Kövér László válaszol
kérdeztek a disputázók 2005. február 23. 17:04, utolsó frissítés: 16:58"Az autonómiát #b#nehezebb úgy#/b# elérni, hogy közben energiáink és "konfliktusvállalási potenciálunk" egy részét már felemésztette az állampolgárságról szóló küzdelem" – állítja a Fidesz vezető politikusa.
lauda 77, február 6, 2005 12:32
A felsoroltak mindegyike esélyes arra, hogy parlamenten kívüli párttá váljon (vagy az maradjon) 2006-tól. Meggyõzõdésem szerint nincs szükség az eredményes kormányzáshoz koalíciós partnerre, hiszen a Fidesz ma már maga is "koalíció", szövetség.
Az MSZP-SZDSZ értékvilágában nincsen semmi, ami egy közös kormányzás megalapozásához számunkra kapcsolódási pontot jelenthetne, amit pedig kormányzás címén mûvelnek 2002 óta (az oktatási rendszer szétverése, a sztálini "kuláktalanítás" politikájának piacgazdaság körülményei közepette történõ folytatása, a hadsereg szétzüllesztése, a közigazgatás demoralizálása, a hatóságok politikai célokból történõ kézi vezérlése, a jövõnk pénzügyi elzálogosítása, a multinacionális cégek érdekeinek szervilis kiszolgálása, a mérhetetlen és arcátlan korrupció, a nemzetpolitika felszámolása), az felér egy katasztrófával, és e legenyhébb jelzõt használva is nemzetellenesnek vagyok kénytelen minõsíteni.
Demszkij, február 7, 06:26
Németh Zsolt barátom, a Fidesz alapító tagja, a határon túlra szakadt magyarság iránt a legelkötelezettebb politikusok egyike. Mint a nemzetközi politikában általában is jártas ember, ugyanakkor tisztában van az úgynevezett realitásokkal.
Ezek alapján nem alaptalan az a feltételezés, mely szerint az autonómiát – mely szerintem is fontosabb eszköz a kettõs állampolgárságnál a magyarság szülõföldjén való megtartásában – nehezebb úgy elérni, hogy közben energiáink és "konfliktusvállalási potenciálunk" egy részét már felemésztette az állampolgárságról szóló küzdelem.
Tehát a két eszközjellegű cél között igenis létezik – nem jogi, hanem politikai jellegű – ellentmondás. Németh Zsolt kijelentése errõl szólt – a politikai taktikáról –, nem másról.
Természetesen sem vele, sem velem, aki – szemben a sajtóhíradásokkal – nem képviseltem Tusnádfürdõn a fenti álláspontot (mivel jelen sem voltam), nem kötelezõ egyetérteni sem a Fideszen belül, pláne nem azon kívül.
geoka, február 7 14:34
Lehet, hogy kissé már ódivatúnak tûnök a "tudatos politikai marketing" világában azzal, hogy gyakrabban mondom azt és úgy, amit és ahogyan gondolom, mint mások. Ha van valami, ami taszít, az éppen a képmutatás. Másrészt pedig nem mindazt és nem mindent úgy mondtam, ahogy azt a sajtó közvetítette. De ez már a média politikusi "személyiségformáló" vagy "megosztó" mûködésmódjának kérdése.
pettyes, február 7 19:02
Nem csupán a Fidesz vezetése számára, de az érintettek, a határon túli magyarságot képviselõ szervezetek számára is dilemmát jelentett az állampolgárság megadása. Ahány utódállam, annyiféle kisebbségi léthelyzet, annyiféle állampolgárság szabályozás, annyiféle megközelítés.
Maga az RMDSZ is csak az utolsó pillanatban – nyilván a közelgõ választási kampányra tekintettel – "állt át" az igenlõk táborába. A kétkedõk legfontosabb érve arra vonatkozott, hogy vajon az állampolgárság megadása nem gyorsítja-e fel az amúgy is vészes elvándorlást az utódállamok magyarsága körében.
A közvéleménykutatások e vonatkozásban – bár óvatosan kezelendõk – nem túl szívderítõek. A népszavazási kezdeményezés kikényszerítette az egységes állásfoglalást, s úgy ítéltük meg, hogy sem erkölcsi, sem nemzetpolitikai szempontból nem adhatunk más választ, mint az "igen"-t.
A státustörvény rehabilitálása jogilag természetesen lehetséges 2006 után (bár ehhez - sokkal rosszabb pozíciókból – újra kell kezdeni a diplomáciai "kötélhúzást", de azt az erkölcsi "felhajtó erõt", ami a lényege volt ennek a törvénynek, azt – különösen
december 5. után – már elvesztette. Ami tegnap még elégséges és jó megoldás volt (lett volna), az ma már kevés, használhatatlan. Újakat kell keresni.
Támogatom és kezdeményezni fogom 2006 után. Éppen december 5. mutatta meg, mekkora szükség van erre.
Igen. Egy építményt lerombolni egy pillanat műve, felépíteni akár évekbe telhet. A nemzetet összetartó erõt hatvan éve az anyaországban is módszeresen pusztítják. Óriási feladat e pusztítással sikeresen szembeszállni, de nem lehetetlen. Ezt érezni
lehetett a Millennium ünnepségsorozatának emelkedett pillanataiban szerte az országban.
Én sem értek egyet e megállapítással. Igaztalannak és igazságtalannal tartom. Bátrabbak viszont lehettünk volna.
Egészségesebbnek, mint a jelenlegi helyzetet, melyben egy, a szavazókorú népesség 4%-ának támogatását élvezõ "párt", az SZDSZ kényszeríti rá az akaratát az egész országra. De természetesen nekünk is vannak tapasztalataink a koalíciós kényszer áldásosnak nem mondható következményeirõl.
aetranger, február 8, 10:51
A bolsevizmusban már az elnevezés is hazug. Ugyanis az elsõ pillanattól kezdve egy szûk kisebbség egyre terrorisztikusabb uralmát jelentette. A Fideszben viszont valóban a többség akarata kell a döntéshez. Hogy ehhez mi köze az én állítólagosan
"köztudott baloldaliságomnak", azt nem tudom.
Szita Károlyra vonatkozó semmilyen dokumentumot nem láttam, s abban is kételkedem, hogy ezek korábban léteztek ott, ahonnét hirtelen "elõkerültek".
interpici, február 8, 21:32
A rosszindulat elviselhetõbb, ha legalább némi egyenességgel párosul. Ilyen kérdéshez adhatná a nevét, nem kell nagy bátorság hozzá. Amúgy nem mi "dobtuk rulettre" a határon túli magyarságot.
Nem "hakniztunk" Bayer Zsolt barátommal, hanem úgy éreztük: nem lenne nyugodt a lelkiismeretünk, ha nem tennénk valamit azonnal a határon túli magyarság és az anyaország közötti lelki kötelékek elszakadásának fenyegetõ veszélye ellen. A veszélyt biztosan nem becsültük túl - ha személyünk jelentõségét igen, akkor ezt mentse jószándékunk.
Kukker, február 9, 00:49
A határon túli magyarok szülõföldjük elhagyása nélkül elnyerhetõ magyar állampolgárságának ügye a magyar jogalkotásban kétharmados parlamenti szavazataránnyal oldható meg.
A kérdés újbóli napirendre tûzésének akkor van értelme, ha az országgyûlésben biztosítható ehhez a megfelelõ többség. Volt már olyan helyzet a magyar belpolitikában – a státustörvény elfogadásakor –, amikor az MSZP úgy érezte, hogy kevesebb veszíteni valója van, ha a közvéleményre figyelemmel a nemzeti érdek mellett voksol.
Sógun, február 10, 10:26
Nem a kampányfõnök nyeri meg a választásokat, ebben egyetértünk. Az új pártstratégia kidolgozása és folyamatos korrekciója megtörtént, illetve folyik. A 2006-os választások eredménye minõsíti majd, hogy ez mennyire volt sikeres.
A tagozatok létrejötte óriási jelentõségû volt a szövetség mûködése szempontjából. Mindazonáltal – finoman szólva vannak még mûködésüket tekintve "kihasználatlan tartalékok". Mind a kommunikáció terén, mind pedig a Szövetség társadalmi
kapcsolatrendszerének erõsítése terén van még hova fejlõdni.
Nuska, február 10, 13:40
"Az RMDSZ az a román párt, amelyik feltûnõ érzékenységet mutat a magyar kérdés iránt." – monda évekkel ezelõtt az RMDSZ egy ismert tagja. Az RMDSZ-hez való viszonyom nem utálat vagy szeretet, hanem az erdélyi magyarsággal vállalt közös értékek és közös érdekek kérdése. Közös értékeinkkel ellentétel például, hogy az RMDSZ csúcsvezetõi a kedvezménytörvény módosítása során támogatták azt, hogy az egységes magyar nemzet fogalma és kifejezése kikerüljön a törvénybõl.
Közös érdekeinkkel ellentétes, ha Markó Béla, az RMDSZ vezetõje, a román alkotmánybíróságot megelőzve -- a román rádióban -- alkotmányellenesnek titulálja a székelyföldi települések véleménynyilvánító helyi népszavazási kedvezményezéseit a közigazgatási önállóság ügyében. És most csak két példát említettem.
Nem az RMDSZ, hanem a romániai magyarság sorsa érdekel. Nem szeretném, ha a partiumi és erdélyi magyarság következõ évtizede úgy lenne "sikeres", hogy közben újabb 200-300 ezer ember tûnjön el szülõföldje népesség-nyilvántartásából.
Szilágyi Zoltán a magyar közszolgálati rádió munkatársa, aki szabad idejével és energiáival maga rendelkezik. Mint született nagyváradi, szülõföldje és Erdély szerelmese, aki – többek között – rendszeresen magyarországi csoportokat vezet át a határokon, amivel bizonyára inkább segít, mint árt.
Általában ritkán nézek televíziót, mivel nem nagyon van rá idõm. Leginkább a Duna Televízió híradóját szoktam nézni, mely – a Hír Tv-t nem számítva – a legbõvebb és legkiegyensúlyozottabb tájékoztatást nyújtja a magyar hírfogyasztók számára. Az ismeretterjesztõ mûsorok és a filmek terén is üde sziget a Duna TV a magyar médiavilágban.
alef, február 11, 11:58
Koltay Gábor filmjét alapvetõ, hiánypótló mûnek tartom. Jellemzõ, hogy Romániában a televíziós sugárzással több ember számára vált hozzáférhetõvé, mint Magyarországon, ahol a közszolgálati televíziók elszabotálták a közvetítést. Remélem, hogy a sikeres elnökválasztás után – a Hír TV-t követve – a Duna Televízió hamarosan pótolja a mulasztást.
Egy – a Fidesz belsõ átalakulásából szükségszerûen következõ – új munkamegosztásról van szó. Jelen pillanatban Németh Zsolt nem tagja a Fidesz elnökségének, ami szükségessé teszi, hogy az õ meghatározó szerepét a határon túli magyarság ügyeinek gondozásában részben átvegye valaki a Fidesz ügyvezetõ elnökségének tagjai közül.
Megtisztelõ, ha nekem ebben részem lehet, de egyértelmû, hogy sem én, sem pedig a Fidesz nem nélkülözheti az országgyûlés külügyi bizottságának elnöki tisztét is betöltõ Németh Zsolt tapasztalatait, ismereteit, kapcsolatait és energiáját.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
