"B-terv a státustörvény életbeléptetésére"
összeállította:Szin Péter 2001. október 24. 00:15, utolsó frissítés: 00:15Eltérően értelmezik a felek az ET nemzetközi jogászainak szakértői jelentését a státustörvényről. A bukaresti napilapok "a román álláspont győzelméről" írnak. Martonyi János magyar külügyminiszter viszont úgy nyilatkozik: a magyar jogászok azzal érveltek a Velencei Bizottság előtt, hogy "ami nem tilos, az szabad."
Adrian Nastase román miniszterelnök még júniusban arra kérte az Európa Tanács nemzetközi jogi testületét, a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg: mennyire felel meg a magyar státustörvény az európai normáknak.
Martonyi János magyar külügyminiszter ugyanakkor azt javasolta a román kormány felkérésére reagálva, hogy a bizottság inkább összehasonlító elemzést készítsen az Európában fellelhető ilyen törvényekről. A bizottság pénteken hozott döntést a státustörvényről.
Curentul: B-terv a státustörvény életbeléptetésére
A Curentul A Velencei Bizottság nem lágyítja meg a magyarokat felcímmel közöl hírösszefoglalót arról, hogy a budapesti és bukaresti hivatalosságok eltérő módon értelmezik az Európai Unió Joggal a Demokráciáért [Velencei] Bizottsága jelentését a státustörvényről. A bukaresti politikai és gazdasági napilap megállapítja: "annak ellenére, hogy a bukaresti szakértők több tucat oldalon bizonyították be azt, hogy a státustörvény ellentétes a szakterület európai szabályzóival, Budapest makacsságát ebben a kérdésben csak az Európa Tanács (ET) közgyűlési határozata tudná megtörni, amely határozat arra kérné Magyarországot: függessze fel e sokak által megkérdőjelezett törvény alkalmazását."
A lap megállapítja: a felek nyilatkozatai főként azért térnek el ennyire egymástól, mert a Velencei Bizottság jelentésének szövege némiképp kétértelmű. Amíg a román hatóságok Nastase miniszterelnökkel az élen "igyekeztek Románia győzelmét üdvözölni, addig az Orbán-kabinet bejelentette: áttér a státustörvény alkalmazásának B tervére, amely szerint a magyarigazolványokat a magyar állam konzulátusai fogják kibocsátani.
Az RMDSZ vezetői is a magyar hatóságok álláspontját fújják, megállapítva, hogy a velencei verdikt kedvező a státustörvényre nézve, amelyet készek támogatni a gyakorlatba ültetés során is."
A Velencei Bizottság román szakértője Valeriu Stoica volt igazságügyminiszter, a PNL elnöke. "Stoica körültekintőbb volt annál, hogy országunk teljes győzelmét jelentse be. A PNL elnöke így pontosított: nem egyik vagy másik fél, hanem az európai elvek győzelméről van szó" -- teszi hozzá a Curentul.
Az Adevarul-féle igazság
Az Adevarul szombati tudósításának címe: A Velencei Bizottság azt kéri Magyarországtól, ne alkalmazza a magyarigazolvány törvényét. A lap megállapítja: a román diplomácia átgondoltan és következetesen lépett fel a státustörvény kérdésében. A lap Mircea Geoana román külügyminiszter nyilatkozatát idézi: "a döntés releváns módon a mi álláspontunkat tükrözi."
A lap azt emeli ki a Velencei Bizottság nemzetközi jogászainak határozatából, hogy "a státustörvényhez hasonló szabályozások, amelyeket egy ország egy más állam állampolgáraira való tekintettel fogad el, nem lehetnek érvényesek a másik állam területén csak abban az esetben, ha az illető állam ebbe előzetesen beleegyezik."
"Egy állam törvényei által nem ruházhat fel hivatalos vagy félhivatalos jogosítványokkal olyan nemkormányzati szervezeteket, amelyek más állam területén vannak bejegyezve." -- idézi a Velencei Bizottság határozatának egy mondatát az Adevarul, majd kijelenti: "Következésképp, a magyar hatóságoknak módosítani kell a törvény előírásait, amelyek szerint a magyar állam által elismert szervezetek fognak ajánlást tenni arról, milyen nemzetiséghez tartoznak a szomszédos országok állampolgárai."
Az Adevarul hétfői vezércikke (amelyet Bogdan Chireac, a lap főszerkesztő-helyettese jegyez), leszögezi: "ez az első eset az utóbbi 11 év diplomáciatörténetében, hogy a román külügy és a román kormány nyert Budapesttel szemben." A lap azt üdvözli, hogy döntésében a Velencei Bizottság nem azt vette figyelembe, hol tart a két ország az EU-csatlakozás folyamatában, hanem "kizárólag az európai értékek győztek."
Pozitív trendet jelentenek a kisebbségvédő törvények
A velencei bizottság pénteken megvitatott jelentése és a megfogalmazott ajánlások az alapvető kérdésekben elfogadták a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi magyar érvelést -- nyilatkozta a bizottság pénteken Velencében tartott ülése után az MTI-nek Martonyi János. A magyar külügyminiszter utalt arra: a bizottság által készíttetett elemzésből kiderül, hogy a több európai országban bevezetett, a magyaréhoz hasonló törvényi szabályozás messzebbre megy, mint a magyar, vannak köztük eltérések és azonosságok.
A nagy tekintélyű nemzetközi jogászokból álló testület az olasz, az osztrák, a görög, a szlovén, a szlovák, a bolgár, a román, az orosz és a magyar gyakorlatot vetette össze. A jelentés összeállítói pozitív tendenciának nevezik, hogy Európában az utóbbi időben születtek olyan törvények, amelyek a határon túli kisebbségeknek akarnak kedvezményeket adni.
A jelentés abból indul ki, hogy a kisebbségvédelemért mindig azt az államot terheli az elsődleges felelősség, amelynek területén a kisebbségek élnek, és amelynek az érintett kisebbségek az állampolgárai. Emellett azonban azoknak az országoknak is joguk van ilyen törvényeket hozni, amelyek kapcsolatot tartanak fenn a más országokban élő kisebbségeikkel. Ez a jelentés legfontosabb következtetése -- mondta a külügyminiszter, utalva a korábbi magyar-román vita lényegére.
A román fél okfejtése szerint: miután nincs nemzetközi egyezmény, amely előírna ilyen szabályozásokat, tilos ilyen törvényeket hozni. A magyar fél viszont úgy érvelt: ami nem tilos, az szabad. A miniszter szerint mindenképpen kedvező, hogy a jelentés pozitív tendenciának minősíti a szóbanforgó törvények születését, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy mindig be kell tartani a nemzetközi jog általános elveit.
Magyarország kezdettől fogva tiszteletben kívánta tartani ezeket az elveket, soha nem kívánta, hogy ennek a törvénynek területen kívüli hatálya legyen. Ezekben az alapvető kérdésekben a velencei bizottság elfogadta a magyar érvelést, noha a jelentésben nem kifejezetten a magyar törvényi szabályozást, hanem az általános európai gyakorlatot vette górcső alá -- mondta Martonyi János.
A külügyminiszter beszélt azokról az ajánlószervezetekről, amelyek a román-magyar vita egyik tárgyát képezték. A magyar fél kezdettől fogva hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy ezek a szervezetek hatósági okmányokat állíthatnának ki. Ugyanakkor a bizottságnak van olyan javaslata, hogy ezek a szervezetek igazolhassanak bizonyos tényeket, hiszen azok tudják megállapítani, hogy például egy adott személy tud-e magyarul, vagy sem, és számunkra ez a fő kritérium - mutatott rá a külügyminiszter.
Ezek a szervezetek segítséget nyújthatnak, de magát az igazolást a magyar hatóság adja ki. A bizottság megfontolásra érdemes javaslata szerint az ajánló szervezet a tájékoztatást, ajánlást eljuttathatja "fizikailag" a konzulátusra, az igazolást pedig ez utóbbi adja át a jogosultaknak.
Ezzel a gyakorlattal tökéletesen egyet lehet érteni -- mondta Martonyi, emlékeztetve: "eredetileg azért nem akartuk bekapcsolni a magyar külképviseleteket, mert attól tartottunk, hogy érzékenyen reagál majd a másik fél. Ha viszont a bizottság ezt indítványozza, és úgy tűnik, hogy ezt a román fél is elfogadja, semmi kifogás nem lehet ellene."
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
