-ben. A marosvásárhelyi választásokról már beszéltem. Most kell meggyőzni mindenkit, milyen fontos a parlamenti jelenlét, ki kell alakítsuk azt a csapatot, amely nem csak a kampányban, de utána is aktívan részt vesz az RMDSZ életében. Képviselői listán 10 név lesz, a szenátorin 6. Én azt hiszem az első névtől az utolsóig mind potenciális jelöltek kell legyenek. Remélem minél több fiatal, jó képességű jelölt lesz, akik a következő években munkatársként is komoly alternatívát jelentenek.
Sanyi úr, augusztus 16
Képviselő úr,
Hogyan módosítja az RMDSZ a hatalomközeliség pragmatizmusáról szóló diskurzusát, ha a PSD megpróbálja belekényszeríteni egy PSD-RMDSZ-PRM koalícióba, amelyről egyre többet beszélnek kormánypárti politikusok? Van-e forgatókönyve az RMDSZ-nek arra az esetre, ha ellenzékbe kell vonulnia?
A PSD-vel 4 évig együttműködési protokollumunk volt, és értünk el eredményeket. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudunk elképzelni más partnereket a következő 4 évben.
A Nagy Románia Párttal semmilyen körülmények között nem vállalunk közösséget. 1996-ben úgy határozott az RMDSZ, hogy megfelelő feltételek között részt vállalunk a döntéshozatalban. Ezután tudtuk elérni azokat az eredményeket, melyekről a fentiekben szóltam. Természetes, ha nem sikerül kialakítani megfelelő körülményeket a partnerséghez, ellenzéki erőként leszünk jelen a Parlamentben. Mindenképpen fontos megerősíteni az önkormányzatainkat, a helyi autonómiát.
fkv, augusztus 17
A) Mi az oka, hogy Ön mindenáron - akár fenyegetésekkel, ordibálással - létre akarta hozni Maros megyében is a MIÉRT területi tagszervezetét? Nem veszik észre, hogy saját Brutusaikat futtatják milliós közpénzeken. Mindegy milyen áron, de a MIT-et ki kell csinálni a jelszó?:-(
Nem akartam létrehozni „mindenáron” a MIÉRT-et Maros megyében. A megyei RMDSZ-nek volt néhány találkozója az összes ifjúsági szervezettel azért (s ezt most is fenntartom) hogy létezzen a megye szintjén egy egyeztető tanács, akármilyen laza struktúrában, amely a szervezetek közötti kapcsolattartást biztosítja, és partnere az RMDSZ-nek. Ez az ifjúsági szervezeteken múlik most is, igényelnek-e vagy nem egy ilyen laza struktúrát.
B) Miért nem képes elfogadni az udmr vezérkara, hogy vannak másként gondolkodó MAGYAR emberek, akiknek a véleménye számíthat, SŐT akár igaz is lehet? A struccpolitika lesz a vesztük!
Ha csak azok lennének, akiket önök frusztráltaknak, tehetségteleneknek neveznek, akkor még TALÁN érthető lenne ez a hozzáállás, de az itteni hozzászólók egy része az MPSZ-t is keményen bírálja!
Minden véleményre megpróbálok odafigyelni, és meghallgatni. A baj az, hogy azok, akik mostanában ilyen-olyan RMDSZ-en kívüli szervezeteket próbálnak létrehozni, nem ajánlanak semmilyen valós alternatívát vagy javaslatot, ami arra utalna, hogy konstruktívan akarnának lépni. Kérték az RMDSZ listán a helyek 50%-át, ami elfogadhatatlan, hiszen mindenki egyenlő esélyekkel indul, előválasztások lesznek. Mindenki részt vehet, kampányolhat, ha akar az illető szervezetnél, de RMDSZ listán kell induljon, hiszen másképp nem jutunk be a Parlamentbe. Sehol nem méretkeztek meg a helyi választásokon sem. Úgy érzem, ezek komolytalan és veszélyes javaslatok részükről, hiszen megpróbálják csökkenteni a magyarság esélyét egy erős parlamenti képviseletre.
C) Minek köszönhető, hogy a Transindex hirtelen így "felkapta" önt? BL honlap reklám, transfórum!
Igaz, hogy leszóltak Kelemen Hunornak, hogy ideje kissé plasztikázni a Transindexet udmr szempontból? Persze a válasz: NEM, dehogy, az udmr sosem szokott beleszólni a független média dolgába, de mégiscsak érdekes értesülés ez.
