RMDSZ-MPSZ viszony Biharban: haragszünet
kérdezett: S. G. 2005. július 14. 16:07, utolsó frissítés: 16:07Kerülgeti egymást a RMDSZ és az MPSZ a Partiumban: okok, célok és motívumok.
– A pragmatikus nemzetpolitika híve vagyok: az erdélyi magyaroknak fel kell ismerniük azokat a kérdéseket, melyről muszáj kommunikálni, ilyen például az erdélyi ügyek brüsszeli fórumokon történő megjelenítése – válaszolta az MPSZ és a helyi RMDSZ kapcsolatát firtató kérdésünkre Szilágyi Zsolt, az RMDSZ exképviselője, az MPSZ választmányi elnöke.
– De ide sorolnám a parlamenti választásokat, az autonómia és az egyházi javak ügyét is. Ezeket nem a párt-, hanem a nemzetpolitika alapján szükséges megoldani, így a párbeszéd az erdélyi magyarok különböző politikai erői között nemcsak lehetséges, hanem kötelező.
Hogy kommentálnád azt a június végi találkozót, melyen többek között bihari RMDSZ-politikusok, így például Kiss Sándor, is szokatlanul éles és nyílt formában kritizálták a szervezetet? – kérdeztük a választmányi elnöktől.
– Nem kívánom az RMDSZ-en belüli állapotokat kommentálni, de tény, hogy a partiumi történelmi régió költségvetési és közpolitikai szempontból egyaránt el van felejtve. Ha a regionális érdek megjelenítését más politikai erő, az RMDSZ vagy román pártok felvállalják, részemről üdvözlendő.
Ám arról szó sincs, hogy a polgári szövetség partiumi lába elvesztené politikai identitását azért, mert beszélő viszonyt tart fönt egyik-másik RMDSZ-politikussal. Az afféle, gyűlölködést és fogvicsorgatást eredményező szembenállás nem jó – zárta nyilatkozatát Szilágyi.
***
Ellenmondásokba keveredik Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet elnöke – indítja a partiumi politikai helyzet jellemzését kérdésünkre Dénes László, a nagyváradi Reggeli Újság főszerkesztője.
– Kiss egyfelől "faxpártnak" minősíti az MPSZ-t, mely csak állásfoglalásokat küldözget szét, valódi tevékenysége nincs; ugyanakkor azt állítja, a bihariak politikai képviselete közös érdek.
A másik oldalon az MPSZ is így viselkedik: egyrészt a szervezet választási szereplésének megakadályozására hivatkozva bosszankodik a létjogosultságát elvitató, Kiss-féle nyilatkozatokon, másfelől helyi jelentőségű ügyekben, sajátos kisebbségi helyzetben keresik az együttműködést. Ilyen például a Lorántffy-sportpálya kérdése (erről a Transindex összefoglalóját lásd itt).
– Az MPSZ bihari és székelyföldi szervezetei közti vitát az RMDSZ örömmel figyeli – folytatja Dénes. – A fő kérdés, hogy a két párt milyen ajánlatokkal lép a szavazók elé, ha egyáltalán lesznek előrehozott választások. Ami a választási együttműködést illeti, bizonytalan, hogy az MPSZ szimpatizánsai a tulipánra pecsételjenek csak azért,
mert a listán MPSZ-es jelöltek is szerepelnek.
Közös lista esetén pedig elkezdődne a szavazótáborok kapcsán a számháború, ami nem tudni, hol végződik. Nincsenek adatok az MPSZ választási támogatottságáról, mert a szövetség eddig nem kapott lehetőséget a bizonyításra. További kérdés, hogy az RMDSZ lemond-e a két képviselői és egy szenátori hely valamelyikéről a polgári szövetség javára – zárja helyzetelemzését Dénes László.
***
Másik kommentátorunk, Szűcs László, a Nagyváradon kiadott Erdélyi Riport főszerkesztője szerint a képlet korántsem egyszerű, mindkét szervezetben több irányzat különül el. A Bihar megyei RMDSZ-ben működik olyan irányzat, mely kifejezetten keresi a közeledést, a másik inkább a szervezet országos vezetése fele orientálódik.
– Az MPSZ okait abban látom,
hogy hosszú távon nehéz úgy politizálni, hogy nem tudod érdemben befolyásolni a döntéseket. Az együttműködés terepe a helyhatósági munka lehetne, már csak azért is, mert a polgári szövetségben sikeres helyi tanácsosok is dolgoztak.
– A helyi szintű kompromisszumok nem zárhatók ki, bár ezekhez ha jóváhagyás nem is, de rábólintás valószínűleg szükséges Marosvásárhelyről, Bukarestből és Székelyudvarhelyről. Az is kérdés, hogy véletlenül bukkan fel párhuzamosan az a MPSZ-ben és az RMDSZ-ben a Partium-Székelyföld ellentét? – mondja az újságíró.
Szűcs László szerint tény, hogy a politikai mozgás nem a sajtó kitalációja, a történéseket háttérbeszélgetések is alátámasztják.
– Sokan csak 5%-ra taksálják
az MPSZ támogatottságát, én óvatosabb lennék, mert az értelmiség körében a szervezetnek érezhetően nagyobb a befolyása. Kiss Sándor amúgy jó üzletember, aki tudatában van annak, hogy a befektetésnek hozadéka kell legyen, ha nem holnap, akkor holnapután – magyarázza Szűcs László.
Az ügy hátterében nem feltétlenül csak Tőkés László áll, de ha nagyon ellene volna Szász Jenő kritizálásának, akkor ezek a hangok nem lennének ilyen határozottak – zárja kommentárját a főszerkesztő.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
