Demokráciadeficit minden szinten? – szakértők tusnádi értékelése
K. A. 2006. július 20. 13:55, utolsó frissítés: 13:31"Nem, nem hinném, hogy pánikba kellene esnünk. Băsescu elnök nem diktátornak készül, nem Románia Putyinja kíván lenni, sokkal inkább #b#Románia Berlusconija#/b#."
Miért? Azért, mert a Román Szocialista Köztársaság egykori külkereskedelmi megbízottjaként rejtve maradt, később pedig magánvállalkozóként tevékenykedett. Ellenőrizni akar, mert biztonságban akarja tudni magát, ez Băsescu motivációja.
A fenti helyzetértékelés Daniel Barbué,
aki a tegnap délutáni tusnádi előadásában higgadt, ám annál illúziótlanabb képet festett a romániai demokrácia állapotáról. A kerekasztalon többek között olyan politológus nagyágyúk vettek még részt, mint Gabriel Andreescu és Bakk Miklós.
Barbu szerint nem lehet összehasonlítani a demokrácia romániai és magyarországi pályáját. Értékelése szerint, míg Magyarország fenntartások nélkül a parlamentáris demokráciát választotta, addig Romániában a helyzet sokkal árnyaltabb.
Barbu a romániai demokrácia ellenségeinek három tételes leltárát nyújtotta: 1) Románia államfője, 2) az igazságügy miniszter és 3) a médiatrösztök.
Véleménye szerint a romániai demokráciadeficit oka az, hogy jelentős problémák vannak a politikai képviseletiség közmegítélésével, és a média általi közmegítéltetésével. Ugyan az alkotmány szerint az államelnök hatásköre korlátozott, Băsescu elnök egy, a parlament felett álló legitimációs tőkét próbál érvényesíteni.
Barbu több napi politikai példát is kiemelt, amelyeknek lényege, hogy a közvetlen megválasztottság okán Băsescu olyan politikai felkentséget tulajdonít magának, ami felülhelyezi őt a román parlament autoritásán. Van egyik oldalon az elnök, másik oldalon pedig 500 névtelen figura.
Ami az igazságügyminisztert illeti, Barbu még erősebb bírálatot fogalmazott meg: szerinte Monica Macovei angelikus arccal azt a gondolatot próbálja meghonosítani, hogy a parlament jogi bizottságai egytől egyig korrupt képviselőkből és szenátorokból állnak.
Macovei agresszív érdekérvényesítőként semmibe veszi a parlamentet. Véleménye szerint nem lehet teljesen véletlen, hogy a maga során a média is következetesen úgy mutatja be a honatyákat, mint lusta harácsolók gyülekezetét.
A bukaresti politológus szerint a román médiában az amerikai modell kezd érvényre jutni, ahol három tröszt birtokolja a média 90%-át. “Nagyon nehéz független médiáról beszélni, nagyon kevesen vannak a civilek között is azok, akiknek senki nem mondja meg, hogy mit kell mondani.”
Barbu szerint a civil társadalom éberséggel kell kövesse Băsescu hatalomkoncentrálási törekvéseit, mert úgy véli, nem kizárt, hogy egy éven belül olyan alkotmánymódosítási kezdeményezések bukkannak elő, amelyek további kompetenciákat kívánnak nyújtani az elnöknek.
Bakk Miklós egy absztraktabb perspektívából
elemezte a demokrácia helyzetét. Ő a romániai és magyarországi elitek posztkommunista történetét foglalta össze. Míg Magyarországon, ahol a kutatások megléte miatt kimutatható, hogy az egykori elitek nemzedéki alapon konvertálták a hatalmi tőkéjüket, a társadalom modernizációja a szociális törés miatt akadt el. Romániában, értékelte Bakk, a modernizációs folyamatokról való leszakadásnak nem annyira szociális, mint inkább kulturális okai vannak.
Hogy ez hogyan néz ki a mindennapok gyakorlatában, arról Călin Hintea, kolozsvári szociológus beszélt, akinek előadása egy kutatási beszámolót is tartalmazott. Ebből kiderült, hogy országrésztől teljesen függetlenül, a romániaiak demokrácia-közönye a mindennapos gyakorlatokban gyökerezik.
Hintea szerint a romániaiak jobban kedvelik a nem strukturált adminisztratív megoldásokat, jobban szeretik a “lebegős megoldást”, mint a bürokratikus ügyintézést. Jellemző az is, hogy elfogadják azt is, ha egy rendőr egyesekkel differenciáltan bánik. A romániaiak szerint vannak olyanok, akiknek kijár, hogy a rendőrök elnézőbbek legyenek velük szemben – összegzi a jelenséget Hintea.
Arról, hogy a demokrácia iránti közöny hogyan működik a nagypolitikában
Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő beszélt. Úgy értékelte, hogy a román parlamentáris demokrácia 1997 óta nem volt hasonló léptékű válságban.
Kelemen szerint tünetértékű, hogy az elmúlt másfél évben a SRI és a SIE vezetői megmaradtak korábbi pozícióikban és Băsescu elnök még véletlenül sem javasolta a parlamentnek leváltásukat. A politikus szerint Băsescu, akár korábban Iliescu kéznél levő eszköznek fogja fel a titkosszolgálatokat.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