Én úgy tudom, hogy a Transindex meghívottjai között több olyan képviselő, polgármester volt az utóbbi években, akik az RMDSZ belső vagy külső ellenzékéhez tartoznak. Megtisztelő számomra, hogy felkértek erre a párbeszédre.
Tanulságos és érdekes számomra, engem is meglepett a sok kérdés.
gipsz jakab, augusztus 17
Tisztelt képviselő úr!
Régóta ismerem Önt, és tudom, hogy az RMDSZ-ben Ön az egyik közismert "Buldózer". Rengeteget vállal, sokszor szerintem többet is, mint amennyit kellene (lehet ez azért van, mert mások nem igazán kapkodnak, ha munkáról van szó).
Első kérdésem: miért teszi, és hogyan bírja?
Azért teszem, mert szeretem csinálni. Időnként tényleg túl sok az, amit vállalok (egyesek azt mondják, hogy miért szólok bele mindenbe, és igazuk van). Mivel négy évig államtitkár voltam egy olyan minisztériumban, ahol sok infrastruktúrát érintő projekt indult be, az önkormányzatokkal nagyon szoros kapcsolatba kerültem. Mivel kormányzásért felelős alelnök vagyok, a legtöbb – kormánnyal kapcsolatos elintéznivaló – és van elég –, hozzám fut be. Bírni remélem, még bírom.
További kérdéseim:
- Sokan piszkálgatják pénzügyeit. Véleményem szerint az csak jó lehet mindannyiunknak, ha minél többen lesznek azok, akik vagyonnal rendelkeznek. Nem azt kérdem tehát, hogy honnan van pénze, inkább arra kérném, hogy ismertessen az olvasókkal olyan ötleteket és lehetőségeket, amelyek "pénzcsináláshoz" vezetnek.
Nem könnyű „pénzt csinálni” Romániában. Nagyon nehéz tanácsot adni, hiszen nekünk az a feladatunk, hogy egy átlátható, koherens törvénykezést, hozzunk létre, amely biztonságot nyújt azoknak, akik belefognak egy vállalkozásba. És nem mindig sikerült az utóbbi 15 évben. Az RMDSZ mindig is támogatta a kis és középvállalkozásokat, sajnos EU-s intézkedések is gátolják az úgynevezett „versenyszellem” jegyében.
A mi kezdeményezésünkre jött létre a Kis- és Középvállalkozások Minisztériuma, sajnos mérsékelt eredményekkel.
Aki „pénzt akar csinálni” azt javasolom, középtávon gondolkodjon, ne rögtön akarjon meggazdagodni. A mostani makrogazdasági mutatók szerint egy kedvezőbb időszak elé nézünk.
Ön kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök is. Kétségtelen, hogy az RMDSZ lényeges dolgokat ért el az utóbbi időben. Miért nem képes azonban az RMDSZ "eladni" az eredményeit? Nem gondolkoztak azon, hogy szükség lenne az RMDSZ-ben egy imázs-felelős csapatra?
Ez az RMDSZ egyik nagy hiányossága, a kommunikáció. Ezt kell megerősíteni a következőkben. Nem hiszem, hogy szégyenkeznünk kellene. Az eredményeinket nem tudjuk kellőképpen bemutatni: a következő hetekben, több tízezer példányban újra megjelentetjük az „Ez a mi munkánk” című kiadványunkat, amely az elmúlt négy év leltárát tartalmazza.
Hallottam, hogy elég szűk a munkatársak köre a hivatalában (Bukarestben és Vásárhelyen), és hogy elég kemény kézzel bánik az emberekkel (amit az ön munkabírásához mérten nem is csodálok). Azt viszont megkérdezném, hogy vajon a munkatársak hogyan viselik az Ön "keménykedését", illetve ennek ellenére meg van-e elégedve a munkájukkal?
Azt szokták mondani, amikor valaki munkatársam lesz, hogy: „ha kibírod egy hétig Borbély Lacinál, akkor betörtél, rendben van”. Tényleg igényes vagyok a munkatársaimmal. Nem kaptam még eddig visszajelzést, hogy megbánták volna munkatársaim az együttműködést.
Végül nem kérdezem, hogy mit tett az elmúlt négy évben, hanem azt, hogy mit tart prioritásnak a következő négy évre?
A decentralizációtól a helyi autonómia megerősödését, a gazdasági régiók módosítását, a Székelyföld Régió létrejöttét, a kulturális és közigazgatási autonómia intézményeinek létrehozását, a magyarság arányos jelenlétének törvényesítését, az egyházi ingatlanok visszaadásának befejezését, az anyanyelvű oktatás bővítését, az Európai Unióhoz való csatlakozást.
finisz, augusztus 18:
Tisztelt képviselő úr!
Milyen érzés, amikor szemérmetlenül hízelegnek Önnek, tudván egyrészt, hogy ez nem annyira a személyének szól, mint inkább a tisztségének, másrészt pedig, hogy a legcsekélyebb mértékben se érdemli meg?
Nem szeretem a hízelgőket, másrészt a tisztség nem ér semmit, ha nem látja el a feladatot egy megfelelő személy. A tisztséget nem megérdemelni kell, hanem esetleg kiérdemelni, és megfelelően ellátni.
my mind, augusztus 18
Képviselő úr!
Ön az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Miből áll ez a tevékenység, ha az RMDSZ nincs kormányon? Önök hetente találkoznak a PSD képviselőivel, miről folyik az egyeztetés?
Az eltelt négy esztendőben ez azt jelentette, hogy a monitorizáló bizottságban én „titkárkodtam”, minden héten 15–20-as listát tárgyaltunk meg, egyes pontok a protokollumból voltak, mások pedig a protokollum szellemében, olyan kérdések, melyek önkormányzatok, iskolák, egyházak, más intézmények részéről fogalmazódtak meg. A kormány felé pedig minden ilyen kérést továbbítani kellett, és megoldani. Ez azt jelentette, hogy sokszor 4-5-ször vissza kellett kérdezni, amíg sikerült megoldani. Nem mindig sikerült. De ezt csak úgy lehetett fenntartani, hogy volt (és van) egy írásos egyezség.
Nuska, augusztus 18
Kedves Képviselő Úr
Végre Erdélyben is kezdik megünnepelni augusztus 20-t sőt az RMDSZ is szervez műsort... De, DE Marosvásárhelyen pont Kárp György a Nemzeti volt párttitkára adja hozzá a nevét? KI súg az RMDSZ-nek hogy minden március 15 és egyéb hemzseg a művészietlen, valamikori kommunista szavalóktól? Giccs énekesektől. Guruppenheccektől. Szörnyű szövegektől. Önnek jó ízlése van, nem szólna Kelemen megyei elsőtitkárnak, hogy zseáns a dolog? Nem veszik észre, hogy a fiatalok és az értelmiségiek lassan-lassan elmaradtak az RMDSZ rendezvényektől? Halló, hall engem?????
Hiányos az információ, nem felel meg a valóságnak.
pkg, augusztus 18
Képviselő Úr,
a csendes politizálásban sok olyan történet elhangzik, amelyek arról szólnak, hogy miként és hogyan szándékoznak majdnem heti rendszerességgel a partner vagy nempartner román pártok betenni a magyar közösségnek. Ilyenkor, és több csendes hír is kószál az közösség berkeiben, tűzoltásként kell állandó jelleggel közbelépni.
Tudna-e mesélni számunkra ilyen történeteket? Vagy ezeket nem ildomos elmondani, mert komoly konfliktusokat generálna a közelebbi vagy távolabbi partnerekkel kialakított gyengében vagy jobban működő párbeszédben.
Ha nem sértődik meg leírnék egy ilyen érdekes mende-mondát, pl. hallottam egy olyan történetet amikor Constantinescu volt elnök a Bolyai létrehozásának elodázása következtében esetleg keletkező székelyföldi feszültségek megoldására nem az egyetem létrehozását, hanem a harckocsikat nevezte meg.
A 23. kérdésre adott válaszban utaltam ezekre a tárgyalásokra. Nem diadalmenet. Több órás viták voltak ebben a bizottságban bizonyos kérdésekről. Például a Bolyai líceum ügyében nem tudok egy ilyen Constantinescu volt elnök nyilatkozatról. Azt viszont tudom, hogy 1996 és 2000 között nem sikerült a Bolyait visszamagyarosítani, 2000 után ez sikerült. Jövőben érettségizik az utolsó román évfolyamon.
belekotyogo, augusztus 20
Jó ideje mély csend van azoknak a kárpótlásával kapcsolatban, akik természetben nem kaphatták vissza ingatlanjaikat és ezért pénzbeni kárpótlásra jogosultak.
Van valami felmérésük arról, hogy magyar emberek körében mekkorára tehető ez az összeg, amit kapniuk kellene? Van valami érdemi információ ezzel kapcsolatban, hogy történik-e valami ezzel kapcsolatban ebben az évtizedben?
Vannak felmérések a kormány szintjén. Talán kb. 5 milliárd dollárról van szó. Valami beindult, de ez még távolról sem elégíti ki az igényeket. Egyelőre bizonyos esetekben úgynevezett „kárpótlási jegyet” kellene kapjon a tulajdonos.
Mi az utolsó találkozón nem szorgalmaztuk, hogy a kormányzópárt hozza meg a döntést, hisz a törvénytervezet megvan egy éve, de nem véglegesítették.
belekotyogo, augusztus 20
Ha mondjuk egy olyan helyzetben lenne, hogy kormányalakításról tárgyalna egy vagy több román párttal milyen területek lennének fontosak az RMDSZ szempontjából Ön szerint és miért?
Infrastruktúra – (utak, vízhálózat, lakások), tanügy, kultúra és természetesen a kisebbségvédelem, valamint a közigazgatás.
Mi a véleménye Basescu egy pár évvel ezelőtti kijelentéséhez, hogy az RMDSZ-t meg lehet nyerni partnernek bármikor és elég olcsón meg lehet úszni, "kell adni nekik két-három iskolát itt-ott és kezes bárányok"?
Nem értek egyet a Băsescu kijelentésével. Az elmúlt négy évben a „két-három iskola” több mint 200.000 hektár erdőt, ennél jóval több földet, anyanyelvhasználatot, egyházi ingatlant stb. jelentett.
De hát Băsescu annyi mindent mondott 2-3 év alatt...
belekotyogo, augusztus 20
Hogy lehetne egy kissé pontosabb képet kapni, hogy jelenleg RMDSZ által delegált tisztségviselők a központi apparátusban milyen területen dolgoznak, és hogy lehet őket elérni?
Közlöm az alábbiakban a listát a nevekkel és elérhetőségeket:
Név Hivatal - tisztség Telefon
1. Asztalos Csaba, Diszkriminációs Ellenes Országos Tanács - tag, 021/312.65.79.
2. Ágoston Hugó, Román Rádió Igazgatótanács - tag, 021/323.39.32.
3. Biró Albin, Biztosító Társaságokat Felügyelő Országos Bizottság - tag, 021/230.35.96
4. Birtalan József, Közalkalmazottak Ügynöksége - alelnök, 021/315.05.45
5. Csendes László, A Volt Titkosszolgálatot Átvilágító Országos Bizottság - tag, 021/315.12.22.
6. Csortán Ferenc, Művelődési Minisztérium - tanácsos, 021/222.82.70.
7. Csortán Ilona, Művelődési Minisztérium - tanácsos, 021/222.82.70.
8. Demeter Attila, Kormányfőtitkárság - tanácsos, 021/231.69.30.
9. Dr. Bartha István, Egészségügyi Minisztérium - tanácsos, 021/307.25.05 021/314.15.26
10. Erős Viktor, Országos Értékpapír Felügyelő Bizottság - tag, 021/326.67.10.
11. Gálfalvi Zsolt, Román Televízió Igazgató Tanácsa - tag, 021/222.48.39.
12. Gáspárik Attila, Audiovizuális Tanács - alelnök, 021/312.35.11.
13. Grosu Magdolna Művelődési Minisztérium - aligazgató, 021/222.82.70.
14. Kozsokár Gábor, Alkotmánybíróság - alkotmánybíró, 021/402.21.08.
15. Markó Attila, Kisebbségi Hivatal - helyettes államtitkár, 021/210.44.54.
16. Murvai László, Oktatásügyi Minisztérium - vezérigazgató, 021/313.86.54.
17. Nagy Ágnes, Nemzeti Bank Igazgató Tanácsa - tag, 021/312.62.14.
18. Nagy Benedek, Vallásügyi Államtitkárság - tanácsos, 021/311.01.67.
19. Neményi József, Országos Versenytanács - alelnök, 021/337.35.43.
20. Péter Elek, Országos Ásványvíz Társaság - vezérigazgató, 021/212.98.69.
21. Szarka Edit, Számvevőszék - tanácsos 021/307.87.51
22. Zsehránszky István, Kisebbségi Hivatal - igazgató, 021/211.53.51.
23. Varga Gábor, Szabadalmi és Találmány Hivatal - elnök, 021/315.90.66.
pkg, augusztus 21
Képviselő Úr!
hogyan látja, milyen eszközök kellenek, hogy ténylegesen Marosvásárhelyre nagy befektetők telepedjenek, és a régió húzóerejeként meghatározó gazdasági csomóponttá váljon?
Lát-e lehetőséget abban, hogy Marosvásárhely, Udvarhely és Csíkszereda közösen képzeljen el iparosítási terveket, és ezekkel kimenve a piacra befektetőket vonzanak?
Milyen rostálási mechanizmusokat kellene az RMDSZ berkeiben bevezetni, hogy több olyan hajtó és húzó ember termelődjön ki mint ön akik hatékonyabban tudnák segíteni a székelyföldi régió gazdasági fejlesztését?
Milyen lépéseket, és erőforrásokat kellene megmozgatni annak érdekében, hogy több szakembert lehessen megfizetni, vagy motiválni az RMDSZ háttérvonalában? Ahogy szemlélem az RMDSZ bevételei nem tudják megengedni egy nagyon komoly és széleskörű szakmai gárda alkalmazását.
Marosvásárhelyről több válaszomban beszéltem. Az etnikai megközelítés kissé csökkenjen, és hozzáértő városvezető kellene, aki a nagyotmondáson, és néhány látványos kozmetikázáson túl jó menedzserként kellene vezesse a várost. Sajnos 2000 előtt se volt elkényeztetve a város megfelelő vezetőkkel.
Komoly lehetőséget látok, arra hogy már most beinduljanak olyan közös tervek, amelyek a székelyföldi régiót megerősítik. Több pénz kellene egy komolyabb szakembergárdához, és meg kellene győzni szakembereinket, hogy érdemes akár Bukarestbe is lejönni, ha egy fontos pozícióról van szó, főleg most, az Európai Uniós csatlakozás során.
margarita, augusztus 22
Képviselő Úr,
Mi akadályozza egy Marosvásárhely-Budapest fapados járat beindítását?
Pont most tárgyal a vásárhelyi repülőtér a Sky Europe céggel, amely át kell, fogalmazza az ajánlatát, mert egyelőre a Tarom miatt nem engednek be Romániába fapados járatokat.
A Szabadság napilap olvasóinak kérdései
Kerekes Péter, Kolozsvár:
1. Amióta az RMDSZ vezetését és más országos jelentős vezető funkciókat marosvásárhelyiek töltik be, lát-e összefüggést e között és a között, hogy
Marosvásárhely állandóan előre törekszik Kolozsvár rovására? Melyik városnak van a leginkább vezető szerepe Erdélyben, és miért? Van-e kapcsolat Markó Béla, Frunda György, (az értelemszerűen marosvásárhelyi) Kelemen Atilla, Gálfalvi Zsolt, Nagy Zsolt, Gáspárik Attila stb. országos magas rangú politikai vagy adminisztratív tisztsége és a között, hogy Vásárhelyen található az RMDSZ szövetségi elnöki irodája, a MÚRE székhelye, ott épül a Sapientia-egyetem első campusa, ott tartják a legtöbb RMDSZ-gyűlést (OT, TEKT, SZKT), oda készül területi stúdiót nyitni a Román Televízió, de nyilván történetesen éppen oda helyezik a jövőbeni Erdélyi Magyar Televízió központját is?
Nem Kolozsvár rovására törekszik Marosvásárhely. Azt hiszem az egy természetes igény egy olyan város részéről, amely a kommunizmus éveiben erőszakos asszimilációnak volt alávetve (ahogy Kolozsvár is) és a 90-es márciusi eseményeket is átélte, hogy több intézmény legyen ebben a városban. Büszkeségünk a Sapientia campus, annyit megjegyeznék, hogy Marosvásárhely előtt Csíkszereda és Nagyvárad is komoly támogatásban részesült azért, hogy színvonalas oktatást tudjon biztosítani.
2. Mikor hagynak fel azzal a népámítással, hogy SZKT-ülést csak Marosvásárhelyen lehet tartani, sehol máshol, mert ott a legolcsóbban lehet termet bérelni? Ön vagy más RMDSZ vezető tisztviselő mikor járt utána utoljára más terembérlési és szállásajánlatoknak az elmúlt 10 évben?
A gyűlések szervezését illetően úgy érzem egy szokásjog is alakult ki, nem hallottam az utóbbi években senki részéről kifogást amiatt, hogy Marosvásárhelyen kerülnek megszervezésre ezek a találkozok.
Vandert Ibolya, Torda
Elnök úr, Önnek miben áll a munkája? Amióta nincs kormányon (formailag) az RMDSZ, konkrétan milyen ügyekben kell napi szinten kapcsolatot tartania a kormánnyal? Mint ügyvezető alelnök hol tartózkodik többet: Bukarestben, Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen?
A kormánnyal való kapcsolattartásról elég részletesen beszéltem több válaszban. Egy példát említenék: egy hete elemeztük a kormánypárttal való egyezményt, ezek után a Területrendezési, Szállítási, a Pénzügyminisztériumban, valamint a Munkaügyi Szociális Minisztériumnál kellene tárgyalni a tárca illetékeseivel. Ez azért azt szokta jelenteni, hogy több pénz jut a magyarok lakta megyékhez. Távolról sem elég, de e nélkül nem lenne hivatkozási alap a tárgyalásokon.
Bukarestben általában 3-4 napot, Kolozsváron egyet, Marosvásárhelyen 2-3 napot tartózkodom hetente.
Pál Antal, Kolozsvár
1. Tisztelt Borbély László úr! Mit gondol, milyen módon fog átállni az RMDSZ a mostani ellenzék pártjára, ha a liberális-demokrata szövetség nyeri a választásokat? Gondolt az RMDSZ a választók felkészítésére erre a változatra időben?
A nyilatkozataink egyértelműek: el tudunk képzelni együttműködést a kormányzó párttal a választások után.
El tudunk képzelni az ellenzéki koalícióval is, ehhez ők kellene tisztázzák néhány állásfoglalásukat, nyilatkozataikat az utóbbi négy év során. Semmilyen együttműködést nem vállalunk a Nagy Románia Párttal, vagy azzal a párttal, amely együttműködik a Nagy Románia Párttal.
2. Személy szerint kit tart a legalkalmasabb RMDSZ-elnökjelöltnek? Kinek lenne a legnagyobb esélye a legtöbb RMDSZ-szavazót mozgósítani, s a legtöbb román szavazatot is begyűjteni?
Markó Bélát tartom a legmegfelelőbbnek. Nemcsak én, hanem az RMDSZ SZKT is 109 szavazattal a 114-ből.
Szabó István, Bánffyhunyad:
1. Miért nem ül le az RMDSZ a Polgári Szövetséggel közös parlamenti jelölteket állítani? Mi az, ami nem túl drága az RMDSZ-nek a magyarság egysége és parlamenti képviselete elvesztése fejében?
Megvan a lehetőség arra, hogy úgymond „közös” parlamenti jelölteket válasszanak az állampolgárok. Tudniillik az RMDSZ választási szabályzata szerint minden magyar szavazhat, nemcsak RMDSZ tag, és bárki jelöltetheti magát. De a listára a szavazópolgárok akaratából jutnak a jelöltek, nem, a tárgyalóasztalnál elosztott helyek szerint. Ez az ajánlatunk.
2. Igaz-e, hogy az RMDSZ csak azért nyert annyi polgármesteri meg tanácsosi mandátumot a helyhatósági választásokon, mert eltörölték az 50% plusz 1 részvételi küszöböt, és egyébként a Székelyföldön meg más helyeken, ahol az MPSZ is érdekelt lett volna a választásokban, alig mentek el a magyarok szavazni?
Nem igaz. A II. fordulóban, már úgysem vették volna figyelembe az 50%-os részvételi küszöböt. Viszont a parlamenti választásokra tényleg mozgósítani kell a választókat, hiszen voltak helységek, ahol elég alacsony volt a részvétel a helyhatósági választásokon.
3. Ha a magyarság körében továbbra is Tőkés László az egyik legnépszerűbb romániai magyar személyiség és politikus, miért nem kezdeményezi az RMDSZ a közös asztalhoz leülést, a tárgyalást az Erdélyi Magyar és a Székely Nemzeti Tanáccsal?
