Túl kemény a volt civil harcos vagyonellenőrzési törvénye?
Sipos Géza 2006. június 21. 14:21, utolsó frissítés: 14:21Szigorú a tanítónéni? #b#Macovei vagyonhatóság#/b#át politikusok, civilek egyaránt támadják, az RMDSZ-szel egyre éleződik a vita. Utánajártunk.
Ellenőrzési jogköre szinte olyan széles, mint a rendőrségé vagy az ügyészségé, azonban elrettentő ereje körülbelül ugyanakkora, mint a szigorú tanítónénié, aki az órájáról való kiküldéssel fenyegeti a nebulókat – ez az ellentmondás jellemzi a Monica Macovei-féle vagyonellenőrzési és összeférhetetlenségi törvénytervezetet.
A szöveg, ahhoz képest, hogy az igazságügyi miniszter milyen sürgősen el akarja fogadtatni, csak június 5-e óta elérhető a minisztérium főoldalán.
A tervezetet számos kritika éri,
nyilvánosan három nehézsúlyú civil szervezet, a Nyílt Társadalomért Alapítvány, a Transparency International romániai szervezete és az Igazságügyi Forrásközpont (CRJ) kifogásolta egyes rendelkezéseit, továbbá az RMDSZ több vezető politikusa is kritikus hangvételben szólalt meg. A civil nyilatkozat egyik aláírója egy Macoveihez hasonló autoritású személyiség: Renate Weber, aki a Romániai Helsinki Bizottság emberjogi szervezet vezetője volt, akárcsak a mostani igazságügyi tárcavezető.
Úgy tűnik, Macovei mögött az ügyben jelenleg csak a Demokrata Párt és Traian Băsescu áll, mert nemhivatalos értesülések szerint a liberális politikusok (PNL) sem lelkesednek a tervezetért, de egyelőre ezt nem verték nagydobra.
AZ ÚJ RENDELKEZÉSEK
Macovei azzal érvel, hogy szükséges volt egyetlen törvényszövegbe összefoglalni az állami tisztviselők vagyonellenőrzésével kapcsolatos ügyeket. Ezt a kritikusok sem vitatják, hanem általánosságban azt kifogásolják, hogy a tervezet rendőrségi-ügyészségi hatalmat adna egy – a tervezet céljai szerint teljesen független – ellenőrző ügynökségnek, az ANI-nak.
Az elképzelés szerint az ANI-nál bármely állampolgár feljelentheti bármelyik tisztségviselőt, ha az illető vagyongyarapodása nem tűnik hivatali bevételeivel indokolhatónak. Az álságos feljelentések ellen a tervezet azzal védené a tisztviselőt, hogy az ilyen panasz bűncselekménynek minősülne. Az ANI hivatalból is eljárást indíthat, ha az illető törvényes határidőn belül nem nyilatkozik az általa birtokolt vagyontárgyakról.
Az ügynökség kvázi-rendőrségi hatásköre
a tervezet 7. paragrafusában mutatkozik meg, mely szerint az ANI ügynöke bírósági felhatalmazás birtokában akkor is tarthat házkutatást a célszemély birtokán, ha az érintett nincs jelen: elegendő egy szomszéd vagy általában véve „egy tanú”.
A nyomozást végző ügynök igénylésére az összes érintett intézménynek ki kell szolgáltatnia a pénzügyi, adózási adatokat, banki információkat, személyes, bizalmas és titkosított adatokat egyaránt. „Az adatkezelés a vonatkozó törvényes rendelkezések betartásával történik”, ígéri a Macovei műhelyében készült tervezet.
További kemény intézkedés, hogy ha valaki már nem tölt be köztisztséget, a vagyonellenőrzést öt évre visszamenőleg is el lehet végezni.
Ami pedig a hatásköri összeférhetetlenséget illeti, az a második unokatestvérekig elmenően vizsgálandó, és bele kell foglalni azt is, hol dolgozott az érintett és milyen intézménnyel/céggel állt gazdasági kapcsolatban az utóbbi 5 évben. A tervezet tehát bővíti az összeférhetetlenség körét.
Feltehetően azért sem túl népszerű a szöveg, mert például a parlamenti tagokra kimondja: választaniuk kell képviselői, szenátori tisztségük és ügyvédi hivatásuk között – ez több RMDSZ-es politikust is telibe talál. És még egy szigorítás: sem egy helyi tanácsos, sem férje, felesége, szülei vagy unokatestvérei nem birtokolhatnak 10%-nál többet egy olyan cégben, melyet a tanács alapított.
A KRITIKÁK
Macovei a szigort több interjúban és nyilatkozatban azzal indokolta, hogy mindez az Európai Bizottság követelése, és enélkül csúszhat a január elsejére beharangozott EU-csatlakozás. Mivel az EB legutóbbi országjelentésében nincs ilyen szigorú előírás, e nyilatkozatokat az ellenfelek politikai zsarolásnak minősítik.
A három civil szervezet kritikája összefoglalva az, hogy a törvénytervezet a közigazgatási, adózási, polgári peres és büntetőjogi rendelkezéseket összevissza keveri, így képtelenség lesz gyakorlatba ültetni. További kifogás, hogy 2004-ben már elkezdett vitatni a parlament egy hasonló törvénytervezetet, ami jelenleg a szenátus jogi bizottságában van elfektetve – egyszerűbb lett volna azt módosítani.
Macovei azzal védekezik,
hogy mivel a két évvel korábbi tervezet több ponton alkotmányellenes, elfogadásával a politikusok csak az időt húznák, mert a jogszabályt azonnal kezelésbe venné az alkotmánybíróság. A miniszter kritikusai azzal vágnak vissza, hogy a tárcavezető az “igazság egyedüli birtokosának hiszi magát”, és nem szívesen veszi, ha a parlament egyáltalán belenyúl a tervezeteibe. Ennek a feltételezésnek mond ellent Macovei nyilatkozata, miszerint igenis szeretné, ha parlamenti vita lenne az ANI megalakításáról, tehát a mostani tervezetről, mert ” nincsenek tökéletes tervezetek.”
A civilek azt is kifogásolják, hogy a törvényből egyszerűen hiányzik a meghatározás arról, mi tekinthető indokolatlan vagyongyarapodásnak, és az sem világos, mit ért a törvény “megfelelő életszínvonal” alatt, amihez a vagyont viszonyítani lehet.
Szintén súlyos előírás,
hogy az ANI ügynökei kezében az előzetes vizsgálat során – tehát a hivatalos eljárás megindítása előtt – begyűjtött adatok a hivatalos procedúrában egyszeriből bizonyítékká válnak. A hiányosságok közé tartozik, hogy az ügynöknek nem kötelessége megismertetni az érintettel, illetve ügyvédjével a rá vonatkozó ügyiratokat.
A civilek azt is kifogásolják, hogy ahelyett, hogy a bíróságokba vetett bizalom erősítésén dolgozna, a miniszter újabb testületet hoz létre olyan feladatra, amit más igazságszolgáltatási szerv is elvégezhetne. Ami pedig a vizsgálandó vagyonszerzést illeti, jelentős visszalépésnek tartják, hogy a 119/1996-os, hasonló törvény 1990 január elsejétől vette figyelembe a vagyongyarapodásokat, a tervezet viszont csak 2003, a vagyonnyilatkozat-tétel hatályba lépése után.
Ez lényegében pénzmosás – mondja a három civil szervezet. Macovei válasza: a tervezetet egyeztetni kellett a koalíciós partnerekkel, és a 2003-as deadline a politikusok ötlete volt.
Miért csak fegyelmi jár az “indokolatlan” vagyongyarapodásért?
– ez is egy vissza-visszatérő kritika. Macovei válasza: a jelenlegi alkotmányos keretek között szigorúan csak ennyit lehet tenni, mert az alaptörvény 8. paragrafusa kimondja, hogy a vagyonszerzés törvényes jellegét eleve feltételezni kell (és jogos kérdés, hogy miért volt szükség ennyire szigorúan bebetonozni a tulajdonszerzés eleve tisztességes voltát, lásd keretes írásunkat).
További ellenérv, hogy más európai országokban – ha van is külön vagyonellenőrzéssel foglalkozó szerv – nem ilyen széles a hatóság jogköre. A miniszternek erre az a válasza, hogy maga a vagyonnyilatkozat-tételt elrendelő törvény is szigorúbb az európai átlagnál – Macovei itt arra céloz, hogy kétségtelenül nem olyan mértékű a korrupció Németországban, ahol az ügyészség foglalkozik ezekkel az ügyekkel, mint Romániában.
MI AZ OKA A POLITIKAI KONFLIKTUSNAK?
