2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A kormánypárti szavazók körében is Traian Basescu a kedvenc

Összeállította:Sipos Géza 2001. július 03. 23:33, utolsó frissítés: 23:33

Ha most vasárnap lennének választások, 60 százalékkal a PSD (PDSR) győzne - áll a [*[link to="https://www.mmt.ro"]*] Metro Media Transilvania [*[link-end]*] (MMT) közvéleménykutató-intézet nemrég publikált jelentésében. A MMT szociológusai szerint 1997-hez hasonlóan ismét előállt a "szavazatot a győztesnek" jelenség. A vezető kormánypárt 37 százalékkal nyerte a 2000. novemberi választásokat.




A PSD 60 százalékkal kiugróan népszerű a választók körében. A második legnépszerűbb párt, a PRM csupán 17 százalékkal követi Adrian Nastase alakulatát. Ha most vasárnap lennének a választások, a PD 7 százalékot, a PNL 6, az RMDSZ 4, a CDR 3, más pártok 2 százalékok érnének el az MMT közvélemény-kutatása szerint. 25 százalék bizonytalan, 13 százalék nem szavazna, 2 százalék nem válaszolt a kérdésre. A kutatást az MMT a CURS közvéleménykutató intézettel közösen 1816 fős reprezentatív mintán végezte. Emellett egy 300 fős, a 18-25 év közötti fiatalokat képviselő mintát is alkalmaztak. A hibalehetőség plusz-mínusz 2,4 százalék.

Az elnöki székben 54 százalék Ion Iliescut látná a legszívesebben. 18 százalék szavazna Corneiu Vadim Tudorra, 11 Traian Basescura, 5 Adrian Nastasera, 4 Theodor Stolojanra, 9 pedig másra, ha a kérdés szerint most vasárnap lennének az elnökválasztások.

Személyiségek
Iliescu helye A leghosszabb pályafutású 1990 utáni politikusnak Ion Iliescu bizonyult, akire a választók 50 százaléka továbbra is szívesen szavazna, annak ellenére, hogy az alkotmány értelmében az elnök nem választható újra. Ion Iliescu politikai tőkéje, pozíciója meglehetősen nehezen ruházható át másra. A fiatal politikusi réteg feladata megtalálni azt a személyt, aki képes betölteni az Iliescu távozása után keletkező űrt.






Basescu a pártok fölött A PSD (PDSR) választói közül körülbelül 58 százalék bízik Traian Basescu bukaresti főpolgármesterben, a PD elnökében. A PNL-szavazók 76, a PRM-szavazók 53 százaléka tartja kiemelten szimpatikusnak a főpolgármestert. Ehhez képest Adrian Nastase-ban a PD-választók 43, a PNL-választók 49 és a PRM-hívek 41 százaléka bízik. Basescunak megvan az esélye arra, hogy pártok fölött népszerű, karizmatikus politikussá váljék.

Gazdaság és vállalkozókedv
A megkérdezettek közül legalább egyszer (átmenetileg) munkanélkülivé vált 24 százalék, 11 százalék második munkahelyen is dolgozik vagy kiegészítő tevékenységet folytat, 9 százalék vállalkozásba kezdett, 24 százalék pedig legalább egyszer szakmát változtatott. A most munkaviszonyban levők 18 százaléka mondana fel, 82 százalék jelenlegi munkahelyéhez ragaszkodik.

A megkérdezettek 83 százalék nem szándékozik valamilyen magánvállalkozásba fogni. Ezzel szemben 13 százalék vállalkozna, 4 százalék "nem tudom"-mal válaszolt. A polgárok 62 százaléka többre becsüli a rosszul fizetett, de biztos munkahelyet a jól fizető/bizonytalan párosításnál. 14 százalék nem tudott dönteni a kérdésben.

Arra a kérdésre, hogy mit tenne egy nagyobb összeggel (500 millió lejjel), a megkérdezettek 35 százaléka elsősorban, 9 százaléka másodsorban házat, autót, egyéb tartós fogyasztási cikket vásárolna. További opciók: gyermekeknek, szülőknek adományozna 23/25, vállalkozásba kezdene 9/10, más személynek, intézménynek adományozná 4/14, élelmiszert, ruhaneműt, lábbelit vásárolna belőle 7/8 százalék (a két adat az első és második opciót jelzi). Bankba csak a megkérdezettek 4/6 százaléka helyezné az összeget.

A romániai családok bevételei a legtöbbüknek (37 százalék) épp csak a legszükségesebbet fedezik. 36 százalék azon családok aránya (a hibahatáron belül), amelyek bevételei még a legszükségesebbekre sem elegendőek. A családok 20 százaléka számára bevételeik szolid életet biztosítanak, de nem telik drágább holmik vásárlására. A családok 6 százaléka drágább holmikat is vásárol, hogyha egy kicsit spórol más területen. A családok 1 százalékának megszorítások nélkül mindenre telik. A családok több, mint kétharmada (73 százalék) a szegénységi küszöb körül vagy az alatt él.

Utazás, kivándorlás
A megkérdezettek 19 százaléka az utóbbi tíz ében utazott külföldre, 81 százalék nem (a 100 százalékig a különbséget a "nem tudom" és "nem válaszolok" opciók jelentik). A megkérdezettek családtagjai közül az utóbbi tíz évben 30 százalék járt külföldön. A legfőbb célország (32 százalékkal az első helyen) Magyarország. Törökország a második legkedveltebb (13 százalék), utána Németország (12 százalék). Jugoszláviába 8 százalék utazott az utóbbi tíz évben, Franciaországba, illetve Izraelbe 4 százalék, Moldovába és Olaszországba 3 százalék.

A mobilisabb társadalmi rétegek a következők (utaztak külföldre az utóbbi tíz évben): magyarok (45%), 2 millió lejnél nagyobb átlagkeresetűek (39%), a bánáti és partiumi régióban lakók (39, ill. 33%), a városi lakosok (átlagban 30% járt az utóbbi tíz évben külföldön), az egyetemet végzettek (47%), a 18-24 év közöttiek (21%), a 25-34 év közöttiek (24%), a 35-44 évesek (26%), a 45-54 év közöttiek (25%). A férfiak 25, a nők 14 százaléka járt külföldön 1990 óta.

A következő évre tervbe vette-e, hogy más országba utazik Romániából? Emigrálnék és ott élnék tovább: 14%, tanulmányok és szakmai képzések kiegészítésére: 10%, alkalmi munkáért: 18%, turistacélból 18%. Az utóbbi 12 hónapban a családok 4 százaléka kapott anyagi segítséget külföldre végleg távozott, vagy ott ideiglenesen dolgozó rokonoktól. 40 százalék nem kapott ilyen segítséget, 55 százaléknak nincs ilyen rokona. Az utóbbi tíz évben a megkérdezettek 11 százaléka költözött egyik helységből a városba, a jövőben 5 százalék tervez ilyen költözést. 89 százalék nem költözött el, 92 százalék nem is tervez ilyesmit.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS