Fidesz-RMDSZ dosszié. Második rész: ideológiák
szerk. 2005. április 11. 13:30, utolsó frissítés: 13:25Mi az oka az RMDSZ-Fidesz kibékíthetetlenségnek? Talán mert Markó olyan törmelékből építette fel pártját, amellyel a Fidesz nemzedékileg, ideológiailag ütközött. #b#De hogyan lehet#/b# az RMDSZ vezetője felett kontrollt gyakorolni?
MARKÓ BÉLA, MINT INTÉZMÉNY
Hogy kerül a képbe? Ő a kompromisszumos ember. 1993-ban a Domokos-féle többség részéről nem lehetett más igazi jelölt az RMDSZ-elnöki szerepre, mint ő. Integrátori képessége és az Igaz Szó, illetve Sütő környezetében elsajátított szerepmunka tette pótolhatatlanná. Megválasztásakor többen középjobb-elkötelezettségű politikust láttak benne, de a Domokos-vonal is elfogadta.
Mandátuma első éveiben Markó ugyan próbálkozott más hatalmi bázist kialakítani, de néhány látványos kudarc után feladta. Röviden: végül nem tudott olyan többséget stabilizálni, amely ne Domokos régi elvtársi bázisára épült volna, vagy ne az általa átmentett attitűdök-magatartásformák alapján politizált volna.
Nagyon leegyszerűsítve: a Fidesz-RMDSZ közötti mosolyszünet oka alapvetően nemzedéki, modernizációs ellentét – persze ez nem jelenti azt, hogy például a régi mentalitás szerint szocializálódott RMDSZ-es fiatalok – pusztán azért, mert később születtek – többnyire ne a Domokos-féle bázis folyamatos újratermelői lennének.
A szövetség háromosztatú politikai mezőjében vagyis népi-nemzeti (1.), a liberális (2.), valamint "az RMDSZ egységét képviselve nem platformosodó" (3.) irányzat közül a Markó vezette "egységfront" persze kiegyezhetett a centrumban álló liberálisokkal.
Azonban ennek a polarizáció, a centrum fokozatos kiürülése okán egyre kisebb jelentősége volt. A "nemzeti" irányzat pedig a Markó által megöröklött hatalmi rendszer küszöbön álló összeomlását várta – és várja azóta is hol harsány megnyilvánulások közepette, hol csendes magányban.
A támogatottsági arány általában Markóék javára dőlt el: többségük folyamatosan hol kétharmados, hol háromnegyedes. Az SZKT-ban időnként ugyan 55%-ra zuhant az elnök többsége, de e szint alá nem süllyedt. (Ezek voltak azok az idők, amikor az SZKT-nak nem csak formális szerepe volt.)
ÉS A FIDESZ-RMDSZ VISZONY
A Fidesz reálpolitikusainak, azaz Némethnek és Orbánnak Markóval kapcsolatban igazából nincsenek különösebb fenntartásai. Vannak ugyan fontos, elsővonalbeli RMDSZ-politikusok, akik nagyon beakadtak a Fidesznek, de Markó nem tartozik közéjük. Informális beszélgetésekben Markó legfontosabb ellenfelei is hajlandók elismerik politikusi kvalitásait, ugyanakkor Markó táborában is dolgoznak elfojtott fentartások az egyszemélyi hatalom-összpontosulással kapcsolatban.
Miért nincs az RMDSZ-nek külpolitikája?
Az RMDSZ ellenzéke és a Fidesz álláspontja: akkor lesz ügy a romániai magyarság helyzetéből, ha azt a nemzetközi piacon is sikerül eladni, méghozzá biztonságpolitikai kérdésként.
Tény, hogy az RMDSZ 1993 végén írta az utolsó külpolitikai memorandumát; ma már a nemzetközi szervezetek előtt nem is tekinti magát kisebbségi pártnak. A Fidesz és az erdélyi ellenzék többé-kevésbé egyetért abban, hogy ez súlyos mulasztás.
Fontos kiemelni, hogy a fokozott külpolitikai aktivitás önmagában nem az erőszakra való felbujtással egyenlő. Arról van szó, hogy külpolitikai síkon szükséges elmagyarázni, hogy mi a feltétele az erdélyi magyarok közösségként való integrációjának a romániai társadalomba. A világos igénybenyújtás a tét: ez az igény pedig a minél szélesebb körű autonómia.
Orbán Viktor elképzelése: a délszláv válság lezárulta után, miután az egész köztes-európai térség az EU paradigmáján belül válik értelmezhetővé, másképp kezelendő az erdélyi kérdés is.
Az autonómiát vagy Románia integrációjának lezárultáig, vagy az azt követő 20 évben feltétlenül meg kell oldani – ez a Fidesz álláspontja. Ugyanis Románia a csatlakozási folyamatban csakis a kisebbségi kérdés megoldását képes egyértelmű sikertörténetként eladni.
A kilencvenes évek első felében a "kisebbségi kérdést megoldottuk" logika nagyon jól beillett abba a rációba, amely szerint a Balkán és az orosz birodalom határán ott van egy Románia nevű hely, amely a béke szigete. Ennek a reflexnek a hatásaként a kisebbségi kérdés lekerült a napirendről.
Mindeközben az RMDSZ-ben vezető szerepben dolgozik egy olyan csoport, amely a fenti politikát visszaigazolja – ez külön fájdalmas annak a Fidesznek, amely a 1990-es logikából kiindulva az erdélyi ellenzéket akarta segíteni "saját, a mindenkori hatalommal összejátszó kommunistái ellenében".
MELYEK LENNÉNEK ORBÁN ÉRDEKEI?
Az "erdélyi ügy" a Fidesz vezető csoportja számára nem szavazatmaximalizálási kérdés, ugyanis ez a téma inkább viszi, mint hozza a szavazatokat. Néhány összmagyar hívópanel ugyan jól működhet mert ezek révén a jobboldal egysége jobban üzenel, de a kérdés sokkal áttételesebb, mint amilyennek első látásra tűnik.
Orbán Viktor hangsúlyozottan reálpolitikus, éppen ezért a választási racionalitás folytán mandátuma utolsó két évében nem is akart erdélyi ügyekkel foglalkozni. Sok fontos kérdés mandátuma első pár hónapjában dőlt el – ilyen például a Sapientia ügye –, és tegyük hozzá, éppen választási megfontolásokból a státustörvény 2001-re időzítése nem volt valami szerencsés.
Nagymagyar vs. kismagyar
El nem döntött, de lényeges kérdés hogy a Fidesz vezetői inkább a nagymagyar tudat szellemében, a nemzeti egységet szeretnék-e újrateremteni (1.), vagy a kismagyar koncepcióban, a realitásokkal szembenézve Magyarországban és hosszabb távon az áttelepülésben gondolkodnak-e (2.).
Itt a gazdaságpolitikusok, Varga Mihály és Matolcsy György álláspontja az egyik erőtér (a magyarországi demográfiai hiányt a határon túlról kell pótolni) míg Németh Zsolt és Kövér László a másik verzióban utaznak.
És Orbán Viktor? Ő úgy tűnik, a magyar elit szerkezetváltásában gondolkodik. Amihez – tegyük hozzá – két-három cikluson keresztülívelő, folyamatos kormányzásra lenne szüksége. Ebben fontos erőforrása a fiatalok pártszimpátiája.
A másik feltétel: szocializálódjék Fidesz-szimpatizánsként az évente Magyarországra települő, 10-15 ezres létszámú, határon túlról érkező magyar. Ez a létszám pedig az eddigi választásokat ismerve kulcskérdésnek számít: 40-60 ezer szavazat eldöntheti a választásokat. (Ráadásul az országnak tényleg szüksége van erre az aktív kereső csoportra. Az persze más kérdés, hogy ezt hogyan élik meg az otthon maradók.)
MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A FIDESZ-NEK AZ MPSZ-RE?
Úgy tűnik, Orbán Viktor továbbra is abban gondolkodik, hogy az erdélyi magyarság legitim képviselője 5-15 év múlva is az RMDSZ lesz. A Fidesz vezetőjének azért van szüksége szervezeti alternatívára, hogy rákényszerítsen az RMDSZ-re olyan ügyeket, amelyeket az önmagától nem hajlandó, vagy nem hajlandó kellő nyomatékkal képviselni.
A Fidesz vezérkarának többsége emellett nagyon is tudatában van annak, hogy három tényező, vagyis a román hatalom, az interetnikus környezetben élő romániai magyarok és a lassan érezhető jólét együttesen stabilizálja a kevésbé radikális kisebbségi politikát – vagyis az RMDSZ jelenlegi elitjét.
Mindeközben a Fidesz folyamatosan elégedetlen az MPSZ vezér Szász Jenő hatékonyságával. Informális beszélgetésekben Fideszesek nem titkolják, hogy Szász nem tematizál bizontos kérdéseket, amelyek bedobása akarva-akaratlan a Fideszre marad.
Viszont miért van szüksége az RMDSZ-nek az MSZP-re?
Mert a víz alatt tartja a Fidesz által patronált ellenzékét. Markó a Magyar Szocialista Párt kisebbségi kérdések iránti relatív érdektelenségét használta fel arra, hogy 2002 szeptemberében Kovács Lászlóval megegyezzen abban, hogy az RMDSZ-elit a magyarországi támogatások elosztása terén kizárólagos szerephez jut. Ez egyben azt is jelenti, hogy az RMDSZ ellenzéke nem jut számba vehető magyarországi forrásokhoz.
Ma már ott tartunk, hogy még erdélyi szakértői szinten is mindenki helyesli, hogy a támogatásokról az RMDSZ vezetője és a magyar miniszterelnök egyezzen meg és a forráselosztást központilag hajtsák végre. Senkinek nem jut eszébe a teljesítményelvűség, továbbá az önálló társadalmi alrendszerek belső szakmai igénye.
Itt sem Markó személye a gond, hanem a mai RMDSZ elnök legitimitása. Ki választotta őt a forráselosztás főszereplőjévé, és hogyan? És miként lehet felette kontrollt gyakorolni?
____________________
Hamarosan következik: Személyiségek és konfliktusok
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
