Kisebbségi autonómiák: még legalább 15 éves játszma?
szerk. 2006. március 13. 15:14, utolsó frissítés: 15:14"Mivel az autonómia szent dolog, ami ellen #b#nem illik#/b# fellépni, inkább hallgatnak az emberek és hagyják a politikusokat dolgozni"
Továbbra is csak jövő időben lehet beszélni kisebbségi magyar autonómiák kialakulásáról a Kárpát-medencében – több mint 15 évvel a régióban lezajlott rendszerváltozások után. A Távirati Iroda által megkérdezett szakértők szerint sem a leginkább hangoztatott erdélyi-székelyföldi, sem a vajdasági autonómia nem valósulhat meg a következő 10-15 évben.
A Kárpát-medencében jelenleg Horvátországban és Szlovéniában működik egyfajta területi autonómia, ami az ott élő magyarokat is érinti, Ukrajnában és Szlovákiában azonban egyre inkább lekerül a napirendről ez a kérdés
– értékelte az aktuális helyzetet Vizi Balázs, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. A nemzetközi jogász hangsúlyozza, hogy a Romániában, illetve a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség
autonómia-törekvéseiről ugyan egyre több szó esik,
de itt is hosszú évekre lesz szükség, hogy a társadalmi és politikai többség is igent mondjon a kisebbségi törekvésekre. Azonban nemcsak a többségi ellenállás hátráltatja az autonómia kialakítását a Székelyföldön és a Vajdaságban.
"A gond az inkább az, hogy nincs egységes politikai stratégia a határon túli magyar közösségekben, amely következetesen felépítené, hogy milyen feltételeket próbálnak szabni a többségi politikai elitnek, illetve, hogy milyen lépéseket tennének, ha a politikai elit nem teljesíti ezeket a követeléseiket.
Igazából az tűnik elő, hogy belső rivalizálások áldozata az, hogy ilyen stratégia kialakuljon ezekben a határon túli közösségekben" – mondta Vizi Balázs.
Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője is azt emelte ki, hogy Romániában, valamint Szerbia és Montenegróban belpolitikai játszmák és a magyar közösségeken belüli rivalizálások hátráltatják az autonómia elérését. A szociológus azonban azt is hangsúlyozza, hogy a politikai kérdéseken túl
sokkal nagyobb probléma,
hogy a határon túli magyaroknak nem sikerült kialakítaniuk erős civil társadalmat, amely az autonómia működésének egyik alapfeltétele lenne. Egy esetleges decentralizáció során ugyanis a kisebbségek kezébe kerülne a döntéshozatal egy része, a megfelelő intézményrendszer hiányában azonban a közösség irányítása lehetetlen – mutatott rá.
"Sajnos a magyar közösségek soha nem voltak elég erősek ahhoz, hogy létrehozzák a maguk autonóm intézményeit alulról, akárcsak egy alapítványt, vagy civil társadalmi intézményt. Ahogy létrehozzák, azonnal az államhoz fordulnak, hogy finanszírozza meg ezeket, és ők attól kezdve jó redisztributorokként az államtól megkapott forrásokkal majd működtetik az adott intézményt. Ez nem autonómia" – hangsúlyozza Törzsök Erika.
Erdélyben szinte csak abban értenek egyet a döntéshozók, hogy szükség van autonómiára, az oda vezető utat azonban mindenki másként képzeli el – hangsúlyozta Kolumbán Gábor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára.
Szerinte nemcsak a politikai konszenzus, hanem a magyar kisebbség társadalmi támogatása is hiányzik.
"A politikusok által szorgalmazott
autonómia-elképzelések egy részét az emberek irreálisnak minősítik. De mivel az autonómia egy szent dolog, ami ellen nem illik fellépni, ezért inkább hallgatnak és hagyják, hogy a politikusok végezzék tovább a dolgukat. Az emberek pedig élik mindennapi életüket és vívják a saját kis autonómia harcukat" – mondta.
Hasonló tapasztalatai vannak a Vajdaságban Gábrity Molnár Irénnek, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnökének. Szerinte a vajdasági magyarság az alapvető kérdésekben sem egységes, arra pedig rendkívül kevés esélyt lát, hogy a belgrádi kormány a jelenlegi helyzetben autonómiát adjon a területnek. A szakértő szerint Belgrád nem akar újabb frontot nyitni a koszovói kérdés megoldásáig.
"Ezt Belgrád csak akkor teszi meg,
ha nemzetközi nyomásra meg kell tennie. Ha Koszovó problémáját megnyeri azzal, hogy a másik oldalon enged, akkor ezt nemzetközi nyomásra megteszi, de saját akaratából soha" – hangsúlyozta.
A szakértők szerint a magyar autonómia-törekvések jelentős támogatást sem az anyaországtól, sem az Európai Uniótól nem kapnak. Szerintük Magyarországról mindössze szólamok szintjén támogatják az elképzeléseket, a kétoldalú államközi kapcsolatok gyakorlatában nem történnek lépések. Az Európai Unió nem szabályozza egyértelműen a kisebbségek jogállását, sőt az autonómia kérdését az országok belügyének tekinti.
Hírforrás: MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