Politikai pszichológia: a Macovei és az RMDSZ
közti viszony 2004-re visszanyúlóan hűvös, majd ellenséges viszony. Akkor az emberjogi munkásságáról közismert ügyvéd és civil aktivista még az Európa Tanács szakértője volt, és Macovei azzal is nemzetközi ismertséget szerzett, hogy sorra nyerte a pereket Strasbourgban, az Európai Emberjogi Bíróságon olyan ügyekben, melyeket román állampolgárok indítottak Bukarest ellen.
Értesüléseink szerint Macovei ellenzéki RMDSZ-képviselőkkel, Szilágyi Zsolttal és Toró T. Tiborral ápolt jó viszonyt, és az ő információik alapján nemzetközi viszonylatban számos piros lapot szerzett be az RMDSZ címére annak kapcsán, hogy a Központi Választási Bizottság (nem fogadta el a szövetség ellenzéke, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választási induláshoz szükséges aláíráslistáit a 2004. júniusi helyhatósági választás előtt (a hátteret lásd itt, a történet az őszi parlamenti választásokon megismétlődött).
RMDSZ-es forrásaink szerint Monica Macovei ettől kezdve nem túl népszerű Markó Béla elnök szemében. Az ellenérzések feltehetően kölcsönösek: Macovei ahhoz az ellenzéki reformértelmiségi körhöz tartozik, akik a legélesebben kritizálták az RMDSZ-t, mikor a PSD-kormányt paktummal támogatva a demokráciát szűkítő rendelkezésekhez adta szavazatait 2000 és 2004 között.
A konfliktus-sorozat
a kisebbségi törvény körüli, lassan végtelenbe nyúló huzavonával folytatódott, mert a tervezetet Macovei mellett Mona Muscă liberális kulturális miniszter kritizálta a legkeményebben. Markó viszont azzal vág vissza, hogy forrásaink szerint egyes kormányüléseken elegánsan felmossa az igazságügyi miniszterrel a padlót, olyannyira, hogy előfordult, a tárcavezető sírva távozott az ülésteremből.
A vagyonellenőrzési törvény körüli konfliktus jórészt Macovei és Markó konfliktusáról szól – tudtuk meg egy, a törvény sorsát jól ismerő civil forrásunktól.
A kormányüléseken a vagyonellenőrzési törvény kapcsán információink szerint “Băsescu szelleme” uralkodik: azaz lényegi vita nincs, Macovei előadja javaslatát, Tăriceanu miniszterelnök érdemben nem reagál, hanem mond rá valami semlegeset, majd Markó miniszterelnök-helyettesként előadja álláspontját, s ennyi.
Parlamenti folyosói hírek szerint egyébként az RMDSZ a PSD-vel való, 2000-2004 közötti ügyletei miatt nem támogatja a törvényt. Érdekes továbbá, hogy Macovei legélesebb kritikusa az az ügyvéd-szenátor, Frunda György, aki 2002-ben még azt is ellenezte, hogy a vagyonnyilatkozatok egyáltalán nyilvánosak legyenek. (Frunda egyébként tökéletesen elsajátította a jellegzetes hazai, ”nem érvelünk, hanem izomból közbevágunk” talkshow-stílust, mint az egy Macovei-jel e témáról folytatott tévévitájából is kitűnik.)
További politikai konfliktusokat okoz, hogy értesüléseink szerint a vagyonellenőrző ügynökséget megalakító, első 25 alkalmazott többsége a PD köréből kerülne ki (a civilek meg azzal érvelnek, hogy lehet az ügynökség független, ha az igazgatóját egy politikai testület nevezi ki, és startból egy politikusok által kiválasztott kezdőcsapatot kap a keze alá? És hogy lehet független, ha alkalmazottai létszámát a kormány maximálja 200 főben?)
És ha már a pszichológiánál tartunk:
több forrásunk szerint Macovei elvi emberből és civil harcosból (lásd impozáns önéletrajzát átment pragmatikus végrehajtóba. Vagyis mindenáron meg akarja oldani a korrupció-ellenes fellépés és a vagyonellenőrzés ügyét, és az eszközök milyensége már kevésbé számít.
Nem bízik a régiekben, vagyis a bírákban, ügyészekben, ezért legszívesebben az ANI-t saját embereivel töltené fel. Hogy nem bízik az igazságszolgáltatásban és az ott végbement reformokban, érthető – mondják a miniszter saját partikuláris és gazdasági csoportérdekeiket védő kritikusai – hiszen ügyészi pályafutását a Ceausescu-korszakban, 1983-ban kezdte és 1997-ben zárta le.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
