2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Bush Brüsszelben: ejnye-bejnye Szíriának és Oroszországnak

S. Z. 2005. február 22. 16:23, utolsó frissítés: 16:17

Látszólag a megbékélés jegyében zajlik az amerikai elnök Európa-körútja, bár fel sem keresi az Európai Parlamentet. Elemzői #b#figyelmeztetés#/b#: Bush saját külpolitikai tennivalóit vázolja, melyben az EU részt vehet – ha akar.





Úgy tűnik, George W. Bush tett némi erőfeszítést az Európával való feszült viszony rendezésére: ötnapos látogatása legelején tartott, sokat várt brüsszeli beszédében alig harmincszor használta a „szabadság” kifejezést illetve annak szinonimáit – beiktatásakor ez a szó 49-szer hangzott el (igaz, országértékelő beszédében csupán 22-szer).

A BBC elemzői szerint az amerikai elnök leginkább Közel-Kelet témában volt tekintettel az európaiak érzékenységére. Ennek ellenére a fő cél továbbra is saját külpolitikai tennivalóinak felvázolása volt, majd meghívta az európaiakat: tartsanak vele „a szabadság és béke terjesztésének nehéz munkájában”. Az európaiak


továbbá sérelmezik,

hogy négynaposra tervezett látogatása során fel sem keresi az Európai Parlamentet, csupán villámlátogatást tesz az EU intézményeiben, valamint a brüsszeli NATO-csúcson.



Bush beszédének igen terjedelmes részét szentelte az izraeli-palesztin békefolyamatnak: „legnagyobb lehetőségünk és legelső célunk a közel-keleti béke” – jelentette ki, ami igen fontos diplomáciai jelzésként értékelendő. Az európaiak nagy megelégedésére az elnök azt is beismerte, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése a közel-keleti béke kulcsa.

Burkoltan még arra is figyelmeztette Izraelt, hogy ne szorítsa szűk folyosókkal összekötött földcsíkokra a palesztinokat – bár arról, hogy hogyan látja a rendezés mikéntjét, nem szólt. Szakértők szerint a nagy viták épp ennek kapcsán várhatók.

Az amerikai elnök „kézzelfogható segítség” nyújtására szólította fel az európaiakat Irakban. „Minden nemzetnek célja a szabad és demokratikus Irak sikere, mely harcol a terror ellen, ugyanakkor a szabadság világítótornya és a régió stabilitásának forrása” – jelentette ki.


Semmilyen időleges vita,

kormányok közti nézetkülönbség, a világ egyetlen hatalma sem oszthatja meg az Államokat és Európát – mondta az iraki háború okozta diplomáciai konfliktus kapcsán (ismeretes, hogy az amerikai diplomácia korábban nem igazán óhajtotta tompítani a konfliktust). Ugyanakkor kijelentette: Amerika erős Európában érdekelt, mivel partnerre van szüksége. Azt is közölte, hogy ami a transzatlanti egységet illeti, szeretné, ha új korszak kezdődne.



A károsanyag-kibocsátást szabályozó kiotói egyezmény kapcsán Bush együttműködésre szólított fel (az USA nem ratifikálta a dokumentumot, arra hivatkozván, hogy az káros hatással lenne gazdasági növekedésére). Az elnök "a növekedésnek nem ártó" környezetbarát technológiák kifejlesztésében bízik.

Elemzők szerint a „kiotói egyezmény helyett környezetbarát technológia”-retorika korábban is elhangzott, de pozitívum, hogy Bush legalább


nem szólt nyílt ellenségeskedéssel

az egyezményről. Iránról szólva nem használt fenyegető kifejezéseket: „Irán más, mint Irak” – mondta. Bár továbbra is azt hangoztatta, hogy az országnak nem szabadna atomfegyverei legyenek, úgy tűnik, kész kivárni a Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal való tárgyalássorozat eredményeit.

Bush határozott szavakkal szólította fel Szíriát, hogy vessen véget Libanon megszállásának és szüntesse be a terrorista csoportoknak nyújtott támogatást. Oroszországot a demokrácia megerősítésére sürgette, Ukrajna, Grúzia kapcsán az "új demokráciák" támogatásának szükségességéről beszélt, és kiállt Ukrajna befogadása mellett az "európai családba".

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS