Csibi Magor, a PNL ifjúsági szervezetének alelnöke válaszol
kérdeztek: a disputázók 2005. május 16. 10:39, utolsó frissítés: 09:49A jövőben az ideológia és nem az etnicitás dönt a pártválasztásban? Előnyök–hátrányok.
Sanyi úr, április 28, 2005 17:37
Mivel a valláspolitika nagyon távol áll tőlem, nem tudnám a kérdést érdemben megválaszolni.
geoka, április 29, 2005 17:05
Kérdéseim:
Mindenképpen úgy gondolom, hogy csakis jó lehet az, hogy a BBTE elismeri, hogy a kolozsvári egyetem története nem 1918-ban kezdődött, és hogy felvállalja a magyar tudományegyetemek örökségét. Ez már önmagában is egy hatalmas előrelépés az eddigi megközelítésekhez viszonyítva, és egy jó kiindulópont a multikulturalitás felvállalása fele.
Ami az arcképekkel kapcsolatos kérdésedet illeti, nem hiszem, hogy bármelyik tanulmányi vonal számára stratégiai kérdés lenne az arcképek helyzete, de semmiképp nem hiszem, hogy ez egy etnikai illetésű kérdés lenne. Egyszerűen, ha a magyar vonal akar valamit, akkor ezt meg kellene valósítsa, és én eddig még egy gyűlésen sem hallottam még megemlítve sem ezt a kérdést.
Nem hiszem, hogy engem illet ez a kérdés.
Szoros összefüggésben a romániai oktatás sorsával. Úgy érzem, hogy bármennyire is reformátor a BBTE, ha országos szinten is nem indul be sürgősen egy nagyfokú átszervezés, újradefiniálás és korszerűsítés, nagyon nehéz lesz versenyképesnek maradni még a régióban is, nemhogy az európai Felsőoktatási Övezetben.
Nem hiszem, hogy nekem elképzelésem kellene legyen a magyar állami felsőoktatásról, mivel nem én irányítom ezt a folyamatot, nekem csak véleményem van a kérdésről.
Én a kérdést egy picit megfordítanám, először beszélnék a BBTE-ről és azután az állami magyar felsőoktatásról, mivel szerintem nem kell kötelezően egynek tekinteni a két kérdést. Nem titkoltam soha, hogy szerintem a jelenlegi helyzetben – itt főleg az anyagiakra gondolok – az optimális opció a BBTE-n belül a jelenlegi struktúra bővítése, kiszélesítése, újragondolása és semmiképp nem az elkülönülés.
Szerintem veszélyes egy már meglévő és működő struktúrával kísérletezni, inkább a külföldi (pl. magyarországi) diplomák honosítására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, ugyanakkor a BBTE magyar karait jobban részesíteni a külföldi támogatásokból.
A jövőre vonatkozóan pedig szerintem a felsőoktatásban az oktatási nyelvek, az intézmények szervezése a versenyképesség elveit fogják követni, így az etnikai jellegű kérdések jelentősége nagymértékben csökkenni fog.
Sajnos a romániai közéletben bevett szokás lett, hogy információk hiányában, legyen ez az adatokhoz való hozzáférés nehézsége miatt, vagy ami még valószínűbb, a valós érdeklődés hiánya miatt, vádolunk és általános igazságokat jelentünk ki.
A BBTE volt az első és máig egyetlen egyetem, amelyen a diákoknak az Egyetemi Chartában is benne foglalt szabályzatuk van. Ebben találhatóak meg a diákok jogai, kötelezettségei, képviseleti struktúrái és ezek megválasztásának a procedúrái is. Emellett a BBTEDSZ-nek is bíróságon bejegyzett, bárki számára hozzáférhető alapszabályzata van. Mindkét szabályzat publikálva volt az egyetem Buletin Informativjában, amely megtalálható bármely könyvtárban.
Ugyanakkor minden diákképviselői választásnak jegyzőkönyve van, ezek hitelességét ellenőrzik, hitelességük megállapítása után különféle egyetemi szervek jóváhagyják. Számomra ez az, ami köztudott és bárki számára egy kis erőfeszítés után elérhető információ.
Úgy kerültem a BBTE diákszervezetének a magyarokat megillető első-alelnöki posztjába, hogy én hoztam létre és iktattam be az alapszabályzatba ezt a pozíciót. Mivel addig a szervezet nem igazán nyitott a magyar diákok fele, úgy éreztem, hogy akkor a magyar diákoknak kell nyitniuk a szervezet fele.
Ezt az ötletet Hajdó-Khell Nóémitől kaptam, aki addig az egyetlen magyar volt, aki megpróbálta (nem kis sikerrel) a magyar diákok érdekképviseletét egyetemi szinten feléleszteni és koordinálni. Ugyanakkor az akkori KMDSZ vezetők is támogattak, így a román kollégákkal való egyeztetések után úgy döntöttünk, hogy kell egy nyitás a szervezetben a magyar diákok irányában is, ezt viszont bele kell az alapszabályzatba is foglalni.
Ami a karodat illeti, azt is jó tudni, hogy én, mint diákszenátor nem a magyar vonalat képviseltem, hanem a Politikatudományi és Államigazgatási Kar választott diákszenátora voltam, így én a kb. 3000 kari hallgató előtt feleltem. Akkoriban magyar diák-érdekképviselet egyetemi szinten nem is igazán létezett, vagy ha igen, akkor egyszemélyes volt, mivel az egyetlen aktív magyar szenátor Pásztor Gyöngyi volt.
A 2004-es választásokon voltam először a magyar vonal képviselője, a különbség viszont az volt, hogy most már megjelent az egyetemi szabályzatban is a magyar diákképviselet, 4-el több diákszenátorunk lett, így összesen, 9 és megjelent a Diák Alprefektusi poszt is, amely kötelezően magyar kellett legyen.
Szerencsére az újonnan megválasztott képviselők már kellőképpen motiváltak, csapattá formálódtak, így joggal érezhettem, úgy, hogy az én munkám a végére ért és ideje odaengedni fiatalabbakat is, hogy alkossanak, így egy hónapja visszavonultam, habár még több mint egy évem lenne hátra, és a magyar kar egy új alprefektust választott, Henning Előd személyében.
Most másfajta kérdések.
Elsősorban azért választottam a NLP-t, mert már nevelésem folytán is képes vagyok azonosulni a liberális elvekkel és nézetekkel. Természetesen örömmel töltött el a tudat, hogy Andrei Marga is belépett abba a pártba, amelynek tagja voltam, de ez így utólag, csak motiválni tudott. Ami viszont konkrétan befolyásolt az az lehetett inkább, hogy édesapám alapító tagja volt 1993-ban a Hargita megyei liberális pártnak, aminek akkoriban PL 93 volt a neve.
Ő, mint példaképem még közelebb hozott a liberális eszmék megismeréséhez, ugyanakkor rajta keresztül megismertem még egy politikust, akire bátran mondhatom, hogy példaképül szolgálhat bármilyen hazai liberálisnak: Horia Rusut.
Ami a döntő volt a belépésemmel kapcsolatban, az az volt, hogy olyan emberekkel találkoztam az évek során, akik értékrendje az enyémhez hasonló volt, ugyanakkor képes voltam egy csapatot találni, amely teljességgel befogadott és elfogadott, csapat, amelynek büszkén mondhatom, hogy ma is tagja és alelnöke vagyok.
Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni egy pár szóban, így megpróbálok inkább arra válaszolni, hogy mi számomra a legfontosabb a liberalizmusban: az egyén szabadsága és szabad döntése.
Ha jól értem a kérdést, akkor arra kellene válaszolnom, hogy miért jó, hogy egy magyar legyen a NLP színeiben.
Arra a kérdésre, hogy miért jó egy magyar ebben a pártban, arra csak azt tudom válaszolni, hogy azért, mert eggyel több ember érzi közel magához a liberális eszméket. Ha valaki eljut odáig, hogy tudatosan úgy érzi, hogy egy politikai csoportosulás tagja szeretne lenni, akkor valószínűleg érez egy elkötelezettséget bizonyos eszmék iránt, ezeket valamely pártban részben vagy teljesen azonosítja, majd a párt keretein belül megpróbál úgy tevékenykedni, hogy pártját minél inkább magáénak tudja érezni és tevékenységét az eszmékhez igazítani.
Ugyanakkor úgy érzem, hogy egy magyar egy főként román nemzetiségűekből álló pártban sokszor képes új megközelítéseket alkalmazni bizonyos problémák esetében, így fontos lehet a párt látókörének a kiteljesítésében, de csakis akkor, ha van erre nyitottság a párton belül is.
A kérdésről nincs kialakult véleményem, mivel nem követtem figyelemmel a Hargita megyei prefektus munkáját. Ugyanakkor megjegyezném, hogy a prefektus úr nem a NLP-t képviseli, hanem a koalíciós partnerünket, a Demokrata Pártot.
Nem. Adminisztratív szempontból azért nem, mert szerintem minden egyes megyének, régiónak magas fokú autonómiát kellene biztosítani, így nem látom be, hogy amíg ez nem valósul meg, addig az összes megyének erre a célra kellene összpontosítaniuk.
Az adminisztratív szempont mellett nem elhanyagolható az sem, hogy a Székelyföld autonómiája nagymértékben diszkriminatív lenne az Erdély más régióiban élő magyarokkal szemben, hisz ezek az új szervezési elv szerint kevesebb joggal rendelkeznének, mint a székely megyék magyarjai. Így az autonómiatörekvést fontosnak tartom, de ekkor gondolván elsősorban az adminisztratív autonómiára és természetesen a többi megyére is kiterjesztve.
Mivel nem áll rendelkezésemre semmiféle adat, legalábbis nem több mint neked, ezt a kérdést nem kommentálhatom sem szakmai, sem személyes vonalon.
Úgy érzem, hogy ez a kérdés ismét az információk teljes hiányában lett felvetve, így megpróbálom bővebben megválaszolni.
A hasdeui templomépítést az egyetem szenátusa (megj.: a rektor nem hozhat ilyen jellegű kérdésekben döntéseket) 1997-ben hagyta jóvá, akkoriban meglehetősen jelentős támogatottsággal, amit a kérvényhez csatolt aláírási jegyzékben ellenőrizni is lehet. A templom építését az Ortodox Diákok Szervezete (ASCOR) kérte, és az akkori szenátusi tagok részéről semmiféle ellenzés nem létezett.
A templomépítés kérdése a tavaly került ismét napirendre, mert ekkor sikerült a fentebb említett diákszervezetnek megszerezni az összes pénzt és engedélyt az építkezések megkezdéséhez. Ekkor mi, az akkori diákszenátorok közül egy páran megpróbáltunk tiltakozni ezen döntés ellen, mivel az intézmény elhelyezését nem találtuk szerencsésnek. Ekkor aláírásokat kezdtünk gyűjteni, ezek ma is megvannak még, ugyanakkor az egyetem több döntéshozó fóruma előtt is felszólaltunk, sőt még a polgármesterrel is megbeszéltük a problémát.
Az egyetem prefektusával és jogászával is megvitatva a problémát arra a következtetésre jutottunk, hogy a döntés visszavonása már nem lehetséges, sem az egyetem, sem a hatóságok részéről. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy mi nem egy hasdeui templom jogosságát vitattuk, hisz nem ez lenne az első templom ebben a közegben, hanem a templom elhelyezésével nem tudtunk egyetérteni a bentlakások zöldövezetének a közepén.
A 2004-es választások körül már kezdettől fogva egy elég feszült légkör volt, így meglehetősen vigyáztunk arra, hogy kampányunkkal semmiképpen ne kövessünk el semmiféle rendellenességet, vagy semmi olyat, amire a romániai törvények ne adtak volna jogot.
Így teljességgel úgy érzem, hogy nem vétettem sem a szabályok, sem a liberális értékrend ellen, mivel a törvények keretein belül, saját meggyőződésemet és értékrendemet követve, mások egyéni jogait nem sértve folytattam a kampánytevékenységet. Ugyanakkor megjegyzendő az is, hogy én a szó szoros értelmében nem is kampányoltam, hanem a kampánytevékenységet koordináltam.
Természetesen nem tartom helyesnek, ám épp ezért is támogatom az 1997 óta érvényben levő egyetemi törvénykezést, hogy senki nem lehet diákképviselő, még évfolyamfelelős szinten sem, ha az év végén nem rendelkezik 60 kreditponttal.
Ugyanakkor a bentlakáshoz jutó diákképviselők egy teljes kart képviselnek, és ők végzik a karon belül a bentlakások, ösztöndíjak elosztását, ők kezelik a diákok problémáit, így úgy érzem, hogy megilleti őket a bentlakási hely, főleg ha ez csak 30 helyet jelent az 5200-ból.
Egy egyetem jövője nagymértékben függ a nemzeti politikáktól (itt oktatáspolitikára gondolok), főleg egy olyan centralizált oktatási rendszerben, mint a romániai, ugyanakkor függ az egyetem vezetésének és ezek stratégiáinak a milyenségétől.
Ha az egy követ fújás azt jelenti, hogy az egyetem vezetési stratégiáját a diákvezetők is támogatják, akkor azt mondom, hogy fontos egy ilyenforma együttműködés a két kategória között, és amennyiben ezek a stratégiák az egyetem minőségi javulását, a mesteri és doktori programok minőségbeli javulását célozzák, akkor ezek jelenthetik akár az egyetem jövőjét is.
Ugyanakkor kiemelt fontosságú a mesterisek és doktorandusok teljesítménye is, itt elsősorban gondolok azokra, akik elég jók ahhoz, hogy megfeleljenek a külföldi elvárásoknak és kihívásoknak, így ösztöndíjakhoz jussanak, amelyeken keresztül képesek legyenek jelentős kutatásokat folytatni.
Sajnos jelen pillanatban a hazai mesteri és doktori programok koncepciója elavult, nem felel meg a modernebb elvárásoknak, ugyanakkor gyakori az érdektelenség, mind a tanárok, mind a diákok részéről, a tanulás és a kutatás irányában.
Caspi, május 04, 2005 11:41
Vitathatatlan, hogy a romániai, főleg erdélyi politika számára kulcskérdés az etnikai alapú szavazás jövőbeni alakulása. Szerintem a közeljövőben még nem elképzelhető, legalábbis az erdélyi magyarok körében, hogy az etnikai szavazás megszűnjön, ez azt is mutathatja, hogy szükség van egy, kizárólag a közösség érdekeivel és célkitűzéseivel foglalkozó képviseletre.
Hogy az előnyökről beszéljek, úgy érzem, hogy mindenképpen előnyére szolgált az erdélyi magyarságnak, hogy minden parlamenti ciklusban konstans és meghatározó parlamenti képviselete volt. Ez a képviselet lépésről lépésre, figyelemreméltó belső szervezéssel és fegyelemmel képes volt a céljaihoz egyre közelebb kerülni, még ha ez első ránézésre nehezen látható és könnyen kritizálható is.
Ha meg kellene egy vonalat húzni ma és a tevékenységet értékelni, megállapítható lenne, hogy a végeredmény pozitív, ugyanakkor a román közélet is képes volt az eredményeket feldolgozni, így az érdekképviselet nem vezetett etnikai feszültségekhez, ami nem egy elhanyagolható dolog.
Akkor nem lehetne az etnikai alapú szavazás eltűnésének hátrányairól beszélni egy kisebbség szempontjából, ha a demokrácia játékszabályai 100%-ban érvényesülnek, és egy teljesen szabad társadalomban élnénk. Amíg ez nem valósul meg, a kisebbségi érdekképviselet hiányának a kockázata az lehet, hogy a többség megfeledkezhet a kisebbségről.
Tulajdonképpen azért fér meg egymás mellet a nemzeti alapon képviselő párt és az ideológiára alapuló párt, mert mindkettő célja, hogy a demokrácia és az egyéni szabadságok mértékét minél jobban fokozza.
Nem mondanék valósat, ha azt mondanám, hogy egyáltalán nincsen jelen, de az mindenképpen igaz, hogy ez egyáltalán nem egy meghatározó vonatkozása a NLP-nak. Vannak néha nacionalista jellegű megnyilvánulások, de ezek teljesen egyénekhez kötöttek, a párt ideológiájától és értékeitől elszigetelődött vélemények.
Ugyanakkor úgy érzem, hogy a NLP a választások után képes volt egy konkrét példa kapcsán bemutatni, hogy a döntéshozói pozíciókban levő tagok részéről nem tűri el a nacionalista megnyilvánulásokat és képes ezek kiküszöbölése érdekében konkrét és drasztikus lépésekre is.
Az, hogy ki mennyire liberális nem a politikai hovatartozásától függ. Nagy valószínűséggel fel lehet lelni a liberális pártban is konzervatív beállítottságú embereket is, hisz a párt mindenki számára nyitott.
A Székelyföld alapjában véve egy konzervatív és tradicionális alapokra épülő társadalom, ez még ma is jól látható, viszont a fiatalabb generációk egyre nyitottabbak a liberális értékrend iránt. Szerintem már most is a lakosság egy jelentős része egyetért a liberális értékrenddel, de ez még nem fogja kötelezően azt eredményezni, hogy a NLP-re szavaz. Szerintem jó esélye van annak, hogy a Székelyföldön a liberális eszmék meghonosodjanak, főleg az EU csatlakozás után.
Az ÚjGenerációval a kapcsolataim most vannak kiépülőben, júniusban lesz az első hivatalos találkozóm velük, amikor egy küldöttség fog Romániába látogatni, Csőzik László vezetésével, de aktívan támogattam felvételüket az ISEEL-be, ami meg is valósult.
Szerintem az SZDSZ eddig is figyelemmel kísérte Erdélyt, hisz minden kulcskérdésben szilárdan megalapozott véleményük volt, még ha ez sokunknak nem is felelt meg. Fontosnak tartom, hogy az ÚjGeneráció kiemelt fontosságú partnerként kezeljen minket, ugyanakkor azt is, hogy ismerje meg a romániai valóságot a maga valóságában.
lauda77, május 04, 2005 18:45
Nem, de szeretném, ha igaz lenne.
geoka, május 12, 2005 16:59
Elsősorban fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Socrates program célja az, hogy a különböző országok közötti mobilitást elősegítse, stimulálja és nem az, hogy teljes ösztöndíjakat adjon. Így szükség van vagy egy személyes, vagy egy más alapokból jövő támogatásra is, hogyha ezzel a programmal szeretnénk külföldi tanulmányainkat végezni.
Jelen pillanatban az oktatásra fordított összegek annyira kicsik, hogy sokszor egyes intézményeknek már azzal is gondjaik vannak, hogy a saját tanáraikat kifizessék belőle, nem hogy még fejlesztésre lehetne gondolni. Ilyen körülmények mellet nehezen elképzelhető a Socrates program támogatása.
A megoldás a problémára az lenne, hogy az oktatást elsőfokú prioritásnak tekintsük, reméljük, hogy ez már nemsokára látható is lesz, és megpróbáljuk a költségvetési részesedésüket is felemelni. Ugyanakkor fontosnak látom különböző programok kidolgozását, amelyek a mobilitást segítik elő, de nem csak az országból kifele, hanem visszafele is.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
