Győz a PSD-PUR, nagy nyertes a PNL-PD?
Bognár Zoltán 2004. november 30. 14:56, utolsó frissítés: 14:56Matematikailag a helyzet a következő: a PNL-PD (D.A.) #b#elszippantotta#/b# a PRM 7,13%-át és a parlamenti pártok szavazótáborának 10,07%-át. A fennmaradó mindössze 0,23%-on osztoznak a többiek. Az RMDSZ fontosságát a D.A. előretörése növeli meg.
Úgy tűnik, a PSD+PUR Nemzeti Unió
(UNPP) nyerte meg a 2004-es választásokat a Központi Választási Iroda (BEC) által november 29.-én, 19 órakor közzétett részleges eredmények alapján.
Mivel az erdélyi megyék hagyományosan jobbra húznak, és a szavazatszámlálás és összesítés is éppen itt ment gyorsabban, (Kovászna megyéből már a végleges eredményeket közölték), az Igazságosság és Igazság (D.A.) Szövetség jelöltjei 17 órakor még joggal reménykedhettek, ugyanis a két nagy szövetség közti különbség az BEC adatai alapján mindössze 2% volt.
A 19. órai eredmények azonban már az össz-szavazatok 70%-ára támaszkodnak, és – amennyiben Moldva és Munténia esetében maradt a balos irány – valószínű, hogy az 5%-os különbség a PSD+PUR javára nőni fog.
Bár a győztes kikiáltását ennek alapján még nem merném megkockáztatni, a szélsőjobboldali Nagy-Románia Párt (PRM) politikai súlyának jelentős csökkenése biztosan kiolvasható.
A 2000-es választásokon az öt parlamentbe jutó párt (Romániában az explicit küszöb pártoknál 5%, koalíciók esetében két pártnál 8%, háromnál 9%) a képviselői listára leadott érvényes szavazatok összesen 76,81%-át, a szenátorira leadottak 80,09%-át szerezte meg.
A mandátumosztásnál
(a kisebbségeket kivéve) tehát a választási rendszer kialakításából következően a képviselőház esetében a szavazók 23,19%-ának, a szenátusban pedig 19,91%-ának preferenciáját gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták. Így tehát a parlamenti mandátumok elosztásába csak a szavazók átlagban (szenátus+képviselőház/2) 78,45%-ának volt beleszólása, a többiek – ha durván akarunk fogalmazni – csupán a részvételi arányt növelték.
2004-ben a részvételi arány 58,38%-os volt, azaz a négy évvel előbbinél 1,86%-kal többen, a választásra jogosult 12,56 millió állampolgár közül 7,33 millióan mentek el szavazni.
A bejutási küszöböt idén négy alakulat, azaz hat párt érte el, az általuk begyűjtött voksok ezúttal az érvényes szavazatok 89%-át teszik ki a szenátusban, és 88,5%-át a képviselőházban. A mandátumosztáskor – mint látható – ezúttal az érvényesen szavazók kb. 88,75%-ának preferenciái érvényesülnek.
A mandátumok elosztása Romániában arányos választási formulával, először megyénként Hare-kvóta szerint, majd a töredékszavazatok esetében országosan d’Hondt- módszerrel történik. A megyék egyben választókörzetek is.
Hogy hány mandátum jut egy megyére, az mind a képviselőház, mind a szenátus esetében a lakosság számának függvénye, erről az érvényes szabályokat a 373/2004-es törvény tartalmazza. Megyénként minden 70 ezer lakos után egy képviselőházi mandátumot, minden 160 ezer lakos után egy szenátusi mandátumot számítanak, azonban minden megyét minimum négy képviselőházi és két szenátusi mandátum illeti meg.
A 2004-2008-as ciklusban ez összesen 314 (plusz az egyes kisebbségeket illető mandátumok) képviselőt és 137 szenátort jelent.