Markó Béla már hónapok óta találkozó-sorozatot szervezett a civil társadalom, egyházak, ifjúsági szervezetek, platformok képviselőivel, beleértve az Erdélyi Magyar és Székely Nemzeti Tanácsot is. A találkozó nem Markó Béla miatt nem jött létre mindmáig.
Kristóf János, Zilah:
1. Mi a biztosíték arra, hogy valóban négy év alatt el lehet érni az RMDSZ választási programjában meghirdetett kulturális autonómiát? Nekünk, akiknek a szavazatára számítanak, mikor fogja valaki végre épkézláb módon elmagyarázni, hogy pontosan mire gondolnak, amikor kulturális autonómiáról beszélnek?
A kulturális autonómia azokat az intézményeket jelenti, amelyek a tanügyben, a kultúra területén biztosítják azt a jogot, hogy a saját kérdéseinkben csak mi döntünk. Ezt kisebbségi önkormányzatokon keresztül lehet elérni. Ennek a tervezetét hamarosan véglegesítjük, és közvitára bocsátjuk.
2. Mi a véleménye a kettős, román-magyar állampolgárság kérdéséről?
A kettős állampolgárság intézménye létezik most is. Ennek meg lehet könnyíteni a megszerzését, vagy egy másfajta állampolgárságban lehet gondolkodni, melynek jogi háttere még nincs intézve. Ugyanakkor van egy demográfiai vetülete is, mert lehet, hogy ez a kitelepedést gyorsítaná meg. Az autonómia és kettős állampolgárság támogatása nem igazán ugyanazt a célt szolgálja.
3. Az RMDSZ ténylegesen ejtette a magyar állami egyetem újraindításának a kérdését? Most már a közeljövőben sem számíthatunk erre?
Nem „ejtettük” és nem mondtunk le erről. Egyelőre néhány hónapja várjuk a Babeş-Bolyai egyetem magyar tanárainak az álláspontját a két önálló tagozat létrehozásának módozata tekintetében.
4. Hány százalékát nem teljesítették az ide RMDSZ-SZDP megállapodásnak?Egyáltalán mit teljesítettek belőle? Mik a legnagyobb hiányosságok?
Kb. 50%-t teljesítettünk, 25%-ra remény van, hogy teljesítjük, 25%-a valószínű, hogy nem fog megvalósulni.
Véleményem szerint a Szabadság szobor felállítása a legnagyobb eredmény (a helyi tanács most kapott 30 milliárd lejt a park rendezésére, október 6-án méltóképpen tudunk megemlékezni a 13 aradi Vértanúról).
Szociális téren az egyetemi évek beszámítása a nyugdíjba, a gyógyszerek 90%-os ingyenessége, a nyugdíjjak átszámításának és kiegyensúlyozásának a megsürgetése, valamint az Észak Erdélyi autópálya beindítása a fontosabb teljesítések.
Nem sikerült a szövetkezeti törvényt véglegesíteni, a Kisebbségi Intézetet létrehozni, néhány szociális kérdést megvalósítani.
Both István, Tordaszentlászló:
Miért nem foglalkozik az RMDSZ az embereket leginkább érintő szociális és gazdasági kérdésekkel? Amivel tényleg "meg lehetne fogni" a szavazópolgárokat. Habár már úgyis mindegy, ha már megint csak a választási kampányban fogeszükbe jutni.
Foglalkoztunk, és foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel. És értünk is el eredményeket. Az előző kérdésekre adott válaszokban utaltam erre. Van elképzelésünk a költségvetés előkészítésénél, például a legfelkészültebb politikai alakulatként tartanak számon, éveken át mi kezdeményeztük azt, hogy több pénz maradjon az önkormányzatoknál. Mi értük el azt, hogy a jövedelmi adóból 1%-ot lehessen karitatív tevékenységekre fordítani, mint Magyarországon. Még folytathatnám. A szövetkezeti törvény, a kis és középvállalkozások támogatása (sajnos itt nem nagy sikerrel), a vidékfejlesztés. Az RMDSZ kezdeményezésére tudtak foglalkozni ezekkel a kérdésekkel.
A következő négy év döntő lesz a vidék számára, ezen a téren akar az RMDSZ konkrét elképzelést letenni a kormány asztalára még az őszön.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
