2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Markó-Tőkés tárgyalássá alakul az aradi találka?

K. A., S. G. 2004. október 07. 15:36, utolsó frissítés: 15:36

Kétévnyi #b#kölcsönös némaság#/b# után az aradi 13-ak ünnepségén pár percig négyszemközt váltott szót Markó Béla és Tőkés László. A beszélgetés nem kizárt, hogy tárgyalásokká alakul – az elhangzottakról őket kérdeztük.






– Értelmezhető-e közeledésnek az, ami Aradon történt?

Markó Béla , az RMDSZ elnöke:
– Igen, természetesen értelmezhető annak. Részemről egyértelműen az volt a szándék, hogy jelezzem, hogy a Tőkés László által képviselt véleményeknek is helye van a közéletünkben – ami persze nem azt jelenti, hogy amit ő állít, az több vonatkozásban nem tér el az én véleményemtől, és nem lesz ez másképp a jövőben sem.



Tőkés László királyhágómelléki református püspök:
– Nem így közelíteném meg a kérdést. Szeptember végén az erdélyi történelmi egyházak püspökei találkoztak Kolozsváron, s egyetértettünk abban, hogy üzenetet kell megfogalmazni a párbeszédre. Majd Terényi János magyar nagykövettel is találkoztunk.

A püspöki egyeztetés másnapján a református egyház zsinata állásfoglalást fogalmazott meg, amelynek a lényege: kötelező a tárgyalás, mert aki nem így lép, az vét az erdélyi magyarság közérdeke ellen. Így érkezünk el Aradra. Szükség van a közeledésre, de késeinek tűnik az összefogásra a próbálkozás, hiszen számos, ilyen szellemben megfogalmazott felhívásunkat elutasították.


– Úgy tudjuk, Önök váltottak néhány szót négyszemközt is. Ez egy előre egyeztetett megbeszélés volt? Melyek voltak a témák, amelyeket érintettek?

M. B.: – Nem volt betervezett tárgyalás, de az igaz, hogy váltottunk néhány szót. Megegyeztünk abban, hogy keresnünk kell a konszenzust kiemelten fontos területeken, ilyen például az autonómia vagy a kettős állampolgárság kérdése.

T. L.: – A nagykövet fogadásán találkoztunk, Markó Béla kezdeményezte a beszélgetést, mondván, bár azokról a pontokról beszéljünk, amelyek összekötnek. A választások vonatkozásában kész helyzet állott elő, mit lehet még tárgyalni? – kérdeztem. De abban állapodtunk meg, mindketten gondolkodunk a továbbiakon, és holnap Sepsiszentgyörgyön, Adorjáni püspök beiktatásán visszatérünk a kérdésre.




Az egésznapos megemlékezés ünnepi szentmisével kezdődött szerdán Aradon, majd a nemrégiben helyreállított Szabadság-emlékműnél és a Vesztőhelyen lévő obeliszknél folytatódott.

Tavaly az RMDSZ ellenzéke külön ünnepséget tartott Tőkés László püspök részvételével. A Távirati Iroda kérdésére Markó Béla így idézte fel az akkor történteket: tavaly külön ünnepeltek azok, akik bizakodtak, és azok, akik kishitűek voltak, vagyis nem hittek abban, hogy a Szabadság-emlékművet sikerül majd felállítani. A szobor egyik jótékony hatása, hogy a romániai magyarságon belül egymás mellé állította az eltérő szemléletet vallókat

A romániai magyarság megosztottságának sokszor van ilyen jellege – fogalmazott Markó Béla, aki szerint nem a koncepciókban vagy a követendő célokban van a különbség. Másrészt a sajátos erdélyi magyar világlátásra Romániának szüksége van,


ha be akar kerülni Európába.

Az RMDSZ elnöke emlékeztetett a november végén esedékes romániai választásokra, amelyeknek nagy a tétje a romániai magyarság számára: továbbra is erős, egységes érdekképviselete lesz-e a román parlamentben, vagy ismét a magyarság feje fölött döntenek mások, mint annyiszor a történelemben, Trianonban és máshol.


Tőkés László (aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke), előrebocsátotta, nem akar ünneprontó lenni. Szükségesnek tartotta azonban emlékeztetni: a "trianoni vandalizmusnak" áldozatul esett magyar emlékműveknek töredéke került a helyére, száz meg száz ilyen műalkotás tört össze vagy rejtőzik még mindig pincékben és másutt.

Az igazi román-magyar megbékélés még várat magára – állapította meg Tőkés, aki szerint az csakis a múlt igazságtalanságainak jóvátétele nyomán képzelhető el. Mondják, hogy a románság hosszú ideig tartó elnyomást és méltánytalanságot szenvedett el magyar részről a múltban – állapította meg, hozzátéve:


"– Miért is ne ismernénk el román testvéreink fájdalmát?"

A püspök szerint eljött az ideje annak, hogy a magyarok megkövessék őket, s hogy valóban békévé oldja az emlékezés a román nép bánatát. Ugyanakkor szintén bocsánatkérésnek és jóvátételnek van helye román oldalról is, a Trianon utáni, majd a kommunista diktatúra alatti magyarellenes elnyomást szintén be kell vallani.

fotók: Nyugati Jelen

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS