Bolyai-ügy: Marga esete a "komplex tudományos diákbrigádokkal"
S. G. 2006. május 24. 21:46, utolsó frissítés: 21:46Jelenkor-történeti órát tartott a BKB, melyen az is kiderült, egy 1959-es #b#joghézag miatt#/b# elképzelhető, a BBTE hivatalosan nem is létezik.
Elképzelhető, hogy jogi értelemben jelenlegi formájában nem létezik a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) – jelentette be a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) mai sajtótájékoztatóján Kása Zoltán matematikus, volt rektorhelyettes. A sajtótájékoztatón elhangzottak amúgy inkább egy
jelenkori történelem – a kommunizmus története
szeminárium információs anyagaként is beváltak volna. Kása elmondása szerint a jogi csemegének tetsző ügyben annyi derült ki, hogy a Minisztertanács 1959-ben nem hozott külön határozatot, mellyel a Babes és a Bolyai Egyetem egyesüléséből kialakuló új intézményt megalapította, illetve két elődjét teljes hivatalossággal megszüntette volna – legalábbis ez a határozat hiányzik a hivatalos közlöny '59-es és '60-as évfolyamából.
Ezzel ellentétben a krajovai egyetem megalapításáról szóló 1958-as rendelet például rendben megjelent a többi rendelkezés és törvény között. Ha pedig egy jogszabályt nem jelentettek meg a közlönyben, azt hivatalosan nem is lehetett végrehajtani – vonta le a következtetést az újságírók előtt Kása.
Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy a BBTE akkreditációs kérelmeihez mindig az 1920-ban létesült Ferdinand Egyetem alapító okiratát szokta csatolni – ecsetelte Kása Zoltán a helyzetet. A mostani akció arra is jó lehet, hogyha valakinek valahol megvan ez az alapító rendelet, akkor most vegye elő, mondta.
A tudósítók többször megismételt kérdéseire reagálva a BKB szóvivője, Hantz Péter fizikus közölte, a bizottság jogi szakértőkkel elemezteti, hogy mi a jelentősége ennek a joghézagnak, és kiemelte, hogy míg a jogászok véleménye nem készül el, addig semmiféle további lépést nem terveznek.
"– Nem akarunk szcenáriókat gyártani"
– mondta egybehangzóan Kása és Hantz a sajtótájékoztatón. A jogász szakértők nevét egyikük sem hozta nyilvánosságra.
Andrei Marga, a BBTE tudományos tanácsának elnöke, volt rektora a hetvenes években a kolozsvári központi egyetemi pártbizottság tagja, továbbá a Romániai Egyetemista Szövetségek Uniója (UASRC) vezető tanácsának egyszerű tagja, majd a kolozsvári egyetemi központ hallgatói szervezetének elnöke volt – derült ki a sajtótájékoztató második részében.
A BKB mindezt archív fénymásolatokkal támasztotta alá, melyekből kiderült, hogy Marga filozófusként többek között a Pártmunka (Munca de Partid) és a #u#Diákélet (Viata Studenţească)című lapokban közölt a kommunista ideológiával kapcsolatos cikkeket. Az előbbi lap 1975/2-es számában például a
"komplex tudományos diákbrigádok"
tevékenységét ecseteli. Ebből kiderül, hogy a csoportok tagjait a munka megkezdése előtt "mind elsajátították a propaganda-tevékenység metodológiáját".
A diákbrigádok "a dialógus munkamódszerét választva munkások, földművelők, helybeliek és ingázók csoportjaival találkozva megismerik az életet, a termelést, az embereket, másfelől hozzájárulnak a hallgatóság tudományos, ideológiai és kulturális horizontjának kiszélesedéséhez". A brigádok igazodnak a munkás művelődési klubok órarendjéhez – biztosítja szervezési kézségéről az egyetemi pártbizottság tagja a Pártmunka olvasóit.
A Diákélet egyik 1972-es számában (április 3.) Marga egy obligát pártidézettel indítva a lap Eszmék dialektikája című rovatában a forradalmi eszme meghatározó jellemzőiről fejti ki véleményét. A volt rektor 1971-ben végzett filozófia szakon, és kortárs filozófiából 1976-ban szerzett a BBTE-n doktori címet.
Ehhez kapcsolódva a Securitate Irattárát
Vizsgáló Bizottság (CNSAS) Andrei Margával kapcsolatos levelét hozta nyilvánosságra (a dokumentum címzettje Costel Sarbu vegyészprofesszor, a BBTE tanára).
A szövegből az derül ki, hogy az exrektor másodszori kérésre sem továbbította a CNSAS-hoz azokat a dokumentumokat, melyek átvilágításához lennének szükségesek. A testület a volt államrendőrség irattára alapján azt vizsgálja, hogy a jelenleg köztisztséget betöltők együttműködtek-e vagy sem valamilyen formában a Securitate-val.
A BKB jelenkor-történeti kutatásaihoz különben egy újságcikk adta az apropót, mely a Frankfurter Allgemeine Zeitungban jelent meg május 22-én. Ebben a lap közép-kelet-európai tudósítója, Reinhard Olt Erdélyi Patyomkin címmel közöl összefoglalót az egyetem-ügyben kialakult helyzetről, megemlítve, hogy Andrei Marga kommunista funkcionáriusként Ceausescut dicsőítette, és egy
rádióadás cenzoraként is dolgozott.
A fénymásolatban kiosztott cikkhez Hantz annyit tett hozzá, hogy információik szerint a román és magyar nyelvű Visszahang egyetemista rádió adásairól van szó, de nem nevesítette az akkori adások azon munkatársait, akik ezt az információt a bizottság számára megerősítették.
A tudósítók egymás szavába vágó, Marga múltját firtató kérdéseire Hantz annyit válaszolt, ami a további lépéseket illeti, nem óhajt tanácsokat adni a volt rektornak, de ha mégsem volt cenzor, akkor másodjára is beperelheti a német konzervatív lapot (Margának először márciusban akkor gyűlt meg a baja a FAZ-zal, mikor egy tudósítást félreértve azt hitte, Kertész Imre a lapban az egyetemet kritizáló cikket közölt.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