Az idei választások legnagyobb vesztese a PRM
A Corneliu Vadim Tudor nevével fémjelzett párt képviselőire 2000-ben 2,11 millióan voksoltak, szenátoraira 2,28 millióan, akkor ez átlagban az érvényes szavazatok 20,2%-át tette ki, mellyel 84 képviselőt és 37 szenátort (az összmandátumok 24,4%-a és 26,4%-a) állított. Most képviselői 12,74%-ot, szenátorai 13,4%-ot kaptak, mely átlagban 13,07%-ot jelent, azaz 7,13%-kal kevesebbet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) - Román Humanista Párt (PUR) szövetsége,
akkor még Szociális Demokrata Pólus Pártja (PDSR+PSDR+PUR), 2000-ben átlagban az érvényes szavazatok 36,85%-át kapta, idén 36,70%-ot, tehát az eltérés egyenlőre nagyon kicsi. Képviselőire és szenátoraira 2000-ben kb. 4 millióan voksoltak, ez 155 képviselőt és 65 szenátort jelentett (44,9%; 46,4%).
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
képviselőire 2000-ben 737 ezren szavaztak, szenátoraira 751 ezren, ez 6,80%-ot, illetve 6,90%-ot jelentett (átlag: 6,85%), mandátumban kifejezve pedig 27 képviselőt és 12 szenátort (8,6%; 7,8%). 2004-ben az RMDSZ részesedése az érvényes szavazatokból egyenlőre 7,37% és 7,43%, azaz átlagban 7,4%, ami első ránézésre kicsivel több ugyan, mint négy éve.
Ám ha abból indulunk ki, hogy az erdélyi megyékben már összeszámolták a szavazatokat, és a még számolatlan 30% máshonnan jön, a számára legkedvezőbb esetben is csak annyit mondhatunk, hogy nem fog növekedni, bár valószínű, hogy a magyarság körében sem volt nagyobb a részvétel, mint a románság körében.
A nagy nyertes mindenképpen a D.A.,
a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) szövetségéből alakult Igazságosság és Igazság (D.A.) Szövetség. A részleges eredmények értelmében 2004-ben átlagban 31,58%-ot ért el, 2000-ben a PNL átlagban 7,18%-ot, a PD 7,30%-ot, azaz összesítve 14,48%-ot, ami 17,10%-os különbséget jelent.
A PNL-PD jócskán megduplázta négy évvel ezelőtti szavazótáborát. Mint az a fentebb közölt adatokból kitűnik, a parlamenti pártok idén a szavazók 10,3%-át hódították el a kisebb pártoktól, a PRM vesztesége 7,13%.
Ez matematikailag azt jelenti, hogy a D.A. elszippantotta a PRM 7,13%-át és a parlamenten kívüli pártok szavazótáborának 10,07%-át. A fennmaradó, mindössze 0,23%-on osztoznak a többiek, miközben a részvétel a 2000-es választáshoz képest 1,86%-kkal nagyobb volt.
A szavazatok átvándorlására számítani lehetett,
kicsi volt az esélye annak, hogy a helyhatósági választásokkor tapasztalt jelenség ezúttal ne ismétlődjön meg. Hátterében meglehetősen összetett okok állnak. Az elmúlt négy év alatt a román társadalom értékrendje jelentősen átalakult. Az európai értékek iránt elkötelezett értelmiség sikerrel hangoztatta, hogy a tolerancia, nyugatbarát politika, szakértelem és az új iránti nyitottság nélkül nem lesz Európai Uniós csatlakozás.
Sokat nyom a latban a társadalmi realitás kifinomultabb érzékelése. A társadalom egyszerűen megszokta, hogy a populista-nacionalista projektek ellenére Romániában vannak szegények és gazdagok, érdek- és érték-ellentétek, nemzeti kisebbségek, és akár autonomista mozgalmak is. Nagyon valószínű, az emberek megunták, hogy folyton azt próbálják bemesélni nekik, hogy románnak lenni életforma.
Rájöttek, hogy azokat, akik folyton ezzel hozakodnak elő, a hatalmon, és az ebből származó személyes hasznon kívül igen kevés dolog érdekli igazán. Elég naiv dolog lenne azonban a választókat pusztán racionális, költség-haszon elemzésre képes dimenziójukban megragadni.
Kétségtelen, hogy a 2000-es választások előtt
Vadim Tudornak néhány igencsak extrém kijelentésével sikerült magára haragítania a médiát, ami a választási kampány alatt (is) igen keményen visszaütött. A PRM karizmatikus vezetője néhány év alatt meglepő hatékonysággal ásta alá saját maga és pártja hitelességét.
Jóllehet a múltkor még bejöttek az ideológiai duplacsavarok, a 2000-es imidzs, a magát a maffia rettegett ellenségeként és a Nyugat szerető barátjaként reklámozó géppisztolyos ortodox Führer után, a 2004-es zsidóbarát, sőt a zsidó értékeket és érdekeket felvállaló, tizenkét sárga csillagos lobogót lengető Vadim-kép már túl sok volt.
Nem csak maga az érintett romániai kisebbség, a románok többsége, Izrael és a Nyugat találta ízléstelennek, de a Vadim személyiségét vonzónak találó románság egy része is.
Az MTV-ben fellépő hip-hop rajongó,
a külvárosi bajkeverők őrangyalaként bemutatkozó hivatalból magyarellenes, ex-udvari költő-politikus pedig már inkább szánalmas volt, mint vicces. Meglepne, ha még lenne valaki Romániában, aki őszintén képes Vadimmal azonosulni. 2000-ben 28,34%-ot ért el az első fordulóban, most már csak 12,3%-ot, ami azt jelenti, hogy vesztesége 16,04%, ami jóval több, mint duplája pártja, a PRM veszteségének.
A PSD-PUR számára az uniós csatlakozási tárgyalások lezárásának elodázása elég fájdalmas, övön aluli ütés volt. Enélkül ugyanis nem lehetett bedobni a "Romániát az Unióba navigáló Adrian Năstase" (40,24%) szlogent, ami valószínűleg örömmel töltötte el a szakmáját tekintve hajóskapitány Traian Băsescut (33,89%) és a mögötte álló, enyhén populistára sikeredett név alatt futó szövetséget.
A hatalom megszerzése
és megtartása tantárgyból kétségtelenül Ion Iliescu vizsgázott a legjobban, mögötte mindenki messze lemaradva... A (még) államfő – így elvileg független – Iliescu tegnap már a szenátori mandátum boldog tulajdonosaként vehetett részt a PSD-PUR rendezvényén.
Az elnökjelölt-helyet Băsescunak könnyek között átengedő, és a politikából végleg visszavonuló Teodor Stolojan tegnap a Realitatea TV riporterének már úgy nyilatkozott, hogy nem tartja kizártnak a visszatérést.
Markó Béla (6,18%) nem véletlenül adott kitérő válaszokat a mikrofonok előtt, az RMDSZ, bár a szavazatok számát és arányát tekintve valószínűleg alul marad a 2000-es eredményekhez képest, fontosságát tekintve összehasonlíthatatlanul megnövelte a D.A. előrelépése. A román kormány színezete ugyanis az RMDSZ-től függ.
A PRM-vel való – akárcsak hallgatólagos
– együttműködésből eredő presztízsveszteséget úgy tűnik, sem a PSD-PUR, sem a PNL-PD nem vállalja, bár a PSD-be való PRM-s átigazolásokra most is számítani lehet.
Ha az elnökválasztás második fordulójában az a paradox helyzet áll elő (ami nincs kizárva, sőt) hogy Markó és Vadim szavazóinak többsége egyaránt Băsescura szavaz, akkor a PNL-PD jelöltje lesz az államfő, és ez a fordulat valószínűleg egy táborba terelné a PNL-PD-t és az RMDSZ-t.
Megjegyzem, a (hivatalosan) legnagyobb kisebbséggel együtt kormányzó, majdnem tiszta múlttal rendelkező liberális-demokrata kormány elég jól mutatna Románia kirakatában, még akkor is, ha az egykori PRM-s szavazók voksa volt a döntő.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
