2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Hat év után újraéled a Har-Kov ügy?

szerk. 2001. november 22. 12:43, utolsó frissítés: 12:43

Csökkent az állam tekintélye Hargita és Kovászna megyében -- támogatta meg tegnapi nyilatkozatában Ioan Stan, a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke Radu Timofte SRI-igazgató és Ioan Rus belügyminiszter állításait.




A SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság tagjai október 24. és november 10. között Konstanca, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Bihar, Arad és Temes megyékben jártak. Az út tapasztalatait összegző jelentésben külön fejezet foglalkozik "a magyarok által Székelyföldnek nevezett Hargita, Kovászna és részben Maros megye" autonomizálási folyamatával és az ebből fakadó veszélyekkel.

Ioan Stan kijelentette: a jelentés állításait a SRI információi támasztják alá. A bizottsági elnök szerint a két megyében helyi önkormányzati formák alakulnak és erősödnek meg: a helyi közigazgatásban dolgozó magyar nemzetiségű hivatalnokok a román állam szerepének csökkentésével egy "magyar önkormányzati terület" alapjait rakják le -- tudósít a BBC és az MTI.

Stan elmondta, hogy a magyar tőke különböző fedőneveken dolgozó alapítványokon és nem kormányzati szerveken át jut be a térségbe. Azt is kijelentette, hogy annak a pénznek egy része, amelyet a román költségvetés az itteni hátrányos helyzetű térségeknek nyújt, Magyarországra, illetve a formailag törvényesen működő, de a valóságban a magyar irredentizmus köreiből irányított alapítványok és egyesületek számláira kerül. A térségben nem hajlandók bizonyos bírósági döntéseket elfogadni, polgári engedetlenségre buzdítják a magyar nemzetiségűeket.


Szabó Károly RMDSZ-szenátor visszautasította a vádakat. Rámutatott: az állam az ország valamennyi megyéjében tekintélyvesztéssel küszködik, és vannak olyan lakótelepek az országban, ahova a rendőrség nem mer bemenni. Érthetetlen tehát, hogy miért kizárólag a Székelyföldre koncentrálnak e téren a belügyi és a titkosszolgálatok.


Tüntetés a főtanfelügyelőért?

Viorel Hrebenciuc PSD-alelnökkel tárgyalt tegnap Bukarestben a háromszéki RMDSZ-küldöttség Kerestély Irma főtanfelügyelő menesztésének ügyében. A tárgyalások tegnap este Sepsiszentgyörgyön ismertetett eredményeként az ügy három hónapos halasztást nyert. A tegnap déli bukaresti tárgyalásokra rányomta bélyegét, hogy hétfőn derült ki: Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter elmarasztalta Kerestély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelőt -- számol be a Krónika napilap tudósítója.

Az RMDSZ területi szervezetei és a helyi platformok képviselői hétfőn este döntöttek arról, hogy a háromszéki magyarság november 22-én utcai tüntetésen tiltakozik, ha Andronescu nem változtat döntésén. Tegnap délben Viorel Hrebenciuc PSD-alelnöktől, a tárgyalások vezetőjétől kérték, négy évre hosszabbítsa meg Kerestély mandátumát. "Hrebenciuc utasította a minisztériumot, minden eljárást állítsanak le, és konkrét ígéret született, hogy három hónapig nem mozdítják el Kerestélyt" -- mondta tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Albert Álmos területi elnök.


A Sapientia ellen székelyföldi román szervezetek tiltakoznak

A Sapientia erdélyi magyar magánegyetem bezárását követelték a Hargita és Kovászna megyében működő román kulturális és civil szervezetek a helyi román sajtóban közzétett közleményükben -- írja az MTI. A két székelyföldi megyében élő románok állítólagos hátrányos helyzetét folyamatosan napirenden tartó 11 román szervezet legújabb tiltakozó közleményéről már régebben hírt adott a román központi sajtó, de maga a dokumentum csak szerdán látott napvilágot a román tájékoztatási minisztérium támogatásával megjelenő helyi román sajtóban. A tiltakozás szerint "Románia első magyar nyelvű magánegyeteme rendezvényeivel két hónap alatt felfedte céljait, amelyekért létrehozták".

A közlemény az egyetem csíkszeredai kirendeltségének első tudományos tanácskozását, a II. Székelyföld konferenciát kifogásolta, mivel azon - a tiltakozók szerint - arra a következtetésre jutottak, hogy "Hargita és Kovászna megyének minden adottsága megvan ahhoz, hogy független európai régióvá alakuljon".

A másik sérelmezett rendezvény a Duna Televízió Hagymakupolás honfoglalás című filmjének bemutatója volt. Az aláírók szerint "a film megtekintése után a jelenlévők nagyméretű megmozdulások, tüntetések, sztrájkok szervezését javasolták, hogy ily módon tiltakozzanak Erdélynek az ortodox egyház révén történő elrománosítása ellen". A közlemény felkérte az illetékes szerveket, hogy lépjenek közbe a nyilvánvalóan románellenes akciók leállítása érdekében. Felszólította a román oktatási minisztériumot, vizsgálja ki a Sapientia eddigi tevékenységét és rendelje el az egyetem működési engedélyének visszavonását, illetve javasolja akkreditációja megtagadását.


A liberálisok Nastase-tól kérnek magyarázatot

A Nemzti Liberális Párt (PNL) azt kéri Adrian Nastase kormányfőtől, a parlament előtt tegyen jelentést arról, mi is a helyzet Hargita és Kovászna megyében. A párt szenátora, Radu F. Alexandru azt nyilatkozta a BBC-nek, ma fogja benyújtani a szenátus állandó bizottságához azt a levelet, melyben pártja rendkívüli ülésre hívja össze a parlamentet, hogy Adrian Nastase az előtt tegyen jelentést. A kérelmet hétfőn a képviselőházhoz is benyújtják. Hogyha a kormányfő nem jelenik meg a képviselőház és a szenátus előtt, a PNL bizalmatlansági indítvány benyújtásával fenyegetőzik.


Stelian Tanase: "A tűzzel játszanak"

Az újabb Hargita-Kovászna ügy értelmezésére Stelian Tanase politikai elemzőt kérte fel a BBC. Tanase elmondta: elsőként arra gondolt, hogy a PSD azért dobta be ismét a témát, hogy ez legyen a média és a közvélemény fő témája, és ezzel terelje el a figyelmet a gazdasági nehézségekről, a tél közeledtéről.

A politikai elemző hozzátette: feltételezzük azt, hogy valóban vesztett Hargita és Kovászna megyében tekintélyéből a román állam. Ebből viszont az következik, hogy pont azok a felelősek a tekintélyvesztésért, akik most erről panaszkodnak. Tanase elmondta, nem hiszi, hogy a kijelentések mögött volna bármiféle tényekre alapozott érvelés. Polgári engedetlenségi mozgalmakra ugyan van példa a történelemben, de ennek semmi jele Székelyföldön.

Felelőtlenségre vall, hogy miniszterek ilyen megalapozatlanul nyilatkoznak, még akkor is, ha a közbeszéd rosszindulatú befolyásolása volt a cél. A kormány dolga ugyanis, hogy munkájával tekintélyt szerezzen. A mostani nyilatkozatok a szűklátókörű taktikázás jelei, a nyilatkozók nem tudják, hogy a tűzzel játszanak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS